A mai 12 hónapos diszkintkincstárjegy aukción is gond nélkül el tudta adni az Államadósságkezelő Központ a meghirdetett 15 milliárd forintnyi mennyiséget. Ez azt jelenti, hogy ezen a héten mind a három DKJ aukción elment a tervezett mennyiség, így megszakadt a múlt hétig látott kellemetlen periódus, a sorozatos terv alatti értékesítések. Ma emellett még egy 3 éves változó kamatozású államkötvényt is értékesített az ÁKK.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, és a 15 milliárd forintnyi papírt gond nélkül sikerült értékesíteni, szemben az utóbbi hetek tapasztalataival, amikor terv alatti eladásokra került sor.
Újabb részletek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a bankoknak hogyan kell tájékoztatni az ügyfeleiket arról, hogy mennyit buktak azzal, hogy betétben, és nem állampapírban tartották a megtakarításaikat.
Hiába van még 20% felett az éves infláció Magyarországon, nyilvánvaló, hogy az év végére jelentős csökkenést látunk majd, legkésőbb decemberre valóban könnyen elérhető az egy számjegyű infláció. Három forgatókönyv mellett megvizsgáltuk, hogyan alakulhat az infláció csökkenésének éves lefutása, és hogyan alakulhat az éves átlag. Egyértelmű az eredmény: szinte mindegy, hogy a reális forgatókönyvek közül melyik valósul még a hátralevő hat hónapban, az éves átlagos infláció mértéke nagy bizonyossággal előre látható. Ez a várható nyugdíjkompenzáció mértékére is hatással van.
Érdekes folyamatok látszanak a rövid magyar állampapírok piacán azután, hogy a kormány diszkont kincstárjegyek (dkj) vásárlására kötelezte a befektetési alapokat. Már júniusban sem látszott igazán erős roham, júliusra viszont szinte teljesen elfogyott a kereslet, az eddigi öt aukció mindegyike sikertelen volt, vagyis nem sikerült eladni a tervezett mennyiséget. Finanszírozási szempontból korai lenne aggódni, hiszen a kötvényértékesítések továbbra is erősek, de jogosan merül fel a kérdés, hogy hol van az az 500 milliárd forintos extra kereslet, amiről a kormány beszélt az intézkedés bejelentése után.
Egy új, rövid lejáratú devizaadósság kibocsátására lehetőséget biztosító programot állított ma fel az Államadósság Kezelő Központ, amelynek maximális keretösszege 1 milliárd euró, és ha él vele, akkor euróban és dollárban bocsáthat majd ki éven belül lejárú papírokat likviditáskezelési célból.
Három államkötvényből tarott ma aukciókat az Államadósságkezelő Központ, és főként az 5 éves papírnál volt különösen erős a kereslet, de a 3 évesből is a terv felett adott el papírt az intézmény. A hozamok tovább estek a legutóbbi aukciós átlaghozamokhoz, és a tegnapi másodpiaci referenciahozamokhoz képest.
Hatalmas rés tátong a költségvetésben, az infláció vagy kegyetlen költségvetési hiányhoz, vagy durva megszorításokhoz és recesszióhoz vezet. A gazdasági helyzet miatt a forint és az állampapírhozamok is sérülékenyek - az egyébként meglehetősen drága magyar állampapírok tekintetében is elkél az óvatosság. Az EU-val kötött "béke" persze sok mindent megoldana. Hát még a magyar euró.
Évtizedes rekordok dőlnek meg a világ kötvénypiacain: a feltörekvő és a fejlett országok hozamai között utoljára 2007-ben volt olyan alacsony a különbség, mint az elmúlt napokban – írja a Financial Times. A feltörekvő kötvények hatalmas menetelésben vannak idén, mivel a szakemberek szerint a jegybankok sokkal jobban kezelték az inflációs sokkot, mint fejlett társaik. De mi újság a magyar állampapírokkal? Nálunk is évtizedes rekordokat látunk?
Az eredetileg tervezett 20 helyett mindössze 7,5 milliárd forintnyi hathónapos diszkont kincstárjegyet adott el szerdán az ÁKK, mivel a kereslet kifejezetten gyenge volt. Az utóbbi hetekben ez már nem az első rosszul sikerült aukció volt a rövid papírok esetében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében azzal foglalkozunk, hogy az EU gyökeresen átírná az adórendszereket, a fenntarthatóság és a digitalizáció kettős átmenetével kapcsolatos különböző kihívásokra reagálva. Ráadásul nem pusztán környezetvédelmi adókat vetnének ki, hanem a bérekre rakodó terhekhez is hozzányúlnának, de a cégek esetében is jelentős változásokat javasolnak. Erről kérdeztük Szabó Dánielt, lapunk makrogazdasági elemzőjét. Adásunk második részében az állampapírokról lesz szó. Tavaly óta ugyanis minden hónapban egyre nagyobb lakossági megtakarítások áramlottak Diszkont Kincstárjegyekbe, a május viszont fordulatot hozott: bő másfél év után most először csökkent a magyarok DKJ-állománya. Az okokról Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével beszélgettünk.
Tavaly óta minden hónapban egyre nagyobb és nagyobb lakossági megtakarítások áramlottak Diszkont Kincstárjegyekbe, a május viszont fordulatot hozott: bő másfél év után most először csökkent a magyarok DKJ-állománya. Mindeközben a háztartások állampapír-állománya továbbra is bőven ezermilliárd felett alakul, és a kötvényalapok iránti kereslet is töretlen. Kérdés, mit mutat majd a június, mint az utolsó „békehónap” a szocho előtt. Van azért, amit már tudunk.
Jelentősen emelkdett pénteken a magyar kötvények másodpiaci referenciahozama, az éven túli futamidőknél 30-50 bázispontos ugrást láttunk. Ez pedig a forint utóbbi napokban látott gyengélkedése mellett akár kifejezetten rossz hír is lehet.
Desktopon és mobilon is elérhetetlen az Államkincstár online lakossági ügyintézési felülete.
A tervezettnél kevesebb 12 hónapos diszkont kincstárjegyet adott el csütörtökön az ÁKK, míg a kötvények értékesítése felemás volt.
A tervezett 25 helyett csak 19,5 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK. A hozam nem változott a papírok esetében.
Jót tett a piacok feltámadása az abszolút hozamú alapoknak, a forintos, lakossági sorozatok között csupán öt végzett negatív teljesítménnyel idén, 34 sorozat viszont 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 12% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 22% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment idén eddig a Hold Alapkezelő alapjainak, de látványosan feltámadtak a VIG (korábban Aegon) alapjai is. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, azonban a teljesítménye jócskán visszaesett a tavaly látotthoz képest.
A viszonylag nyugodt májusi hónap után június már némi emelkedést is tartogatott magában: mind a hazai, mind pedig a nemzetközi eszközök hozamában növekedés volt látható. Ennek ellenére jól látszik, hogy az alapkezelők egyre bizalmatlanabbak a hazai piacokkal szemben, hiszen a befektetéseik között nőtt a külföldi, és csökkent a hazai eszközök aránya. A jelenlegi inflációs környezetben szinte mindenütt a kamatemelésekre szegeződik a befektetők tekintete, ezzel kapcsolatban nagyrészt pozitívnak mondhatók a hazai alapkezelők várakozásai.
Ritkán fordul elő, hogy annyi szabályozási változást hoz egyetlen nap a pénzügyeinkben, mint 2023. július 1-je. A hét legfontosabb, ma élesedő változás közül 2 a megtakarításainkat, 2 a hiteleinket, 3 pedig a számlaszolgáltatásainkat érinti, ezeket foglaljuk most össze.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
