A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek kedvező hatása egyértelmű - derül ki a legutóbbi, 2019-es adatok vizsgálatából. Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések hatására már 20 százalék közelébe emelkedett az effektív áfakulcs. A gazdaságfehérítés érdekében 2013 óta sorozatban hozott intézkedések, vagyis a magyar gazdasági csodafegyver pedig sok gazdasági szereplő számára hoz látványos előnyöket.
Októberben 333 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere a Pénzügyminisztérium gyorsátjékotatója szerint, ami a legmagasabb tizedik havi hiány. Ezzel az első tízhavi egyenleg -2604 milliárd forintot mutat.
Az előzetesen közölt 71,9%-kal szemben „csak” 70,3% volt a bruttó magyar államadósság a GDP arányában a második negyedév végén. Vagyis az előzetesen vártnál lassabban emelkedik az adósságrátánk, de 2019 végéhez képest így is 4 százalékpont már az emelkedés.
Az eddigi 3%-os egész éves recessziós előrejelzés helyett most már úgy látja a Pénzügyminisztérium, hogy inkább 5%-os lehet az éves visszaesés – mondta el Varga Mihály a Kossuth Rádió reggeli adásában. A pénzügyminiszter utalást tett arra is, hogy idén ezzel párhuzamosan az eddig vártnál nagyobb lehet a költségvetés hiánya is.
2020 első hat hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1837 milliárd forintos hiánnyal zárt, miután júniusban minden idők második legnagyobb egyhavi hiánya alakult ki.
133 támogató szavazattal elfogadta az Országgyűlés a 2021-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak. Kérdés, hogy a koronavírus-válság okozta bizonytalanságban mennyire lesz válságálló egy ennyire korán elfogadott költségvetés.
Az első negyedévben 180 milliárd forintos mínusszal járt a kormányzati szektor, ilyen rossz egyenlegre 2015 óta nem volt példa az év első három hónapjában. A GDP arányában ez 1,5%-os deficitnek felel meg. A márciusban induló koronavírus-járvány és az arra adott korlátozó intézkedések kifejtették negatív hatásukat.
Májusban 324 milliárd forintos hiány alakult ki a központi költségvetésben a Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint. A járvány elleni védekezés, valamint a gazdaság támogatásának lépései okozták elsősorban a soha nem látott méretű ötödik havi hiányt.
Az első negyedév végén 66,8%-on állt a GDP-arányos államadósság, derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett pénzügyi számlák statisztikájából. Ez kis emelkedést jelent a 2019 végi szinthez képest (66,3%), de nagyon nagy jelentőséget ennek nem kell tulajdonítani, hiszen az év közbeni hullámzás megszokott jelenség. Annyiban most mégis érdekes a helyzet, hogy a koronavírus-válságba még csak a 2. negyedévben nézett bele igazán az ország, ezért az államháztartási hiány és a GDP oldaláról is újabb sokkok érhetik az államadósság-ráta csökkenő pályáját. 2011 után idén fordulhat elő újra, hogy év végén a mutató magasabb lesz az előző évinél.
Áprilisban többletes lett a költségvetés központi alrendszere, ami a 250 milliárd forintos uniós utalásnak volt köszönhető.
Márciusban ritkán látott, 577 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés. A Pénzügyminisztérium a gyorstájékoztatóban magyarázatot is ad a hatalmas deficitre: az eddigi járványügyi és gazdaságvédelmi intézkedései a költségvetés bevételi és kiadási oldalára egyaránt döntő mértékű hatást gyakorolnak. Mindez azt is jelenti (ahogy már korábban is jeleztük): a koronavírus-járvány hatásai és az arra adott kormányzati válaszok alapjaiban írják át a költségvetést, ehhez kell hozzászoktatni magunkat a következő hónapokban.
„Komoly és véleményem szerint elhúzódó krízissel kell számolni, ami már itt van” – hangsúlyozta a koronavírussal kapcsolatban a novekedes.hu-nak adott interjújában Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint célzott eszközökkel kell fellépni a gazdasági krízis kezelése érdekében: rugalmassá kell tenni az állami rendszereket és munkaerőpiacot, valamint költségvetési és lakossági szinten is nagy hangsúlyt kell helyezni a tartalékolásra. Szerinte Magyarország felkészült koronavírussal kapcsolatban, de a neheze csak most jön.
Angela Merkel német kancellár a mai sajtótájékoztatón nemcsak arról beszélt, hogy a német lakosság akár 70%-át is megfertőzheti a koronavírus, hanem arról is: a "rendkívüli helyzet" miatt nyitott arra, hogy a német költségvetési politikát évek óta jogszabályilag korlátozó ún. „fekete nulla” szabályt is eltöröljék – írja a BBC.
Februárban 345 milliárd forintot, hat éve a legnagyobbat tette ki az államháztartás központi alrendszerének hiánya, jórészt amiatt, hogy alig jött EU-s pénz, miközben a kifizetések intenzívek voltak – derült ki a Pénzügyminisztérium adatközléséből. A tárca hangsúlyozza, hogy a gyors gazdasági növekedés miatt – az adócsökkentések ellenére is – jelentősen emelkedtek 2020. február végéig a költségvetésbe beérkezett adóbevételek, de mégis az a helyzet, hogy két hónap alatt az egész éves pénzforgalmi deficitcél közel 70%-a összejött. Mégsem kell egyelőre különösebben aggódni.
Januárban 90,4 milliárd forintos többletet ért el a költségvetés pénzforgalmi szemléletben - derül ki a Pénzügyminisztérium pénteken közzétett gyorstájékoztatójából. A tavalyi várt feletti gazdasági növekedés költségvetésre gyakorolt hatása az idei évre is áthúzódik.
Ahelyett, hogy bejelentette volna ma az Európai Bizottság a túl bonyolulttá vált Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) lazításaként is felfogható „zöld rugalmassági” záradékot, mint ahogy ennek terve kiszivárgott, csak néhány önkritikus megállapítást fogalmazott meg az egyezményről és egy nyilvános konzultációt indított a témáról, amely év végéig eltart majd. A testüleg megállapítása szerint a beruházások élénkítéséhez túl összetetté vált az SNE, mivel egyszerre több célt is követ, így megfontolandó az ösztönző hatás erősítése a módosítások árán.
2020 első felében jön az amerikai 20 éves államkötvény, amelyről bővebb információkat a pénzügyminisztérium február elején mond majd el – számol be a hírről a MarketWatch.
A tavaly év végi nagy kormányzati költekezés után az államháztartás központi alrendszere decemberben 452,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, az év egészére ez 1219 milliárd forintot jelentett – közölte ma az előzetes adatot a Pénzügyminisztérium.
9000 milliárd forint fölé nőtt a lakossági állampapírok kezelt vagyona – derül ki a friss államháztartási statisztikákból. Miközben novemberben több mint 200 milliárd forinttal nőtt az állomány, hivatalosan is búcsút mondhatunk a Féléves Magyar Állampapírnak, amelynek múlt hónapban a vagyona nullára esett le, ezzel pedig véglegesen megszűnt a konstrukció.
Közel 200 milliárd forintos mínusszal zárta a novemberi hónapot a költségvetés pénzforgalmi szemléletben, ami jelentős, de nem kiugró a korábbi évekkel összevetve. A kumulált deficit pedig továbbra is kordában tartott költségvetésről tanúskodik.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy a várakozások fölé mehet a hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
