A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az VIG Alapkezelő (korábban Aegon Alapkezelő) írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írását olvashatják:
Kétféle állampapír aukciót tartott ma az Államadósságkezelő Központ. Az 1 éves diszkontkincstárjegyből a meghirdetett 15 milliárdot értékesítette, a 10 éves papírból viszont 10 milliárd helyett 22 milliárdot sikerült eladnia.
Érdekes számokra bukkanhat az, aki a lakossági állampapírok kamatait nézegeti, példának okáért, hogy vannak ma olyan eurós állampapírok, amelyek 10% feletti hozamot kínálnak. Alábbi cikkünkben azt nézzük meg, hogyan jöhetett ez össze, milyen eurós állampapírt lehet még venni lakossági ügyfélként és miért valószerűtlen, hogy a közeljövőben újra találkozzunk 10%-os eurós hozammal itthon. A magyar megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes eljönni!
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, május végén jogszabálydömping keretében a legváltozatosabb eszközöket jelentette be a kormány arra, hogy a lakosságot és a pénzügyi szektort állampapír-befektetésbe terelje. Ennek része volt az az előírás is a bankoknak, hogy év végéig mutassák be majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel. A tegnap esti Magyar Közlönyben közzétették azt is, hogyan kellene kinéznie ennek az ügyféltájékoztató levélnek, igaz, július 17-én már megjelent hasonló rendelet, minimális változás történt az akkorihoz képest.
Az Államadósság Kezelő Központ ma 6 hónapos diszkontkincstárjegy aukciót tartott, amelyen a 15 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre csak 11,2 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett, és ezt látva felére vágta az elfogadott mennyiséget a kibocsátó. Mindez azután történt, hogy kedden a 3 hónapos DKJ-aukción is gyenge volt a vételi érdeklődés, így a tervezett mennyiségnek csak a harmadát értékesítette az ÁKK, előtte múlt szerdán pedig a 6 hónapos aukció "sült be", amelyen szintén jócskán a tervezettnél kevesebb papír eladása történt meg. A múlt csütörtöki kötvényaukciókon viszont nagyon erős túlkereslet mellett terv feletti értékesítés következett be.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
A megfelelő befektetést még nyugodt piaci környezetben sem könnyű kiválasztani, a jelenlegi helyzetben azonban kifejezetten nehéz helyzetben találhatják magukat azok, akik a felhalmozott pénzüket befektetve valamilyen hozamot is realizálnának. Az állampapírok és a befektetési alapok közkedvelt eszközei ennek, érdemes viszont megnézni azt, hogy egyéves időtávon melyikkel lehetett nagyobb nyereséget bezsebelni. Alábbi elemzésünkben megnéztük, hogy tavaly óta mennyit tudtunk volna keresni e két befektetéssel, és azt eláruljuk, hogy ezek mit mondanak el a jövőbeli hozamaikról.
180 milliárddal, 9320 milliárdra emelkedett júliusra a forintos lakossági állampapírok állománya, ami gyakorlatilag csak a prémium állampapír keresletének köszönhető. Annak ellenére, hogy júliusban a legtöbb befektetés esetén már élt a szocho, az ez alól mentességet élvező állampapírok nem tudtak több pénzt bevonzani, mint júniusban. Sőt, a lakossági befektetési alapok állománynövekedése ugyanezen időszakban bőven lepipálta az állampapírokét, még a hozamok nélküli, tisztán beáramló pénzek összege is. A témával részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Ugyan a hazai piacon nem panaszkodhatnak a befektetők a tőzsde augusztusi teljesítményére, hiszen rekordokat döntött a BUX, azonban a nemzetközi piacokon hagyott kivetni valót maga után a vezető indexek teljesítménye. A nemzetközi fókusz természetesen elsősorban az USA-n van, ahol részben a kötvényhozamok emelkedése helyezte nyomás alá a részvénypiacot, de a szezonális augusztusi gyengeség is úgy tűnik, hogy közrejátszott. A nagy kérdés viszont arról szól, hogy a mostani esés egy nagyobb lefordulás kezdete, vagy csak korrekció az év eleje óta szinte töretlenül tartó raliban. Ezzel kapcsolatban gyűjtöttük össze néhány neves Wall Street-i elemző véleményét.
Nyolcszor több ajánlat érkezett be az ötéves állampapírokra, mint a meghirdetett mennyiség, de háromszoros volt a túlkereslet a 10 éves, ötszörös a 3 éves papírokra. A hozamszintek viszont csak mérsékelten mentek lejjebb.
Júliustól él az új szocho, nem véletlen, hogy júniusban, az utolsó szocho-mentes hónapban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Mostani cikkünkből kiderül, hogy elsősorban az OTP és az MBH alapjai profitáltak a legtöbbet a frissen beáramló pénzekből, ugyanakkor a hozamokat nézve azok jártak eddig a legjobban, akik elsősorban a magyar tőzsdére fektető alapokat választották. Az alapkezelés jövőjével részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Szerdán az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, de végül nem volt kellő kereslet a 15 milliárdos tételre.
Júliustól él a kötelező állampapír-tartás egyes intézményi szereplőknél, korábban a kormány azt becsülte, hogy ennek hatására 500 milliárd forintnyi többletkereslet jelenhet meg a befektetési alapok oldaláról az állampapír-piacon, ebből azonban júniusban egyelőre csak 320 milliárd teljesült.
Az emelkedő amerikai állampapírhozamok miatt elkezdhetnek azon gondolkodni a befektetők, hogy vajon a hozamemelkedés milyen mértékben fog kárt okozni a piac kockázatosabb területein, és mennyire fog negatívan hatni arra a ralira, amely idén a részvényektől kezdve a bitcoinig számos eszköz árfolyamán felfelé lökte.
Turbulens napra van kilátása a magyar devizának.
Donald Trump vámfenyegetése, a belpolitikai válságok gyengítik a forintot.
Ugyanaz a probléma újra és újra.
Egy latte mellett lehet nézegetni az elszigetelt országot.
Versenyképesebbé válhatnak az európai megújuló beruházások
Az egyéni vállalkozók szolgálati idejénél és a 13. havi nyugdíjnál is változások jönnek.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
