Ukrajna a háború miatt jelentős külső finanszírozásra szorul, évente mintegy 40 milliárd dollárra van szüksége a Kijevi Közgazdasági Intézet becslései szerint. A G7-országok vezetői létrehozták a több adományozót tömörítő ukrajnai koordinációs platformot, amely Ukrajnát, az EU-t, a G7-országokat és a nemzetközi pénzügyi intézményeket tömöríti, hogy összehangolják az Ukrajna azonnali és hosszú távú helyreállításához és újjáépítéséhez nyújtott támogatást. A platformot egy konszenzusos alapon működő irányítóbizottság irányítja, amelynek társelnökei az USA, az EU és Ukrajna magas rangú tisztviselői. A platformot és annak irányítóbizottságát az Európai Bizottság brüsszeli titkársága és az ukrán kormány kijevi titkársága támogatja – kezdi elemzését a Centre for European Policy Studies (CEPS) az újjáépítés kihívásairól.
A háború utáni helyreállításról szóló egyeztetési fórum 2023 januárjában indult azzal a céllal, hogy csökkentse az átfedéseket és maximalizálja az Ukrajnának a donoroktól és nemzetközi partnerektől kapott minden egyes pénzügyi hozzájárulás hatását. Eddig a nemzetközi támogatás elsősorban Ukrajna azonnali, rövid távú helyreállítási szükségleteivel foglalkozott, a platform azonban várhatóan proaktívabb és stratégiai megközelítést alkalmaz majd, nemcsak az ország azonnali helyreállítására, hanem a hosszú távú újjáépítés alapjainak megteremtéséhez is.
Az Ukrajna Helyreállítási Konferenciát (URC) először 2022-ben tartották a svájci Luganóban. Az URC fontos esemény volt, amely megteremtette a terepet Ukrajna helyreállítási tervének bemutatásához, és megadta az alapjait annak, hogy a nemzetközi közösség évente összegyűljön, hogy folyamatosan együttműködjön az ország kihívásairól, valamint háború utáni korszakáról. Az URC 2022 fő eredménye a Luganói Nyilatkozat volt, amelyben a résztvevő országok megállapodtak Ukrajna helyreállítási folyamatainak hét vezérelvében: partnerség, reformközpontúság, átláthatóság és elszámoltathatóság, demokratikus részvétel, több érdekelt fél bevonása, nemek közötti egyenlőség és befogadás, valamint fenntarthatóság.
Az URC 2023 eredményeként több mint 60 milliárd dollárt sikerült már összegyűjteni Kijev azonnali és hosszútávú rendezési költségeinek fedezésére. Emellett javaslatokat tettek a pénzügyi garanciák, a banki tartalékok konfliktus idején történő biztosítására és az újjáépítési erőfeszítések politikai kockázati biztosítására. A berlini URC 2024 legfontosabb eleme már az volt, hogy a civil társadalom aktív bevonásával, a konferencia négy kulcsfontosságú dimenzióra – üzleti, szociális, helyi és regionális, valamint uniós dimenzió – való kiterjesztésével egy átfogó finanszírozási rendszer alapjai is lefektették. Berlinben megrendezték a helyreállítási fórum üzleti vásárát is, amely megkönnyítette az ukrán vállalkozások és önkormányzatok közötti kapcsolatfelvételt a potenciális magán- és állami partnerekkel.
Ez rávilágított a magántőke és a köz- és magánszféra közötti partnerségek fontosságára az újjáépítési folyamatban. Magyar szempontból érdekes, hogy a hazai vállalkozók gyakorlatilag nem képviseltették magukat.
Az URC 2024 több mint 110 megállapodás aláírását eredményezte, köztük számos, vállalkozások közötti megállapodást. Ezek a konferencia során tett bejelentésekkel együtt mintegy 16 milliárd eurót tettek ki, amely magában foglalja az EU ukrajnai eszközén keresztül nyújtott forrásokat is. A Berlinben összegyűjtött pénzeszközök szerényebbek voltak a Londonban összekalapozott összegekhez képest, azonban jobb szervezeti struktúrát alakított ki a jövőbeni tőkeszerzéshez. Az URC 2025 házigazdája, Olaszország, máris elkötelezte magát amellett, hogy a konferencia szerkezetét a berlini négy fő dimenzióval, valamint a fenntarthatóságra való további összpontosítással tartja meg.
