A jelenlegi hektikus gazdasági környezetre való tekintettel nem kizárt, hogy tavasz helyett csak az őszi ülésszakon fogadja el a jövő évi költségvetést a parlament, tudta meg a Világgazdaság. Ez egyébként nem lenne teljesen idegen megoldás az Orbán-kormány számára, ugyanis 2014 decemberéig is így hagyták jóvá a büdzsét Magyarországon.
Az üzemanyagár-stop kedd éjjeli bejelentése és a ma reggeli várt feletti inflációs adat jócskán megnövelte a magyar állam forrásbevonási költségét az állampapírpiacon, ezt jelzi a tegnapi és mai diszkontkincstárjegy-aukciók átlaghozama is. A határidős kamatpiacon is markáns változás zajlott le az utóbbi napokban, így már sokkal kisebb kamatcsökkentést áraz csak a piac a jegybanktól 6-9 hónapos távon. Ez nem véletlen, hiszen a vártnál magasabb inflációs pálya a forintot kéthavi mélypontra küldte ma, az pedig szintén nem tesz jót az inflációnak, így korlátozza az MNB kamatcsökkentési mozgásterét.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról a hosszú és rövid futamú litván államadósság-kötelezettségek elsőrendű, "A plusz/A-1" osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings.
Azután, hogy Franciaország milliárdokat költött a háztartások és a vállalatok helyzetének könnyítésére az energiakrízis hatásival szemben, jövőre meg kell kezdenie pénzügyei rendbetételét, a nyugdíjbiztosítási és a munkanélküli ellátások rendszerének reformját is beleértve - javasolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Elkötelezett a kormány a költségvetési fegyelem fenntartása mellett és reményeim szerint a büdzsé októberben is többletes lehet a kiadási intézkedések nyomán – mondta hétfőn Varga Mihály a Reuters tudósítása szerint.
Idén legalább 3-4 ezer milliárd forinttal ugrik meg a magyar állam energiaügyi kiadása – ismerte el a brutálisan magas számtartományt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
„A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél” – jelezte egy szerda esti közleményben a Pénzügyminisztérium. Ezzel lényegében elismerte a napközben már kiszivárgott, kifizetési stoppal kapcsolatos, kormányhatározat tartalmát.
Megjelent a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy júliusban fordulat állt be a hazai költségvetésben, ugyanis 255,7 milliárd forintos többletet ért el az államháztartás központi alrendszere. Ilyen mértékű szufficitre az év hetedik hónapjában korábban még sohasem volt példa, így ez alapvetően lehetne pozitív hír is, de ha közelebbről vizsgáljuk a folyamatokat, akkor már a büdzsé szempontjából sem egyértelmű a kép, ráadásul a helyzet a szegényebb társadalmi rétegek további leszakadásával fenyeget. A témával kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója volt a Checklist vendége. Műsorunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy megszólalt a Portfolio-n Kristo Käärmann, az alapvetően nemzetközi utalásokra szakosodott fintech, a Wise (korábban Transferwise) alapító-vezérigazgatója. Az adásban arról is kérdeztük Turzó Ádámot, lapunk Pénzügy rovatának elemzőjét, hogy miért emelt nemrég díjakat a vállalat, mely alapvetően pont a drága banki szolgáltatások ellenében pozícionálja magát.
Az orosz államháztartás helyzete romlik, komoly hiány kezd kibontakozni a büdzsében – egyebek mellett erről beszélt Zsoldos Ákos, lapunk makroelemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Ma járt le a jogállamisági levélben megszabott kéthónapos válaszadási határidő az Európai Bizottság által felvetett problémákra, a kormány pedig el is küldte a válaszát az Európai Bizottság jogállamisági kondicionalitás levelére.
Májusban 101,4 milliárd forintos deficitet termelt a költségvetés, amivel tovább romlott ugyan a költségvetés idei helyzete, ám nem a korábbi tempóban. Az egész éves hiányterv közel 90%-a teljesült, nem véletlen tehát, hogy a kormány épp most hajtja végre a hatalmas költségvetési kiigazítást.
Továbbra is nagyon kiköltekező a magyar állam: az államadósság az első negyedévben emelkedett, a szektor finanszírozási igénye pedig magas maradt. Az első negyedév pénzszórása alapján a friss adatok nem jelentenek meglepetést, de megerősítik, hogy a költségvetésben kiigazításra van szükség.
Varga Mihály pénzügyminiszter Szegeden arról beszélt, hogy a háború előtt 5% feletti gazdasági növekedésre számítottak, de most át kell írni a terveket. Elmondása szerint a választások után a legfontosabb feladat az lesz, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez igazítsák az államháztartást.
2021 végén a magyar állam GDP-arányos adóssága 78,2% volt. Az év egészében csökkent az adósságráta, ám figyelembe véve a gyors gazdasági növekedést és a magas inflációt, a mérséklődés a lehetőségekhez képest szerénynek mondható. A visszafogott adósságcsökkenés oka az államháztartás óriási kiköltekezése.
Miután kiderült, hogy gigantikus volt az államháztartás hiánya novemberben és eldőlt, hogy idén már biztosan nem kapja meg a költségvetés Brüsszelből helyreállítási program 326 milliárd forintos előlegét, azt jelentette be csütörtök esti közleményében a Pénzügyminisztérium, hogy 350 milliárd forintnyi beruházást elhalaszt a kormány azért, hogy pótlólagos költségvetési tartalékot képezzen. Ezzel azt akarja elérni a kabinet, hogy anélkül is biztosan csökkenjen idén év végén a GDP-arányos államadósság ráta, hogy közben túlságosan is leapasztaná a költségvetés likvid tartalékait. A Magyar Közlönyben máris megjelent a kormányhatározat a költségvetés pénzügyi tartalékainak növeléséről.
A kormány nyolc pénzügyi és gazdasági tárgyú törvény módosítását javasolja - ismertette a Parlamentben Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Kiemelendő a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató rendszer létrehozása, a pénzügyőr tisztjelöltek jogait és kötelezettségeit érintő változtatások, de javaslat van a filmipar lehetőségeinek javítására, valamint az elektronikus cigaretta forgalmazására is.
Az elmúlt évekre jellemző 97 milliárd forintos deficit alakult ki augusztusban a központi költségvetésben, és így az első nyolchavi hiány a megemelt hiányelőirányzatnak mindössze a 47,6%-át teszi ki. Ez arra utal, hogy a gyors gazdasági növekedés által termelt költségvetési bevételek bőséges mozgásteret adnak még a kormánynak, hogy az év végén megint jelentős költekezést hajtson végre.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
Száz forint Magyarországon előállított értékből 1 forintot fordít az állami költségvetés védelmi kiadásokra - derül ki az Eurostat összeállításából. Így valamivel az uniós átlag alatt vagyunk, hiszen az EU országai összességében a GDP 1,2%-át költik ilyen célokra.
A magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása akár jövőre is átcsúszhat, de a benne foglalt beruházások mielőbbi elindítása és költségvetési megelőlegezése indokolt, azonban a csökkenő adósságráta, azaz „az államadósság-szabály biztonságos teljesítése érdekében más kiadásokat célszerű lenne későbbre halasztani vagy feltételhez kötni” – vetette fel mai közös cikkében az Állami Számvevőszék elnöke és igazgatója.
Izgalmakban most sincs hiány.
Cikkünk folyamatosan frissül.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Ezen a szigszalag már nem fog segíteni.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
