Az utóbbi időszakban jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val közel 10%-os hozamot lehet zsebre tenni. Nem csoda, ha sokakban motoszkál a gondolat, megéri-e az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír helyett inkább egyéves DKJ-t venni, és a PMÁP-ból csak később bevásárolni. Megnéztük, melyik befektetési stratégia a kifizetődőbb.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest a hosszabb lejáratokon emelkedtek a hozamok.
Jelentős, 50 bázispont körüli ugrás következett be ma a forintalapú 10-20 éves államkötvények hozamában a másodpiaci referenciahozamok alapján, és így a hozamgöbe rövid és hosszú oldalának hozamai egy szintre kerültek.
Az elmúlt két kereskedési napon a forint 12-14 egységgel zuhant az euróval szemben, ami jókora mozgásokkal járt az állampapírok másodpiacán is. Az 1-3 év körüli futamidejű papírok hozama 10% közelébe emelkedett, igaz ezeknél is feljebb voltak a hozamszintek július elején, amikor a forint történelmi mélyponton járt a 410 feletti régióban.
Már meghallgatható a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai első témánk az Ukrajnában dúló háború, melyben a legfrissebb fejlemények szerint Európa legnagyobb atomerőműve is veszélybe került, az Egyesült Államok pedig 1 milliárd dolláros segélycsomagról döntött a Ukrajna számára. A háború fejleményeivel kapcsolatban Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője volt a Checklist vendége. Ezután arról lesz szó, hogy egyre nehezebb olyan befektetést, értékpapírt találni, amivel legalább a pénzünk vásárlóértékét megőrizhetjük, de van egy állampapírtípus, mely nem kifejezetten a lakosságnak szól, de magánszemélyek is vásárolhatnak belőle, és az elérhető hozam 10% feletti. A témával kapcsolatban Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
Délután 5 órától lesz meghallgatható a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének legújabb adása. A mai műsor első részében az orosz-ukrán háború fejleményeivel foglalkozunk, többek között azzal, hogy a szemben álló felek kölcsönösen a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzásával vádolják egymást, valamint hogy az amerikai védelmi minisztérium 1 milliárd dollár értékű katonai támogatást jelentett be Ukrajna részére. Az adás második részében arról lesz szó, hogy a jelenlegi infláció mellett egyre nehezebb olyan befektetést, értékpapírt találni, amivel legalább a pénzünk vásárlóértékét megőrizhetjük, de az állampapírok között akadnak olyanok, amik 10% feletti kamatot fizetnek.
A nagy júniusi devizakötvény-kibocsátás hatására a külföldi befektetők váltak ismét a magyar állampapírok legnagyobb tulajdonosaivá: kezükben van az állomány 28%-a, megelőzve a hajszállal kisebb aránnyal bíró magyar háztartásokat és a 27%-os hazai hitelintézeteket. A lakosság inkább befektetési jegyeket (+131 milliárd) és részvényeket (+51 milliárd) vásárolt nyár elején, pedig mindkettőn jelentős átértékelődési veszteséget szenvedett el (63, illetve 32 milliárd forintot). Az MNB friss értékpapír-statisztikáiból szemezgettünk.
Sokan tudják, hogy az évi 8,1%-os kamatozó babakötvény és a 6,6%-os PMÁP a két legmagasabb kamatozású (előző évi inflációt követő) lakossági állampapír. Ha pedig az idei infláció mondjuk 11% lesz, akkor a most megvásárolható babakötvény a jövő évi kamatforduló után már 14%-os, a PMÁP 12,5%-os kamattal fog futni. Az ennél „türelmetlenebb” lakossági befektetők számára jó hír, hogy már most elérhetők olyan állampapírok is, amelyeket ugyan nem kifejezetten a lakosságnak találtak ki, de már most majdnem 10%-ot hoznak, ráadásul akár fixen, hosszabb távra.
A teljes összeget nem, de egy részét magyarázza a Magyar Állampapír Pluszból kifolyó milliárdoknak a lombardhitelek láthatóan leépülő állománya. A MÁP+ indulásakor még ezen nyerészkedő, elsősorban privátbanki ügyfelek egy része a mostani magasabb kamatok mellett inkább a lombardhitelek visszatörlesztése mellett döntött, ehhez viszont a fedezetül szolgáló MÁP+-állományok egy részét használták fel. Még kérdés, meddig folytatódik a hajdani szuperállampapír leépülése, de a nyáron még hátravan több száz milliárd forintnyi papír és hitel kamatfordulója is. Mindeközben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír állománya jelentős mértékűre duzzadt. Azt már most is látni, hogy az ÁKK idénre tervezett lakossági állampapír-értékesítése nem fog megvalósulni, az új terveket szeptember magasságában mutathatják be. Úgy tudjuk, december környékén pedig egy új, fix kamatozású lakossági állampapír konstrukciót is piacra dobnak.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
A lélektani 1000 milliárd dolláros határ alá esett Kína amerikai állampapír-állománya, erre 12 éve nem volt példa – írja a CNBC. A magyarázat elsősorban az lehet, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben veszítenek vonzerejükből az állampapírok.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, két állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. Végül a tervezett 15 milliárd forint helyett 26 milliárd forintnyi forrást sikerült bevonni, bár a kínálat eleve kevés volt.
A kamatemelés nemcsak az árstabilitásra és a forint árfolyamára gyakorol hatást, a pénzügyi szolgáltatások kontextusában megannyi területen fejti még ki hatását – egyebek mellett erről beszélt Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Lassan 10 éves csúcs közelébe érnek a magyar kötvényhozamok, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tesz jót. Tavalyhoz hasonlóan tehát idén sincsenek kedvezőbb helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejűeknek nehéz a hozamszerzés. Köszönik szépen, jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyeket az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából kezdenek most újra magukhoz térni.
A tervezett 15 helyett mindössze 3 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK a csütörtöki aukción. Valamit sikerült szépíteni a kötvényekkel, de így sem nézett ki jól a mai aukció.
Az Államadósság Kezelő Központ szerdán megállapított referenciahozamai alapján folytatódott a hozamemelkedés a másodpiacon.
A világgazdasági változások a megtakarításokat és befektetéseket is megrángatták, az infláció és más kockázatok növekedésével a hozamok általános csökkenése és a megtakarítások értékvesztése csak nagy körültekintéssel kerülhetők el. A korábbi évek slágertermékei, mint a MÁP+ vagy az ingatlan, már nem feltétlenül a legjobb választások, új konstrukciók jelenthetnek megoldásokat a lakossági- és intézményi befektetőknek egyaránt. A Groupama Biztosító szakértői szerint olyan termékekre van szükség, melyek annak érdekében, hogy mindig vonzó lehetőséget nyújtsanak a megtakarítási piacon, rugalmasan alakíthatóak az adott gazdasági környezet kihívásaihoz.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 5 millió forintot keres havonta, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak hat ingatlanja, és egymilliárd forint feletti megtakarítása van - írja a hvg.hu.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest nagyot emelkedtek a hosszú hozamok.
Milyen pénzügyi termékek a legnépszerűbbek, ha befektetésről van szó? Mi mindent nyújtanak ezek a lehetőségek, amiért egyre többen választják őket? Sorra vesszük a legkeresettebb megtakarítási formákat, és elmondjuk azt is, mi alapján érdemes választani közülük.
Párizs fortyog a dühtől, de lenyelheti a békát.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az is kiderült, mi volt a támadás célpontja.
Fontos változásokat hozhat az új pénzforgalmi szabályozás.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