Miből működik most Ukrajna?
Ukrajna jelenleg a nemzetközi támogatás különböző formáiban részesül, amelyek nagyjából katonai, pénzügyi, humanitárius és az ukrán menekülteknek nyújtott segítségre oszthatók. Mindezen támogatási formák közül a pénzügyi támogatás az, amelyet a legjobban fel lehetne használni Ukrajna helyreállítására és újjáépítésére.
A Kieli Világgazdasági Intézet Ukraine Support Tracker kiadványa szerint 2024-ig áprilisáig az EU nyújtotta a legtöbb pénzügyi támogatást Ukrajnának, 84 milliárd eurót ajánlva fel.
Ebbe beletartozik az Ukrajna Eszköz is, amelyet azért hoztak létre, hogy az európai integráció mellett az Európai Unió ésszerűsítse az Ukrajna helyreállításához nyújtott pénzügyi támogatást. Az eszköz 50 milliárd eurót biztosított a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből, amelynek kétharmadát hitelekre (33 milliárd euró), egyharmadát pedig támogatásokra (17 milliárd euró) fordították. Mivel mindezek a pénzeszközök Ukrajna újjáépítését hivatottak finanszírozni az esetleges uniós csatlakozással összhangban, a hitelkeretet feltételekhez kötik: a folyósítás alapja, hogy Ukrajna az európai integráció érdekében reformokat hajtson végre.
Ez a jogszabálymódosítások széles körét foglalja magában, amelyek a közigazgatás, a felelősségteljes kormányzás, a jogállamiság, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a korrupció- és csalásellenes erőfeszítések, a digitális átalakulás, a zöld átmenet, a környezetvédelem, a humán tőke fenntartása és kiépítése, valamint a gazdaság modernizálását és Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának felgyorsítását célzó egyéb reformok széles körét foglalják magukban – ismerteti a CEPS.
Az EU után az Egyesült Államok a második legnagyobb pénzügyi támogatást nyújtó ország, összesen 25 milliárd euró összegű kötelezettségvállalással, amelynek szinte teljes összegét már kiutalták. Emellett az Ukrajnának nyújtott legutóbbi amerikai támogatási csomag 61 milliárd dollárt tesz ki, amelyből 8 milliárd dollárt hitelek és nem támogatások formájában nyújtott pénzügyi támogatásra fordítottak. Ezt a finanszírozást elsősorban az ország azonnali szükségleteire fordítják.
A további adományozó országok közé tartozik az Egyesült Királyság és Japán, amelyek egyenként 6 milliárd eurós kötelezettségvállalást tettek, Kanada körülbelül 5 milliárd euróval, Norvégia 3 milliárd euróval, Dél-Korea, Svájc és Izland pedig egyenként kevesebb mint 1 milliárd euróval. A nem kétoldalú adományozók, mint az IMF, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az ENSZ és a Világbankcsoport összesen 13 milliárd eurónyi pénzügyi támogatást vállaltak, bár nem határozták meg ütemtervet e pénzeszközök elosztására.
A lehetséges finanszírozás további lehetőségét az orosz központi bank (RCB) befagyasztott nemzetközi tartalékai jelentik a G7-országokban és az EU-ban, amelyek becslések szerint mintegy 300 milliárd USD-t (kb. 280,5 milliárd EUR) tesznek ki. Az RCB eszközeinek elkobzása azonban jogi bonyodalmakkal jár, amelyek a nemzetközi jog szerinti immunitás elvéből, nevezetesen a joghatóság alóli mentességből és a végrehajtás alóli mentességből fakadnak. Vannak kivételek, de ezek a lehetőségek a jóvátétel teljesen új tervezetének kidolgozását igénylik, és jogi és gazdasági kihívásokkal néznek szembe.
