Alparslan Bayraktar a Reuters tudósítása szerint kifakadt, hogy az amerikai lépés közvetlenül Törökországot érinti, így ez komoly problémákat okozhat a török importban, mert nem tudnak például fizetni a megvett földgázért az oroszoknak. Ezért valamilyen mentességet akarnak elérni, hogy ezeket a tranzakciókat továbbra is meg tudják tenni.
Bayraktar úgy fogalmazott hétfőn későn este riportereknek:
Ezek a szankciók Törökországot is érintik. Nem tudunk fizetni, és ha nem tudunk fizetni, nem tudjuk megvenni az árut. A külügyminisztérium tárgyalásokat folytat.
A korábbi mentességekre utalva, amikor Washington szankciókkal sújtotta Iránt, azt mondta, hogy Törökországnak valami hasonlóra van szüksége a Gazprombankkal kapcsolatban, hogy biztosítsa a gázellátást, hiszen Törökország szinte a teljes gázfogyasztását importból fedezi. Az importon belül Oroszország a legfontosabb szállító, amely a csővezetékes import több mint 50%-át biztosítja.
Ha Törökországnak nem adnak ilyen mentességet, az közvetlen hatással lesz ránk. Jelenleg nem Oroszország a célpont, Törökország a közvetlen célpont (ezeknek a szankcióknak).
A Portfolio piaci információi szerint a magyarországi orosz gázvásárlók körében is komoly a dilemma, hogy a Gazprombankot ért amerikai szankció mellett mit lehet megtenni és ez milyen következményekhez vezet. Úgy tudjuk, hogy az egyik nagy nyugat-európai bankon keresztül indítják a fizetést a magyarországi orosz gázvásárlók, aztán ez az intézmény egy másik nagy nyugat-európai (globális jelentőségű) bankon keresztül utalja tovább levelezőbankként a pénzt a Gazprombanknak.
Az a nagy kérdés, hogy ez a globális jelentőségű bank tovább meri-e utalni a pénzt az oroszoknak, vagy sem.
Ha tovább utalja, és a nyakába kap egy amerikai szankciót (másodlagos szankciós hatása a múlt heti amerikai lépésnek), akkor az nagyon súlyos következményekkel járna számára, kizárhatnák akár a dollárátutalási rendszerből is.
Éppen ezért a banki compliance egységek bizonyára nagyon alaposan végig elemzik, hogy mit lehet megtenni és mi az, ami kockázatos.
Óvatossági alapon nagyobb esélyű, hogy inkább visszadobják ezeknek az átutalásoknak a teljesítését a magyar, illetve török gázvásárlók felé is,
Bayraktar jelzése is efelé mutat, márpedig ebben az esetben az orosz gázexportőr (Gazprom) nem jutna a pénzéhez a Gazprombankon keresztül, és nagy eséllyel azonnal leállítaná a gázszállítást.
Ezt láttuk az osztrák OMV esetén a közelmúltban, amikor az osztrák cég egy nemzetközi választottbíróság által jóváhagyott 230 milliós követelést érvényesített a Gazprom felé (a leszállított gázt lefoglalta, nem fizetett érte), így a Gazprom rövid időn belül leállította felé direktben a gázszállítást. Az más kérdés, hogy a gáz megtalálja az útját továbbra is Ausztriába, mert a fizikai gázáramlás a Gazprom lépése ellenére is kvázi ugyanannyi, mint október közepe előtt, csak valószínűleg közvetítő cégek léptek be a képletbe, illetve a tőzsdei gázforgalom is felpörgött.
Összességében tehát a török energiaügyi miniszter jelzése afelé mutat: nem tudnak egyelőre fizetni a török (és valószínűleg a magyar, és szlovák) gázvásárlók a Gazprombank felé, amíg nincs tisztázás az amerikai Pénzügyminisztérium és OFAC felől, illetve amíg valamilyen szankció alóli felmentő részletszabály meg nem születik. Ezt kerülhetné ki az, ha valamilyen kisebb jelentőségű török, vagy azeri bankot iktatnának közbe a felek az átutalások teljesítéséhez. Ez a bank azonban azt kockáztatná, hogy az Egyesült Államok kizárja a dollárátutalási rendszerből, ha másodlagos szankcióként lecsapnak rá Washingtonból.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
