Lefojtott állami kiadások és nagy összegben beérkező plusz különadó-bevételek - ezek kellettek ahhoz, hogy júniusban mérsékelt legyen a költségvetés hiánya. Nagy örömködésre azonban nincs okunk, ugyanis a makrogazdasági folyamatokkal szorosan összefüggő bevételek alakulása még mindig nincs rendben, és már nem csak az áfabevételeknél vannak jelen a kedvezőtlen trendek.
Az elmúlt egy év egyszerűbb lett volna, ha Magyarország már az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyamrendszer része lett volna, az euróbevezetésről pedig „gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodnia a magyar kormánynak ebben a kérdésben nem szabad” – jelentette ki Varga Mihály a vg.hu-nak adott interjúban. A pénzügyminiszter egyúttal azt is érzékeltette, hogy mind az idei 3,9%-os, mind a jövő évi 2,9%-os GDP-arányos államháztartásin hiánycél kapcsán lát teljesülési kockázatokat. Az idein kapcsán például úgy fogalmazott: „ha a második félévben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor látok arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is a 3,9 százalékos idei hiánycélt teljesítsük.”
A kormány mintegy 102 milliárd forintot folyósít a rezsivédelmi alapból a lakossági energiakiadások támogatására. Emellett több energiaköltség miatt folyósított támogatásról is döntött a kabinet, valamint az önkormányzati és állami energiaszerződéseknél is lépnek.
Júniusban 132,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendeszere, ami szokatlanul és váratlanul kedvezőnek mondható. Érdekes lesz látni, hogy két hét múlva milyen részletes adatok jelennek meg, amelyek igazolják-e az elsőre kedvező deficitadatot.
Az EU most közzétett 2023-as stratégiai előrejelzési jelentése a fenntarthatóság és a digitalizáció kettős átmenetével kapcsolatos különböző kihívásokra az adórendszerek teljes átalakítását javasolja. Mindez a magyarországi szabályozást is alapjaiban írhatja át. Ráadásul nem pusztán környezetvédelmi adókat vetnének ki, hanem a bérekre rakodó terhekhez is hozzányúlnának, de a cégek esetében is jelentős változásokat javasolnak. A tervek egy része a fogyasztói kiadások növekedéséhez vezethet, de ezeket kompenzálhatják az újonnan bevezetendő kedvezmények.
A magyar állam jóléti kiadásokra, a gazdasági funkciók betöltésére, valamint a saját működtetésére (közszolgáltatások fenntartása) költ a legtöbbet arányaiban, és az elmúlt időszakban nagyon érdekes trendek bontakoztak ki - derül ki a Portfolio vizsgálódásaiból. A közkiadások alakulása azok után került a figyelem középpontjába, hogy egy kedd éjszaka megjelent határozatában a kormány meghirdette az állami költések felülvizsgálatát, amit az Európai Bizottságnak tett ígéretében az egészségügy, a lakástámogatások, a családtámogatások és adókedvezmények terén kezd meg. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt 10 évben pont nem ezek a típusú kiadások fúvódtak fel, és elemzésünkben arra is kitérünk, hogy a magyar állam hogyan költi el másképp a beérkező költségvetési bevételeket, mint a többi visegrádi ország.
A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a 2024-es költségvetés tervezetéről volt szó, amellyel a kormány csapdába lavírozhatja magát, már amennyiben tartja magát ahhoz az ígéretéhet, hogy kivezeti az extraprofit-adókat. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, aki beszélt az államháztartás áprilisi helyzetéről is. A második blokkban Olaszország legismertebb üzleti dinasztiájáról, a Fiatot megalapító Agnelli családról volt szó. Hamarosan döntés születhet a 20 éve elhunyt legendás üzletember, Gianni Agnelli hagyatékáról. Erről Kövessy Károlyt, lapunk Részvény rovatának elemzőjét kérdeztük.
Áprilisban 620 milliárd forintos deficit alakult ki a költségvetésben, ami a valaha volt legmagasabb negyedik havi hiány a büdzsében. Ezzel az első négy hónap alatt 2700 milliárd forint felett alakult a kumulált deficit, ami már az éves terv 80%-ának felel meg.