Különböző becslések szerint Ukrajna újjáépítési szükségleteinek egyhatoda és egyharmada finanszírozható a magánszektorból. Ez azt jelenti, hogy akár 150 milliárd eurót (az RDNA3 által becsült szükségletek egyharmadát) is magánfinanszírozásból kellene előteremteni. Az ukrán kormány becslése szerint a következő évtizedben 292 milliárd dollárnyi beruházásra van szükség stratégiai céljainak eléréséhez. A háború miatt azonban a tőke elmenekült az országból.
Ukrajna közvetlen külföldi befektetési állományai (FDI) jelentősen visszaestek tapasztaltak Oroszország teljes körű invázióját követően, a 2022-es első negyedévben mért mintegy 540 millió euróról a következő negyedévben 267 millió euró körüli hiányra zuhantak
– emeli ki a CEPS.
A teljes körű invázió óta a magánberuházások korlátozottak, az új projektek összesen mintegy 1,6 milliárd eurót tettek ki. A befektetők természetesen óvakodnak a katonai kockázatoktól, és sok ukrán vállalkozásnak nincs elegendő fedezete a hitelekhez.
Jöhetnek a magánbefektetések
A várható közvetlen külföldi befektetések és egyéb magánberuházások akár 80 %-át is biztosítással kell biztosítani. A háborúval kapcsolatos biztosítások esetében azonban nehéz megbecsülni a veszteségek költségeit, és a biztosítási díjak valószínűleg nagyon magasak lesznek. Ez korlátozhatja a potenciális projektek befektetésvonzó képességét, különösen a hosszú megvalósítási időszakkal rendelkező, tőkeigényes ágazatokat érintve, mint például az energia, a feldolgozóipar, a kritikus anyagok kitermelése és a zöld kohászat.
Az exporthitel-biztosítás nyújtása hasznos eszköznek bizonyult az uniós országok számára az Ukrajnával folytatott gazdasági tevékenységük fenntartásához. A német, lengyel és dán pénzintézetek például biztosítást és garanciákat kínálnak az exportőröknek a kereskedelmi és politikai kockázatok ellen, lehetővé téve ezzel, hogy az üzleti vállalkozások a háború ellenére is folytathassák a kereskedelmet.
Az Ukrajna újjáépítési szükségleteinek megfelelő új magántőke bevonzása, valamint a szállítmányokon és a kereskedelmen túlmenő, nagyszabású biztosítások nyújtása érdekében rendszerszintű háborús biztosításokat kell létrehozni.
De eddig csak a Világbank Multilaterális Beruházási Garanciaügynöksége (MIGA) 195 millió dollárt bocsátott ki politikai kockázatbiztosítási garanciák fedezésére az invázió kezdete óta.
A MIGA emellett 2023 februárjában elindította a Support to Ukraine's Reconstruction and Economy (SURE) Trust Fund-ot, és a londoni URC 2023-on az EBRD bejelentette, hogy kísérleti projektet indít Ukrajna számára a háborús kockázatok biztosítására, de utóbbi egyelőre még nem kezdte működését. A berlini URC 2024-en az Aon az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társasággal együttműködve 350 millió dollár értékű biztosítási programot jelentett be Ukrajna gazdasági fellendülésének támogatására. Ez magában foglal egy 50 millió dolláros viszontbiztosítási konstrukciót és 300 millió dollárnyi háborús kockázati biztosítást az egészségügyi és mezőgazdasági ágazat számára.
Ukrajna szükségleteihez képest a háborús kockázati biztosítás meglehetősen kicsi, és csak két ágazatra terjed ki, de a CEPS szerint ez egy fontos kezdeményezés, amely segít új tőkét vonzani Ukrajnába, és támogatja az ország újjáépítési erőfeszítéseit. Emellett precedenst teremt a hasonló köz- és magánszféra partnerségi kezdeményezések számára.
