A Költségvetési Tanács kiadta véleményét a jövő évi költségvetésről. Ebben részleteket is közöl az államháztartás 2025-re tervezett bevételi és kiadási oldaláról, így például megismerhetjük az inflációkövető adóemelés részleteit, de azt is megtudhatjuk, hogy 2025-től megszűnik a Rezsivédelmi Alap, valamint a Honvédelmi Alap is. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az szja-bevételeket 80-85 milliárd forinttal csökkenti a családi kedvezmény első lépcsőben megvalósuló emelése jövőre.
A kormány átfogó módosításokat tervez az állami tulajdonú cégek, a nyugdíjrendszer, az életkezdési támogatások és a területfejlesztés szabályozásában a szerdán társadalmi egyeztetésre bocsátott 2025-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztése szerint. A javaslatok szerint a rekreációs célú ingatlanok eladásából származó bevételek egy részét közszolgáltatásokra fordítanák, szigorítanák a nyugdíjra való jogosultság feltételeit, gyorsítanák a Start-számlákhoz való hozzáférést, és külön fejlesztési tanácsot hoznának létre a Tisza-tó térségének kiemelt kezelésére. Az új Területfejlesztési Alap célja pedig a helyi közösségek közötti esélyegyenlőség növelése és a gazdasági különbségek csökkentése.
A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé - jelentette be a Pénzügyminisztérium csütörtök délután.
A brit pénzügyminisztérium és a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) között kialakult nézeteltérés kapcsán a pénzügyminisztérium vezető köztisztviselője kijelentette, hogy a tárca nem sértett törvényt a márciusi költségvetés előtti előrejelzések készítésekor. Az ügy hátterében az áll, hogy az OBR szerint a minisztérium nem osztott meg minden információt a kiadásokról
Egy esetleges gázárcsökkentés lehetőségét is célként megjelölve az MVM egy átfogó kutatást indított a lakossági gázfogyasztási szokások feltérképezésére. A szolgáltató szerint az elsődleges cél az, hogy megértsék a fogyasztói szokásokat is.
Szeptemberben méretes többletet produkált a költségvetés, ám a részletes adatok nem adnak okot sok ujjongásra. Ami különösen érdekes, az az általános forgalmi bevételeknél bekövetkezett elakadás. Ezen a téren ugyanis egy hét hónapja zajló kedvező trendben jött szünet.
Negatívra rontotta az eddigi stabilról Franciaország elsőrendű „Aa2” államadós-besorolásának kilátását a Moody's Ratings.
Az idei első félév végére a devizakötvény-kibocsátások hatására a központi államadósság devizaaránya 29% fölé emelkedett és egyre közelebb kerül a kritikusnak mondható 30%-os szinthez. Az MNB szerint az idei adósságcsökkenést kockázatok övezik, közben a következő hetekben indulnak be a Magyarországot érintő hitelminősítői felülvizsgálatok. Ebből a szempontból ezért a devizaadósság idősoros alakulása most nagyon releváns grafikon.
Leminősítés megnövekedett valószínűségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Franciaország elsőrendű "AA mínusz" államadós-besorolásának kilátását a Fitch Ratings.
Az elmúlt 23 év második legnagyobb költségvetési többlete jött össze idén szeptemberben. A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint ugyanis 234,2 milliárd forintos pluszt mutatott a kilencedik hónapban az államháztartás egyenlege. De nem is ez a lényeg, ugyanis: ezzel kilenc hónap után 2600 milliárd forint körül áll a pénzforgalmi deficit, ami azt is jelenti, hogy az utolsó három hónapban valami nagyon érdekes dologra készülhet a kormány, mert az új terve szerint még 2100 milliárd forintnyi deficitet termelhet az utolsó negyedévben.
A Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésben publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az ÁKK részéről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására – írja közleményében az ÁKK.
Az EU statisztikai hivatalának jelentett EDP jelentés keretében a kormány közzétette az idén várható hiányszámokat. Ezek szerint a kormány a 2024-es évre a pénzforgalmi deficit esetében már 4790 milliárd forintos mínusszal kalkulál (központi alrendszer, önkormányzatok nélkül), míg ugyanez a várakozása tavasszal még 3981 milliárd forint volt, eredetileg pedig (a tavaly nyáron elfogadott 2024-es költségvetési törvényben) 2514 milliárd forint. Fontos megemlíteni, hogy az EU módszertan szerint számolt ESA-hiány továbbra is a GDP 4,5%-a lehet a kormány várakozása szerint, vagyis a hivatalos GDP-arányos hiánycélt nem emelte meg.
A héten sok fontos piacmozgató esemény lesz, közzéteszik azt az adatot is, amely a legjobban érdekli most a befektetőket. A befektetőknek tehát oda kell figyelni, mert akár komoly mozgások is jöhetnek ezen a héten attól függően, hogy az adatok hogyan alakulnak. Friss makronaptárunkban mutatjuk, melyik napokon kell nagyon résen lenni.
Sok kicsi sokra megy, de sokat is el tud vinni - bizony így lehetne jellemezni, hogy miért is ugrott idén augusztusban korábban soha nem látott szintre a nyolcadik havi költségvetési hiány. Ami szembetűnő, hogy a "nettó áfabevételek" látványosan javultak az előző hónapban, de még ez sem volt elegendő, hogy a büdzséről alkotott nagykép érdemben megforduljon.
Az új francia miniszterelnök, Michel Barnier, arról beszélt az AFP szerdai interjújában, hogy "nagyon súlyos költségvetési helyzetet talált", amely helyzet "többet érdemel néhány mondatnál. Felelősséget követel". Valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy a szerda estére tervezett kulcsfontosságú találkozót az átadás-átvételről elhalasztották, és a Barnier, illetve az Emmanuel Macron elnök tábora között növekvő feszültség miatt egyelőre késik a kormány megalakítása. A volt számvevőszéki elnök is aggasztó költségvetési helyzetről beszélt, illetve arról, hogy lehetetlen 2027-re 3%-ra faragni a deficitet, az inkább csak 2029-re jöhet össze.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy rekord magas hiányt hozott össze a költségvetés augusztusban, és vélhetően a kormány is érzi a problémát, mert elejtett egy érdekes mondatot a mai adatközlésben. Erről kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét. A második részben a hazánk által felvett egymilliárd eurós kínai hitelről beszélgettünk Weinhardt Attilával, a Portfolio makroelemzőjével, ugyanis megtudta, hogy részben milyen célokra fordul ez az összeg.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?