Az orosz olajexportra és a finomított termékekre vonatkozó, a G7-országok által bevezetett árplafonok arra kényszerítették az orosz vezetőséget, hogy növeljék a hazai termelők adóterheit, ezzel újabb csapást mérve a nyugati szankciókkal már így is küszködő energiaszektorra - állítják egyes tisztviselők.
Már meghallgatható a Porfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy az első negyedéves államháztartási adatok alapján kényelmetlen helyzetbe kerülhet a kormány már nem csak a 2024-es költségvetés tervezésénél, de az idei végrehajtásánál is. Vendégünk Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója. A második blokkban háborús témával foglalkoztunk: egyrészt az ukránok tervezett tavaszi hadjáratával, másrészt azokkal a kritikákkal, amelyek Putyint és a döntéseit érik és nem csak nyugatról vagy Ukrajnából, hanem házon belülről is. Erről Huszák Dánielt, lapunk globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Márciusban ismét jelentős, 564,6 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, így az első háromhavi együttes hiány 2090 milliárd forintra hízott, ami az egész éves hiánycél 61,5%-a. Egyik érték sem kiugró az elmúlt évekhez képest, és a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozza a közleményében, hogy továbbra is tartani akarja az idénre kitűzött 3,9%-os GDP-arányos hiánycélt, de összességében az adatok rámutatnak arra, hogy az idei év is kihívásokkal teli a költségvetési politikában, főleg az egyre fájdalmasabban emelkedő kamatkiadások miatt, ami elszívja a költségvetési mozgásteret a többi tétel elől.
2022-ban az államháztartásban 4159 milliárd forint hiány keletkezett, ez a GDP 6,2%-a, vagyis egy hajszállal meghaladja az utolsó, 6,1%-os kormányzati hiánytervet. Az utolsó negyedévben (részben az különleges földgázkészlet beszerzése miatt) 13,9%-os volt a kormányzati szektor nettó hitelfelvétele GDP-arányosan, ez ebben az évszázadban a 4. legnagyobb hiányadat.
A Ház elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, ami a büdzsé főösszegeit tartalmazza. Erről 125 igen szavazattal és 63 nem ellenében szavazott az Országgyűlés. A 2023-as költségvetést első alkalommal 2022 júliusában fogadták el a képviselők, ám idén módosítják azt.
A Pénzügyminisztérium szerdán kiadott adatai szerint február végén már 1525 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, ami ez az egész évre tervezett összeg 44 százaléka. Mind a kiadási, mind a bevételi oldalon gondok látszanak. A legnagyobb ugrás adósszolgálatnál és a nyugdíjaknál látszik.
Az EU újra és újra bizonyítja, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez. Sőt, gyakran a legnehezebb időszakok eredményezik a legjelentősebb fejlődést. Különösen igaz ez a gazdasági és monetáris uniónkra.
Februárban 1381,5 milliárd forintos deficit alakult ki az államháztartás központi alrendszerében, ami hatalmas szám, csak a 2022-es februári hónap szárnyalta túl (1585 milliárd forintos volt), amikor a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíjkifizetés terhelte meg a büdzsét. Idén februárban ismét volt 13. havi nyugdíjkifizetés a magas inflációs adatok mellett, de szja-kifizetés nem. Ezzel együtt sem aggódik a Pénzügyminisztérium, mert a közleményében azt hangsúlyozza, hogy „ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését”.
A kormány várakozásai szerint az idén 1,5 százalékkal nő a magyar gazdaság teljesítménye - jelentette ki Varga Mihály a Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre által szervezett pódiumbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.
Az államháztartási belső kontrollrendszer működésének, valamint szabályozásának felülvizsgálatára és aktualizálására készül a kormány. A Pénzügyminisztérium friss rendelettervezete több új határidőt bevezet, valamint a szabályokat az uniós joggal is harmonizálja. A költségvetési szervek az állami gazdasági társaságok, önkormányzatok és alapítványok is érintettek.
Az MNB hétfő reggel közölt, pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás finanszírozási hiánya 2022-ben 6,1% volt a GDP arányában, a jegybank ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni azt is az adatközlés során, hogy az Eximbank egyenlege nélkül -6,3% lett az egyenleg. Az utolsó három hónapban a kormány megint elképesztő mértékben megnyomta a pénzszóró gombot (igaz, ennek technikai okai is voltak): a GDP arányában 13,4%-os hiányt termelt az államháztartás.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