Viszont a konstrukció nemcsak a háború miatt nem épült ki: mint a CEPS kutatói megjegyzik, Ukrajna fejletlen pénzügyi és tőkepiaca és gyenge vállalatirányítása már a háború kitörése előtt is akadályozta a nemzetközi befektetéseket. Miközben az ország nagy mennyiségű befektetésre számíthat az EU-tól és más nemzetközi partnerektől, döntő fontosságú, hogy ezeket a pénzeszközöket körültekintően osszák el, hogy igazodjanak az ország befogadóképességéhez. Ezenkívül el kell kerülni a külföldi finanszírozás túlzott beáramlását az alacsony termelékenységű ágazatokban.
Még egyelőre senki nem tervez elég alaposan
Emellett az összetett beszerzési folyamatok tervezéséhez és irányításához elengedhetetlen a donorok középtávú, kiszámítható finanszírozási kötelezettségvállalásainak biztosítása. Amint arra az RDNA3 rámutatott, fontos, hogy a prioritások meghatározását és a projekttervezést jobban integrálják a közép- és hosszú távú költségvetési tervezési folyamatba a szükséges reformok érdekében. A szilárd korrupcióellenes mechanizmusok bevezetése fontos annak biztosítása érdekében, hogy az újjáépítési forrásokat hatékonyan és átláthatóan használják fel, és hogy a nemzetközi adományozók és a helyi érdekeltek között bizalom alakuljon ki. Ukrajna teljes körű orosz megszállása előtt a korrupció rendszerszintű probléma volt, amely akadályozta Ukrajna gazdasági fejlődését. Az ország újjáépítése azt jelenti, hogy most szisztematikusan fel kell számolni a korrupciót – írják az elemzésben.
Ennek érdekében Ukrajna és nemzetközi szövetségesei számos korrupcióellenes intézkedést hajtottak végre.
Ezek közé tartozik a független korrupcióellenes szervek, például az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) létrehozása. Emellett az EU korrupcióellenes kezdeményezése (EUACI) is fontos szerepet játszik ezen erőfeszítések támogatásában azáltal, hogy szakértelmet és forrásokat biztosít az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozásához. A felsorolt intézmények hatékonyságát azonban gyakran a politikai beavatkozás és a nem megfelelő végrehajtás akadályozza.
Ukrajna uniós csatlakozási útja és az ország újjáépítésére vonatkozó tervek bőséges lehetőséget biztosítanak az ország számára az uniós jogszabályokhoz és a korrupcióellenes legjobb gyakorlatokhoz való igazodásra, valamint a vállalatirányítás javítására és a helyi és nemzetközi befektetések vonzásához szükséges megfelelő üzleti környezet megteremtésére.
A reformokon és a kormányzás megerősítésén túl az országnak humán tőkére is szüksége van az újjáépítési és helyreállítási folyamat vezetéséhez és végrehajtásához. Ez azt jelenti, hogy a menekülteknek vissza kell térniük, és átfogó reintegrációs programok révén vissza kell illeszkedniük az ukrán munkaerőbe.
A veteránok fizikai és pszichoszociális rehabilitációjának, átképzésének és a civil életbe való visszailleszkedésének támogatása szintén kulcsfontosságú tényező a gazdasági fellendülés fellendítése szempontjából. Az ágazatspecifikus humántőke-szükségletek szintén kulcsfontosságúak Ukrajna újjáépítése szempontjából, különösen az építőipar, az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság és a technológia területén szükséges szakképzett munkaerő. Itt a nemzetközi partnerségek és segélyek döntő szerepet játszhatnak a humántőke-fejlesztés elősegítésében, a szükséges erőforrások biztosításában és a legjobb gyakorlatok megosztásában.
Mint látszik, egyelőre még nem is valódi pénzösszegekről és üzleti alkukról folynak a tárgyalások, hanem azokért cserébe reformokat várnak el a háború sújtotta országtól, hogy alkalmas legyen majd a támogatások felhasználására. A jelentés szerint a megfelelői szabályozói környezet kialakítása egyelőre fontosabb a befektetőknek, mint amennyire taszítja őket az, hogy fegyveres konfliktus van az országban. Az EU-csatlakozási folyamat viszont megfelelő lehetőséget teremt a CEPS szerint ahhoz, hogy már akár a közeli jövőben meginduljanak az újjáépítési támogatások Kijevbe.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
