Március végétől az oroszok újra elkezdték célzottan támadni az ukrán energetikai infrastruktúrát, vészhelyzeti áramimportra is szorult már az ország, többek között Magyarország is kisegítette; és külső szerzőnk már április elején azt vázolta: hónapokig felpörög majd a magyar áramexport Ukrajnába. Azóta a helyzet sokkal rosszabb lett az ukrán oldalon. Az ország energiaellátásban kulcsfontosságú DTEK az elmúlt hetekben több hírben is beszámolt arról, hogy súlyos károk érték a hőtermelő és egyéb kapacitásokat, amelyben több munkatársuk is elhunyt, és az áramellátásban is súlyos nehézségek adódtak. Az ukrán villamosenergia rendszerüzemeltető Ukrenergo június végén azt jelezte, hogy több mint 9 gigawatt energiatermelési kapacitás esett ki az orosz támadások miatt, ami óriási számot jelent, megközelíti a teljes magyarországi beépített villamosenergia termelési kapacitást.
A kieső áramtermelő kapacitásokból (kínálati oldal) adódó problémákat fokozza, hogy közben az áramkereslet is megugrott a nyári melegben, mivel az ország számos térségében 35-38 fokos hőség tombol. Pontosabban akkor ugrik meg a kereslet, amikor éppen van áram, ugyanis az ország jelentős részén, beleértve Kijevet is, továbbra is rendszeresek a sokórás, akár napi 10-12 órás tervezett áramszünetek. Ennek oka az, hogy még a felpörgetett áramimport mellett sem képes ellátni az igényeket a rendszerüzemeltető.
Az elmúlt napokban az Ukrenergo napi 35 ezer MWh körüli villamosenergiát importált a szomszédos országok felől, a csúcs június végén 35600 MWh felett volt kicsivel (óránként átlagosan közel 1500 MWh). Az energetikai kutatásokra fókuszáló kijevi Dixi Group kutatóintézet kimutatása szerint májusról júniusra több, mint duplájára, 850 ezer MWh fölé ugrott Ukrajna áramimportja, ami 6%-kal meghaladta a teljes 2023-as importot – jegyezte meg a Reuters. A Dixi Group adatai szerint
júniusban Magyarországról importálta messze a legtöbb villamosenergiát ukrajna, és így a magyar részarány 42%-ot tett ki.
A szlovák és román importsúly 17-17%, a lengyel 16%, a moldáv 8% volt a hatodik hónapban.
A súlyos ukrán árampiaci helyzet, a termelési kapacitások drasztikus visszaesése és a nyári hőségben a kereslet megugrása miatt az ukrán energiaügyi miniszterhelyettes a minap azt nyilatkozta a hírügynökség tudósítása szerint, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat a szomszédos országokkal arról, hogy tovább növelnék az ukrán áramimportot a jelenleg megállapodott mértékről (1,7 GW), hiszen azt szinte teljesen kimerítik már.
Mindez a magyar-ukrán nettó villamosenergia forgalom idősorán is egyértelműen látszik. Amint az alábbi grafikonon bemutatjuk: az elmúlt hetekben 1000 MW fölé ugrott több negyedórában is a nettó áramexport Ukrajna felé, június végén az eddigi történelmi rekord 1278 MW volt az egyik negyedórában a MAVIR adatai szerint. A szürkével jelzett időtartomány február 23-tól kezdőtött, ami egy új korszakot takar: akkor indult el a magyar-ukrán határmetszéken a kereskedelmi célú villamosenergia forgalom, és emellett ugrott új történelmi csúcsra a magyar áramexport Ukrajna felé az elmúlt hetekben.
