Az orosz olajexportra és a finomított termékekre vonatkozó, a G7-országok által bevezetett árplafonok arra kényszerítették az orosz vezetőséget, hogy növeljék a hazai termelők adóterheit, ezzel újabb csapást mérve a nyugati szankciókkal már így is küszködő energiaszektorra - állítják egyes tisztviselők.
Már meghallgatható a Porfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy az első negyedéves államháztartási adatok alapján kényelmetlen helyzetbe kerülhet a kormány már nem csak a 2024-es költségvetés tervezésénél, de az idei végrehajtásánál is. Vendégünk Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója. A második blokkban háborús témával foglalkoztunk: egyrészt az ukránok tervezett tavaszi hadjáratával, másrészt azokkal a kritikákkal, amelyek Putyint és a döntéseit érik és nem csak nyugatról vagy Ukrajnából, hanem házon belülről is. Erről Huszák Dánielt, lapunk globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Márciusban ismét jelentős, 564,6 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, így az első háromhavi együttes hiány 2090 milliárd forintra hízott, ami az egész éves hiánycél 61,5%-a. Egyik érték sem kiugró az elmúlt évekhez képest, és a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozza a közleményében, hogy továbbra is tartani akarja az idénre kitűzött 3,9%-os GDP-arányos hiánycélt, de összességében az adatok rámutatnak arra, hogy az idei év is kihívásokkal teli a költségvetési politikában, főleg az egyre fájdalmasabban emelkedő kamatkiadások miatt, ami elszívja a költségvetési mozgásteret a többi tétel elől.
2022-ban az államháztartásban 4159 milliárd forint hiány keletkezett, ez a GDP 6,2%-a, vagyis egy hajszállal meghaladja az utolsó, 6,1%-os kormányzati hiánytervet. Az utolsó negyedévben (részben az különleges földgázkészlet beszerzése miatt) 13,9%-os volt a kormányzati szektor nettó hitelfelvétele GDP-arányosan, ez ebben az évszázadban a 4. legnagyobb hiányadat.
A Ház elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, ami a büdzsé főösszegeit tartalmazza. Erről 125 igen szavazattal és 63 nem ellenében szavazott az Országgyűlés. A 2023-as költségvetést első alkalommal 2022 júliusában fogadták el a képviselők, ám idén módosítják azt.
A Pénzügyminisztérium szerdán kiadott adatai szerint február végén már 1525 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, ami ez az egész évre tervezett összeg 44 százaléka. Mind a kiadási, mind a bevételi oldalon gondok látszanak. A legnagyobb ugrás adósszolgálatnál és a nyugdíjaknál látszik.
Az EU újra és újra bizonyítja, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez. Sőt, gyakran a legnehezebb időszakok eredményezik a legjelentősebb fejlődést. Különösen igaz ez a gazdasági és monetáris uniónkra.
Februárban 1381,5 milliárd forintos deficit alakult ki az államháztartás központi alrendszerében, ami hatalmas szám, csak a 2022-es februári hónap szárnyalta túl (1585 milliárd forintos volt), amikor a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíjkifizetés terhelte meg a büdzsét. Idén februárban ismét volt 13. havi nyugdíjkifizetés a magas inflációs adatok mellett, de szja-kifizetés nem. Ezzel együtt sem aggódik a Pénzügyminisztérium, mert a közleményében azt hangsúlyozza, hogy „ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését”.
A kormány várakozásai szerint az idén 1,5 százalékkal nő a magyar gazdaság teljesítménye - jelentette ki Varga Mihály a Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre által szervezett pódiumbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.
Az államháztartási belső kontrollrendszer működésének, valamint szabályozásának felülvizsgálatára és aktualizálására készül a kormány. A Pénzügyminisztérium friss rendelettervezete több új határidőt bevezet, valamint a szabályokat az uniós joggal is harmonizálja. A költségvetési szervek az állami gazdasági társaságok, önkormányzatok és alapítványok is érintettek.
