Bár csökkent az állampapírok háztartásoknál lévő állománya, van egy olyan konstrukció, amelyre most nagyon rákattantak a magyarok: augusztusban már meghaladta a 300 milliárdot a Diszkont Kincstérjegyben lévő lakossági megtakarítás, ami nagyon meredek felfutás az elmúlt évek elenyésző keresletéhez képest. Mindeközben a befektetési alapok is főszereplőkké váltak, különösen a pénzpiaci és kötvényalapokat keresik most a magyarok.
Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a brit szabályozó hatóságoknak szigorítaniuk kell az árnyékbankok felügyeletét, miután azok stabilitási kockázatot jelentenek, főleg az utóbbi hetek hajmeresztő kötvénypiaci hozamemelkedése és fontgyengülése után – számol be a hírről a CNBC.
Majdnem nyugdíjkatasztrófa lett a vége a brit államkötvény-hozamok elszállásának, amit részben a nyugdíjalapok saját maguknak köszönhettek. A brit jegybank időben közbe tudott lépni, de még mindig nem lélegezhetnek fel a brit nyugdíjalapok.
Szeptember végéig az egész évre tervezett adósságfinanszírozás 86 százaléka teljesült, vagyis időarányosan jól áll az ország forrásbevonása – közölte hétfőn az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A legjobban az intézményi forintkötvény-piac áll, de a lakossági forrásbevonás is teljesült eddig időarányosan, még az új, magasabb kamatozású papírok nélkül is.
Liz Truss brit miniszterelnök szerint jobban is elő lehetett volna készíteni a szeptember végén bejelentett adócsökkentési intézkedéseket. A terv komoly piaci felfordulást okozott és negatív hitelminősítői lépéshez is vezetett.
Jelentősen emelkedtek a rövid állampapírok referenciahozamai pénteken - derül ki az ÁKK adataiból. Az éven belüli lejáratok esetében 63-96 bázispont volt az ugrás.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MKB Alapkezelő írását olvashatják:
Varga Mihály meglehetősen szűkszavú Facebook-posztot rakott ki pár perce, amelyen arra hívja fel a figyelmet, hogy a tegnaptól vásárolható új lakossági állampapír sorozatok esetében rekordeladást tapasztaltak.
Az ÁKK elsődlegesen az idei utolsó negyedév, illetve a jövő évi első negyedév értékesítési időszakára szeretne fókuszálni az újításokkal a lakossági állampapírok piacán, így egyáltalán nem beszélhetünk megkésett intézkedésekről – értékelte az új lakossági állampapírok mostani időzítését Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. A szakember szerint az új, illetve megújított lakossági állampapíroknak most nincs érdemi alternatívája a piacon, emellett elmondta, hogy az ÁKK a 11 ezermilliárd forintos célt továbbra sem adta fel 2023-ra. Van azonban most egy fontosabb cél is: a befektetői kör bővítése.
Magyarország novemberben legfeljebb 2 milliárd jüan értékben (mintegy 280 millió euró) tervezi jüanban denominált zöld pandakötvény kibocsátását, de más nemzetközi kötvénykibocsátások esetében a piacok most nem tűnnek kedvezőnek - mondta csütörtökön az ÁKK vezére a Reutersnek adott interjúban. A lakossági állampapírokkal kapcsolatos újítások hátteréről holnap reggel jelenik meg a Portfolio-n a Kurali Zoltánnal készített interjú.
Mától, azaz szeptember 29-étől vásárolhatóak az új sorozatok a Prémium Magyar Állampapírból, és ma indul újtára a 3 éves Bónusz Magyar Állampapír is. Megnéztük, megéri-e lecserélni a korábban vett inflációkövető papírokat az újakra, és azt is körbejártuk, hogy 1, 3 és 5 évre melyik állampapír adja a legmagasabb kamatot.
Hétfőn megjelent az új lakossági állampapír leírása. Az új Bónusz Magyar Állampapír első kamatperiódusában az évesített kamat mértéke 11,32% lesz, az már biztos, hogy egy sokkal jobb alternatíva az, ha lakossági papírba tesszük a pénzünket, mintha csak a számlán vagy otthon tartanánk - nyilatkozta Árgyelán Ágnes, lapunk Pénzügy rovatának elemzője a Portfolio Checklist keddi adásában.
A mai adás első részében Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, az Országgyűlésben elhangzott napirend előtti felszólalásáról volt szó. A miniszterelnök ugyanis egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar energia-infrastruktúra megújításának fedezéséhez szükséges forrásokról nemcsak az Európai Bizottsággal tárgyalunk, hanem más nemzetközi partnerekkel is. Itt körülbelül 6400 milliárd forintról van szó, és kérdés, hogy kik finanszírozhatnának meg egy ekkora összeget Magyarország számára, ha nem az EU. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője volt a Checklist vendége. A mai adás második részében az új Bónusz Magyar Állampapír ismertetője volt a téma, mely államkötvényről eddig nagyjából annyit lehetett tudni, hogy az első évben 11 százalékos kamatot fizet. Az adásban arról is beszéltünk Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével, hogy az új termék alkalmas lehet-e arra, hogy megvédje a lakosság megtakarításait az inflációtól.
Az ÁKK közleményéből kiderül, hogy az új Bónusz Magyar Állampapír megjelenése mellett az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír kamatozásán is jelentősen változtatnak. Lényegi változás, hogy a két új sorozat kamatozása „hibrid” kamatozás lesz, az első kamatperiódusban fix, évi 11,75% kamatot fizetnek.
Megjelent az új Bónusz Magyar Állampapír ismertetője, a 3 éves konstrukció legfontosabb feltételeit szedtük össze alábbi cikkünkben. A lényeg, hogy az új papír a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegyek hozamát követi 1 százalékpontos kamatprémiummal és negyedévente fizet kamatot. Az első kamatperiódus esetében az évesített kamat mértéke 11,32% lesz.
Az Államadósság Kezelő Központ a diszkont kincstárjegy-piac fejlesztése érdekében arról döntött, hogy a 3 és 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy mellett bevezeti a 6 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegyet - áll az ÁKK közleményében.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