A február 23-án indult új korszak kezdeti napjaiban - ahogy alább bemutatjuk - 200 MW körüli volt a nettó kereskedelmi villamosenergia forgalom változó irányba, majd március végétől, az ukrán energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások felerősödésétől kezdve megugrott a nettó magyar kereskedelmi áramexport Ukrajna irányába. Áprilistól kezdve nagyon sok olyan órát láttunk, amikor 680 MW-ot tett ki ennek mértéke. Június elejétől kezdve gyakorlatilag folyamatos nettó export pozícióban van Magyarország Ukrajna irányába a kereskedelmi piacon is, és ez megerősíti a Dixi Group fent vázolt számításait, hogy messze Magyarországról érkezett a felpörgött ukrajnai áramimport legnagyobb része. Július elsején egyébként egyetlen órára átmentileg 853 MW-ig felugrott a nettó áramexportunk, aztán jellemzően 400 és 680 MW között hullámzott.
Ukrajna számos részén ezekben a napokban 35-38 fokos hőhullám van, így a hűtési igény fokozódása a napközbeni áramimportot is megdobja többek között Magyarország felől. Ez például a MAVIR alábbi interaktív ábráján is látszik, amely a július 4-i, tegnapi nap kora délutáni pillanatnyi villamosenergia forgalmát mutatta a határmetszékeken. Amint láthatjuk: tegnap röviddel délután 2 óra előtt 746 MW volt a teljes nettó magyar áramexport Ukrajna irányába (kereskedelmi és egyéb áramlások), tehát a fent jelzett eddigi 1278 MW-os teljes csúcsforgalomnál jóval kevesebb, de az elmúlt évekre jellemző 200-500 MW-nál jóval nagyobb nettó exportról beszélhetünk. A háború előtti 5 évet visszanézve az is látszik, hogy az idő legnagyobb részében Magyarország importált áramot Ukrajnából jellemzően néhány száz megawatt volumenben, és ha mi exportáltunk, akkor annak mérete is csak legfeljebb néhány száz megawatt volt.
A fenti ábra egyúttal azt is jelzi, hogy Ausztria és Szlovákia felől fokozott volt a magyar áramimport 13:57-kor (700-800 MW körüli), és ennek egy része távozhatott az országból Ukrajna felé (illetve Románia felé, ahonnan a villamosenergia egy része valószínűleg szintén Ukrajna felé áramlott tovább).
Így tehát az összekapcsolt európai árampiac segítségével, illetve a határmetszékek fizikai áteresztő képessége miatt érte el magyarország azt, hogy messze a legnagyobb mértékben segítette ki Ukrajnát az elmúlt hetekben a villamosenergia piacon.
A kisegítés jó része Magyarországon átáramló villamosenergia lehetett, erre utal a jelentős napközbeni osztrák és szlovák irányú magyar import is. Az is fontos azonban, hogy a magyar naperőművek napközben csúcsra pörgő termelését is "le lehet vezetni" az ukrajnai export segítségével, és ez például segít abban is, hogy ne essenek még mélyebbre napközben a magyar áramtőzsdén a másnapi (HUPX DAM) nagykereskedelmi villamosenergia árak. Magyarul: a felpörgött ukrajnai áramexport kapóra jön a nyári magyarországi napelemes túltermelés időszakában, mert így relatív magasabban maradnak a napközbeni áramárak, és a tisztán piacra termelő naperőművek tulajdonosai több pénzt tudnak keresni (az ő arányuk a teljes magyar naperőművi kapacitások arányában 15% körüli mértékű, a többiek döntő része a KÁT rendszerszebe tartozik, kis részük a METÁR-ba). Részben ez, részben a felhősebb idő, részben egyéb tényezők okozhatták azt, hogy például július 4-re a napközbeni nagykereskedelmi áramár Magyarországon "csak" 40 euróra süllyedt megawattóránként.
A napsütéses magyarországi július 5-i, pénteki idő mellett azonban például már a felpörgetett ukrajnai áramexport sem védi meg ezeket a magyar naperőmű tulajdonosokat attól, hogy ismét nulla euró körüli áramárakkal szembesüljenek a napközbeni órákban. Ez azt jelenti, hogy amikor éppen termel a naperőművük, szinte nem keresnek pénzt a piaci értékesítéssel (capture price). Ugyanez volt egyébként múlt szombaton és vasárnap is, amikor a napközbeni áramárak szinte végig nulla euró körül jártak a visszaeső magyar ipari áramfogyasztás és a napsütéses idő, illetve az európai áram túlkínálat mellett.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
