A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
Nemrég jött a hír, hogy új PMÁP papírokat dob piacra az ÁKK, a korábbinál alacsonyabb kamatprémiummal, viszont hosszabb lejárattal. Utóbbi azt is jelenti, hogy hosszabb ideig ketyeg a papír a mostani magasabb inflációval, így kiszámoltuk, érdemes-e még most bevásárolni a hamarosan megszűnő konstrukciókból, vagy jobb kivárni az új inflációkövető papírokat.
Az elmúlt évek egyik legmagasabb vételi ajánlata, 136,5 milliárd forint, jelentkezett a mai 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegy aukción a minap elindított MNB kamatvágás mellett, de közben a 7 éves futamidejű fix kamatozású államkötvény iránt meglepően gyenge lett az érdeklődés a 2024-es költségvetés és az EU-pénzek körüli bizonytalanság mellett, így az adósságkezelő nem is tudta eladni azt a mennyiséget, amit tervezett. A közel 10 éves futamidejű változó kamatozású kötvény iránt viszont szintén erős volt a vételi érdeklődés, így ott is megemelte az elfogadott mennyiséget az ÁKK.
Továbbra sem tudja tartani a versenyt a hajdani szuperállampapír a mostani kamat- és inflációs környezettel, április végén már csak 1457 milliárd forint maradt a konstrukcióban, ami közel 4 éves mélypontnak felel meg. Mindeközben a Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet töretlen, a háttérben pedig egyre csak jön fel egy állampapír, ami még csak nem is kifejezetten lakossági konstrukció.
Az Államadósság Kezelő Központ ma hirdette meg a Prémium Magyar Állampapír újabb sorozatait a lakosság részére. Rossz hír, hogy az MNB kamatcsökkentésére hivatkozva csökkenti az ÁKK a kamatprémiumot: a 2028-as lejáratú PMÁP-é 0,25, a 2031-es pedig 1 százalékpontra apad, így a rövidebb futamidejű papír 14,75%-os, a hosszabb 15,5%-os induló kamattal fut majd június 1-jétől.
Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus elnöke kedden közölte a párttársaival, hogy az adósságkorlátról szóló tárgyalásokon még mindig messze a megállapodás, és arra kérte őket, hogy maradjanak egységesek a párt kiadáscsökkentési követeléseivel kapcsolatban, hogy elkerüljék az USA fizetésképtelenségét – írja a Yahoo Finance.
A brit versenyjogi hatóság szerint 5 nagybank is megsértette a brit versenyjogot azzal, hogy egy-egy online chatelés során érzékeny információkat cseréltek egymással a brit államkötvényekről – számol be a Hírről a Reuters.
A magas infláció miatt nagyon is érthető átrendeződés zajlott az idei első negyedévben a magyar megtakarítási piacon az MNB csütörtök reggel közzétett adatai szerint: a folyószámlabetét és a készpénz felől állampapírba és befektetési alapba súlyozta át megtakarításait a magyar lakosság. Míg a tavalyi második félévben a befektetési alapokba áramlott több pénz, idén már visszavette első helyét az állampapír. A felerősödő hozamvadászat sem volt azonban elég ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni a megtakarítások reálértékét, az ugyanis tovább romlott.
Babakötvény-programot indítanának el az egyik amerikai államban, a cél az, hogy a 600 millió dolláros programmal csökkentsék a társadalomban jelen lévő vagyoni egyenlőtlenségeket – számol be a hírről a Bloomberg. Ilyen babakötvény-program itthon már régóta létezik, az állampapír jelenleg a legmagasabb kamatozási lakossági konstrukció 17,5%-os kamatával.
Márciusban gyakorlatilag véget vetett a kormány az MNB diszkontkötvényén keresztüli, 18% körüli hozamszerzési lehetőségnek, de amíg tartott, sokan igyekeztek kihasználni a lehetőséget, köztük a magyar privátbanki ügyfelek is. Erre lehet következtetni az MNB számaiból, ami azt mutatja, hogy februárban több mint 15 milliárdnyi diszkontkötvény került a magyar háztartásokhoz. Sőt, vannak olyan hazai szereplők, akik valamilyen szinten továbbra is hozzáférnek az értékpapírhoz.
Szigorít a kormány a befektetési alapoknál: 2023. július 1-től kezdődően a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium április végi közleményében. A GFM mai háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szabályozás elsősorban a kötvényalapokra fókuszál, azokon belül is a rövid kötvényalapokra. A GFM azzal kalkulál, hogy az előírás mintegy 400-450 milliárd forintot mozdíthat meg, és ennek nagy része a magyar állampapírpiacon fog lecsapódni.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
Miközben az MNB még 15%-19,5% közé várja az idei átlagos inflációt, egyes hazai piaci szakértők szerint ez inkább 19,5% körül alakulhat, ami azt is jelenti, hogy olyasminek lehetünk szemtanúi hamarosan, aminek ebben az évezredben soha: a 20% feletti kamatozású lakossági állampapírnak. Ezzel pedig jövőre már komoly reálhozamot is zsebre tehetnek a befektetők.
