Bizonyára minden szülő számára fontos, hogy a gyermeke megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzen, amikor belép a felnőttek világába. Erre jó megoldás lehet a Magyar Államkincstárnál vásárolható Babakötvény, ebben a cikkben erről gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat.
Olyan heves esést látunk az amerikai és európai kötvényhozamokban, amelyekre a koronaválság óta nem volt példa, miközben a részvénypiacok is esnek, a dollár gyengül. Nem kétséges, hogy az amerikai bankcsődök állnak a jelenség mögött, a befektetők ugyanis úgy kalkulálnak, hogy a Fednek a vártnál sokkal korábban kell leállnia a kamatemelésekkel - úgy gondolják tehát, hogy az amerikai jegybank figyelemmel lesz a kamatemelések bankrendszert érintő hatására, és ezért visszafogja magát. A piac szerint a Fed egyszerűen hátrébb sorolja az árstabilitásért folytatott harcot, hogy biztosítsa a pénzügyi stabilitást. Amennyire egyértelmű hétfő reggel a konszenzus ezzel kapcsolatban, annyira nem biztos, hogy tényleg így lesz.
A második legnagyobb stablecoin, a USDC (USD Coin) az 1 dolláros lekötött értékről szombaton 81,2 centig esett. Mindez a kibocsátónak, a Circle Internet Financialnek a csődbe ment Silicon Valley Bank felé való kitettségének köszönhető - írja a Bloomberg.
Az Államadósság Kezelő Központ által 2022. júniusában kibocsátott Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) 400 millió euró összegben meghirdetett mennyisége hamarosan elfogy, újabb sorozat már nem kerül meghirdetésre ebben a konstrukcióban. A kivezetéssel egy időben az ÁKK 2023. március 9-én új euró alapú lakossági állampapírt hirdet meg, Euró Magyar Állampapír (EMÁP) néven, 250 millió euró keretösszegben, a 3 hónapos Euriborhoz kötött negyedéves kamatfizetéssel, évi 2,944% induló kamattal, amelyet az eurómegtakarításokkal rendelkező lakossági befektetők 2023. március 17-től vásárolhatnak meg kizárólag a Magyar Államkincstárnál - derül ki az ÁKK közleményéből.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A 3 és 5 éves kötvényekből jóval kevesebbet tudtak eladni, mint ahogy tervezték, ugyanakkor a 10 éves papírokra nagy volt a kereslet. Összességében 12,5 milliárd forinttal kevesebb papírt adtak el, mint ahogy azt tervezték.
Koronavírus, energiaválság, infláció: több oldalról támadták a megtakarításainkat az elmúlt években. Többen felismerték, hogy azok az összegek, amelyek egy éve még soknak számítottak, ma már jóval kevesebbet érnek, így egyre inkább fontossá váltak a különböző befektetési formák. Sokan azonban azt nem tudják, hogy a nyereségre 15%-os kamatadót kell fizetni, amely jelentősen csökkentheti a megszerzett összeget. Szerencsénkre létezik a TBSZ, amellyel kiküszöbölhető az adófizetési kötelezettségünk a befektetéseken nyert összeg után, ebben a cikkben erről a termékről gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt a jövő évi költségvetésről, az inflációról, a forint árfolyamáról és a különadókról is az Indexnek adott interjújában.
Érdekes számokat hozott a január is a magyar háztartások értékpapír statisztikáiban. Az MNB adataiból kiderül, hogy az állampapírok iránt rég nem látott keresletet hozott a január, amit a DKJ-vásárlás is erősített, ennek állománya ugyanis átlépte az ezermilliárd forintot. Ennél is érdekesebb, hogy szép csendben egy másik kötvénytípus iránt is nagy érdeklődést mutatnak a magyarok, és ez nem állampapír.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, a tervezett 15 helyett csak 14 milliárd forintnyi papír talált gazdára.
Ma már egy olyan világban élünk, ahol minden csak megszokás kérdése: ez van a forinttal és ez van az orosz-ukrán háborúval is. Tavaly éppen a forint erős volatilitásán kerestek sokat a privátbanki ügyfelek, a szakma kissé átcsapott deviza tradingbe – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Katona Ildikó, az iPrivate Banking Zrt. vezérigazgatója. Bár most erősebb forintot látunk, a szakember szerint könnyen elképzelhető egy jelentősebb lefordulás még a hazai fizetőeszközben. Elmondása szerint nehezen, ugyanakkor példaértékű nyugodtsággal vészelték át a tavalyi piaci lefordulást a vagyonosabb magyarok, idén pedig a kötvénypiacok adják az egyik legizgalmasabb befektetési lehetőséget. Az interjúból kiderül az is, miben hibáztak nagyot a hazai bankok.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
Januárban még minden szépnek és jónak tűnt, februárban viszont jött a kijózanodás, amit a vártnál magasabb infláció és a jegybankok szigorúbb hangvétele is elősegített. A részvénypiacok kapcsán most már sokkal óvatosabbak a hazai potfóliómenedzserek, a többségük távolságtartással figyeli, mi lesz ebből. A kötvénypiaci befektetések viszont új virágkorukat élik, hiszen olyan helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag kockázatmentesen lehet szép hozamokat zsebre tenni.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Megviselte a tavalyi év az önkéntes pénztárakat, ez visszaköszön a gyenge hozamok mellett a kezelt vagyon és a taglétszám kisebb visszaesésében is. A Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján azonban kiemelték, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú időtávra szólnak, ilyen időtávon pedig érdemi reálhozamokkal is találkozhatunk. A nyugdíjpénztári adójóváírások megsínylették a kormány tavaly év eleji szja-visszatérítését, igaz, az év első felében az egyéni befizetések ennek az extra pénznek köszönhetően kissé megugrottak. Teljesen más számokat láthattunk az egészségpénztáraknál: a Covid óta jelentős mértékű befizetések érkeztek, a taglétszám is megugrott, úgy tűnik, egészségtudatosabbá váltak a magyarok.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében. Relatív siker, hogy sok besült aukció után ezúttal elkelt a kibocsátott mennyiség. A képet árnyalja, hogy ez csak azért sikerült, mert a felajánlott mennyiséget lefelezte az ÁKK.
A részvénypiac döcögősen zárhatja a februárt, ami kétségeket vet fel az év eleji rali tartósságával kapcsolatban - írja a MarketWatch. A vártnál erősebb gazdasági adatok és a vártnál rosszabb inflációs számok miatt a piaci szereplők kénytelenek újra gondolni a várakozásaikat azzal kapcsolatban, hogy a Federal Reserve meddig emelheti a kamatokat.
Az elégtelen kereslet miatt nem tudta értékesíteni a tervezett állampapír-mennyiséget az Államadósság Kezelő Központ a kötvényaukciókon. A mai piaci események alátámasztják azt, amit reggeli elemzésünkben írtunk: az állampapírpiac több tényező hatására nyomás alatt van, az elsődleges piac pedig különösen szenved.
Az eredetileg meghirdetett 25 milliárd forintnyi 3 hónapos diszkont kincstárjegy iránt visszafogott volt az érdeklődés, így az ÁKK csak 10 milliárdnyi papírt adott el. Az utóbbi hetekben nem ez volt az első sikertelen értékesítés.