Az MNB hétfő reggel közölt, pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás finanszírozási hiánya 2022-ben 6,1% volt a GDP arányában, a jegybank ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni azt is az adatközlés során, hogy az Eximbank egyenlege nélkül -6,3% lett az egyenleg. Az utolsó három hónapban a kormány megint elképesztő mértékben megnyomta a pénzszóró gombot (igaz, ennek technikai okai is voltak): a GDP arányában 13,4%-os hiányt termelt az államháztartás.
A jelenlegi hektikus gazdasági környezetre való tekintettel nem kizárt, hogy tavasz helyett csak az őszi ülésszakon fogadja el a jövő évi költségvetést a parlament, tudta meg a Világgazdaság. Ez egyébként nem lenne teljesen idegen megoldás az Orbán-kormány számára, ugyanis 2014 decemberéig is így hagyták jóvá a büdzsét Magyarországon.
Az üzemanyagár-stop kedd éjjeli bejelentése és a ma reggeli várt feletti inflációs adat jócskán megnövelte a magyar állam forrásbevonási költségét az állampapírpiacon, ezt jelzi a tegnapi és mai diszkontkincstárjegy-aukciók átlaghozama is. A határidős kamatpiacon is markáns változás zajlott le az utóbbi napokban, így már sokkal kisebb kamatcsökkentést áraz csak a piac a jegybanktól 6-9 hónapos távon. Ez nem véletlen, hiszen a vártnál magasabb inflációs pálya a forintot kéthavi mélypontra küldte ma, az pedig szintén nem tesz jót az inflációnak, így korlátozza az MNB kamatcsökkentési mozgásterét.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról a hosszú és rövid futamú litván államadósság-kötelezettségek elsőrendű, "A plusz/A-1" osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings.
Azután, hogy Franciaország milliárdokat költött a háztartások és a vállalatok helyzetének könnyítésére az energiakrízis hatásival szemben, jövőre meg kell kezdenie pénzügyei rendbetételét, a nyugdíjbiztosítási és a munkanélküli ellátások rendszerének reformját is beleértve - javasolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Elkötelezett a kormány a költségvetési fegyelem fenntartása mellett és reményeim szerint a büdzsé októberben is többletes lehet a kiadási intézkedések nyomán – mondta hétfőn Varga Mihály a Reuters tudósítása szerint.
Idén legalább 3-4 ezer milliárd forinttal ugrik meg a magyar állam energiaügyi kiadása – ismerte el a brutálisan magas számtartományt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
„A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél” – jelezte egy szerda esti közleményben a Pénzügyminisztérium. Ezzel lényegében elismerte a napközben már kiszivárgott, kifizetési stoppal kapcsolatos, kormányhatározat tartalmát.
Megjelent a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy júliusban fordulat állt be a hazai költségvetésben, ugyanis 255,7 milliárd forintos többletet ért el az államháztartás központi alrendszere. Ilyen mértékű szufficitre az év hetedik hónapjában korábban még sohasem volt példa, így ez alapvetően lehetne pozitív hír is, de ha közelebbről vizsgáljuk a folyamatokat, akkor már a büdzsé szempontjából sem egyértelmű a kép, ráadásul a helyzet a szegényebb társadalmi rétegek további leszakadásával fenyeget. A témával kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója volt a Checklist vendége. Műsorunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy megszólalt a Portfolio-n Kristo Käärmann, az alapvetően nemzetközi utalásokra szakosodott fintech, a Wise (korábban Transferwise) alapító-vezérigazgatója. Az adásban arról is kérdeztük Turzó Ádámot, lapunk Pénzügy rovatának elemzőjét, hogy miért emelt nemrég díjakat a vállalat, mely alapvetően pont a drága banki szolgáltatások ellenében pozícionálja magát.
Az orosz államháztartás helyzete romlik, komoly hiány kezd kibontakozni a büdzsében – egyebek mellett erről beszélt Zsoldos Ákos, lapunk makroelemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Ukrán lapokban jelent meg az értesülés.
A Nagyszínpadon hajnalig szól majd a zene.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
