Az elmúlt időszakban nagyot fordult a világ: újra „divatba” jöttek a kötvények (a gyorsuló növekedés és a csökkenő infláció idején ez az eszközosztály szokott a legjobban teljesíteni), a korábban elkerült román piac pedig különösen erős hátszéllel menetel.
Az utóbbi hónapok keresleti adatai bebizonyították, hogy új kedvenc befektetése lett a magyaroknak: a kötvények, de az minden formában. Veszik az állampapírt, a banki kötvényeket és a kötvényekbe fektető befektetési alapokat is. Az MNB friss statisztikái szerint februárig már több mint 500 milliárddal bővült a lakosság állampapír-állománya, ennek harmadát a DKJ-k adták. Nem maradnak le sokkal a befektetési alapok, ahol már 374 milliárdos a vagyonbővülés, és új kedvencként emelkednek ki a banki kötvények, amelyek idén eddig már 83 milliárdos állománybővülést mutatnak.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A hosszabb lejáratokon akkora volt a kereslet, hogy az ÁKK a meghirdetett mennyiségnek végül a többszörösét fogadta be, a 3 éves kötvényre viszont alig akadt vevő.
A nehéz tavalyi év után úgy tűnik, hogy idén magukra találtak a hazai befektetési alapok, annak ellenére, hogy az év első három hónapja sem volt sétagalopp, különösen a márciusi bankválság borzolta a kedélyeket. A magyar alapok egyelőre állják a sarat, a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 10% felett alakulnak. Nagy visszatérést mutatnak az abszolút hozamú alapok, de a részvény és árupiaci alapok körében is vannak vonzó, 7% feletti hozamok.
Varga Mihály pénzügyminiszter írta ki a Facebook oldalára, hogy megkapták az állami támogatást azok, akik Babakötvényben takarítanak meg gyermekeiknek. A támogatás összege az éves befizetés 10%-a, legfeljebb 12 ezer forint számlánként. Ezen felül idén 17,5%-os kamatot fizet az állampapír.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, és a keddi 3 hónapos aukcióhoz hasonló eredmény született.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, ami - feledtetve a korábbi hetekben látott megingásokat - bővéges kereslet mellett kelt el.
A dotcom lufi óta nem látott egyik legnagyobb havi veszteséget könyvelték el a trendkövető alapok márciusban, a bankválság által kiváltott piaci zavarok miatt – írja a Financial Times.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 15 milliárd forintért hirdetett meg jegyzésre 12 hónapos diszkont kincstárjegyet a csütörtöki aukción.
Kötvényaukciót tartott ma az ÁKK, három futamidőn összesen a tervezett 30 helyett 76,5 milliárd forintnyi állampapírt adtak el. Vagyis bőséges volt a kereslet, és még a hozamok is csökkentek.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
Ma késő délután jött a hír a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól, hogy meghosszabbítja a betéti kamatstopot a kormány 2023. június 30-ig. De nemcsak ez érdekes a közleményben, hanem az is, hogy az MNB irányadó eszközébe is belepiszkál most a kormány: a diszkontkötvénybe.
Meghosszabbítja a betéti kamatstopot a kormány 2023. június 30-ig. Ennek értelmében egyes befektetők és több mint 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál elhelyezett rövid futamidejű betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy hozamánál.
Mérföldkőhöz ért a magyarok immár kedvenc lakossági állampapírja: februárban a Prémium Magyar Állampapír állománya átlépte az 5000 milliárd forintot. Ezzel már közel háromszor annyi megtakarítást tart itt a lakosság, mint a hajdani szuperállampapírban. Van itt más is: időközben megjelent az új, 7 éves PMÁP kiírása is, ez március 27-től lesz megvásárolható.
A friss adatok szerint 2020. júniusa óta nem volt olyan nagy összegű heti tőkebeáramlás pénzpiaci alapokba, mint a most vizsgált egy hétben Amerikában, mivel a bankcsődök miatt a befektetők biztonságosabb eszközöket kerestek - számol be a hírről a Financial Times.
A jelenlegi gazdasági környezetben egyre fontosabbá vált az, hogy a megtakarításainkat valamilyen befektetéssel kamatoztatni tudjuk. Erre az egyik legjobb módszer az, ha az Államkincstár kínálatában megtalálható értékpapírok közül vásárolunk.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -6,8 százalékos hozammal zártak 2022-ben, azonban a pénztári portfóliók közel ötödének hozama az utolsó negyedév kiváló teljesítménye révén már a pozitív tartományba került. A szektor hosszú, egy és másfél évtizedes távon továbbra is – igaz, csekély mértékű – reálhozamot, azaz az infláció feletti nyereséget mutathat fel tagjai számára, áll az MNB közleményében.
A megtakarított pénz kamatoztatásának egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja az, ha állampapírt veszünk, ezt legolcsóbban a Magyar Államkincstárnál nyitott értékpapírszámlán lehet megtenni. Ebben a cikkben összegyűjtöttük azokat a tudnivalókat, amelyek az első állampapírunk megvásárlásához szükségesek.
Ahogy arról a Portfolio hasábjain beszámoltunk, péntektől a Prémium Euró Magyar Állampapírt felváltja az Euró Magyar Állampapír, az eurózóna inflációját lekövető PEMÁP március 16-ig vásárolható még.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Newsweek-en publikált a magyar kormányfő.
Egy rádiótorony is találatot kapott.
Nincsenek meggyőző hozamok egyelőre.
Az egyetlen mérsékelt jelöltnek sikerült behúzni a pozíciót.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