Zöld bejelentéseket tett ma az MNB: egyrészt elindult a zöld pénzügyi termékkereső, másrészt pedig a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek között már zöld termékek is elérhetőek. A jegybank célja az intézkedésekkel az ügyféltájékoztatás mellett az, hogy erősítse a fenntarthatósági pénzügyi termékinnovációkat is.
Péntektől már 15,90%-os kamaton vásárolható meg a Bónusz Magyar Állampapír a diszkontkincstárjegy-hozamok emelkedésének köszönhetően, ezzel pedig megközelíti a népszerű PMÁP 7 éves futamidejű változatának hozamát is. A BMÁP egyik nagy előnye azonban a gyakoribb kamatfizetésben rejlik, a kamatos kamat kihasználásával pedig akár 16%-nál magasabb hozamot is bezsebelhetünk.
A viszontagságok ellenére is jól teljesített az OTP Alapkezelő: 2022-ben növelni tudták a piaci részesedésüket, 2023 márciusában pedig a befektetési alapokban kezelt vagyonuk átlépte a 2000 milliárd forintot, amivel új rekordot döntöttek meg. A 2023-as évben továbbra is jelentős tőkebeáramlásokat várnak, de figyelniük kell, mert a piacon egyre több a kockázat is.
Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése miatt, 2024. január 1-től az USA-ból származó forrásadós jövedelmek – így például az osztalék vagy a kamat – után az USA a saját belső szabályai szerinti mértékű forrásadót vonhat le. Az idei év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében tehát még nincs változás, azonban a mostani ismeretek szerint jövőre már a jelenleginél mintegy háromszor nagyobb adót kell majd fizetniük a hazai befektetőknek az amerikai értékpapírokból származó osztalék vagy kamat után. Ennek ellenére sem kell lemondaniuk a magyaroknak a dolláros befektetésekről, ugyanis a dollárban denominált, de nem amerikai kibocsátású értékpapírokba történő befektetés esetén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya után sem emelkednek a hazai ügyfelek adóterhei - hívja fel a figyelmet közleményében az SPB Befektetési Zrt., amely szerint több, nem amerikai kibocsátású vállalati és szuverén kötvény is vonzó befektetés lehet manapság.
A hazai szektorban szokatlan, hogy egy nyugdíjpénztár ingatlanberuházóként jelenjen meg a piacon, és stratégiai ingatlanportfóliót építsen fel. A Pannónia Nyugdíjpénztár viszont a versenytársak között rendhagyó módon a kezelt vagyonának egy részét stabil hozammal rendelkező ingatlanbefektetésekbe helyezi. A nyugdíjpénztárak a pénz- és tőkepiacok esése miatt tavaly jellemzően negatív hozamot értek el. A kilengéseket jól kiegyenlíthetnék az ingatlanpiaci befektetések, de a törvényi szabályozás miatt csak a teljes vagyon tizedét tarthatják ingatlanportfólióban a pénztárak. A tagok száma ráadásul lassan, de biztosan csökken, csak minden ötödik magyar dolgozó rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarítással. Központi stratégiával, a munkáltatók és munkavállalók komolyabb ösztönzésével megfordítható lenne a negatív folyamat, a nagyobb hozamú befektetések térnyerése pedig még vonzóbbá tehetné a termékeket. A Portfolio Csuhay Attilát, a Pannónia Nyugdíjpénztár ingatlanportfólió kezelőjét, a GPM Kft. ügyvezetőjét kérdezte a nyugdíjpénztárak kihívásairól, a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetről és befektetési lehetőségekről, valamint a pénztár legújabb projektjéről.
Egyre népszerűbbek a befektetési alapok, ami talán nem is meglepő, mivel amellett, hogy egyszerűek és költséghatékonyak, még a befektetéseket is jól diverzifikálják. Az elmúlt években egyre többen kaptak kedvet ahhoz, hogy befektetési alapokba fektessenek, a kiválasztás előtt azonban érdemes alaposabban átvizsgálni az egyes termékeket.
Már elérhető a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen állampapírba, kincstárjegybe tehetjük a pénzünket, ha azt 1, 3, esetleg 5 évig is nélkülözni tudjuk. Vendégünk volt Árgyelán Ágnes, a Portfolio elemzője. A második részben közbejártuk hogy mit jelenthet az orosz-ukrán háború menete szempontjából, ha igazak a kiszivárgott amerikai dokumentumokban lévő információk és valóban lőszerhiány léphet fel az ukrán oldalon. Huszák Dániellel, lapunk globál rovatának elemzőjével beszélgettünk.
A konyakipar legnagyobb szereplői kerültek gondba.
A munkavállalói jogok hazai megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.
Türelmesnek kell lenni a további kamatvágás előtt.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
