Egy esetleges gázárcsökkentés lehetőségét is célként megjelölve az MVM egy átfogó kutatást indított a lakossági gázfogyasztási szokások feltérképezésére. A szolgáltató szerint az elsődleges cél az, hogy megértsék a fogyasztói szokásokat is.
Szeptemberben méretes többletet produkált a költségvetés, ám a részletes adatok nem adnak okot sok ujjongásra. Ami különösen érdekes, az az általános forgalmi bevételeknél bekövetkezett elakadás. Ezen a téren ugyanis egy hét hónapja zajló kedvező trendben jött szünet.
Negatívra rontotta az eddigi stabilról Franciaország elsőrendű „Aa2” államadós-besorolásának kilátását a Moody's Ratings.
Az idei első félév végére a devizakötvény-kibocsátások hatására a központi államadósság devizaaránya 29% fölé emelkedett és egyre közelebb kerül a kritikusnak mondható 30%-os szinthez. Az MNB szerint az idei adósságcsökkenést kockázatok övezik, közben a következő hetekben indulnak be a Magyarországot érintő hitelminősítői felülvizsgálatok. Ebből a szempontból ezért a devizaadósság idősoros alakulása most nagyon releváns grafikon.
Leminősítés megnövekedett valószínűségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Franciaország elsőrendű "AA mínusz" államadós-besorolásának kilátását a Fitch Ratings.
Az elmúlt 23 év második legnagyobb költségvetési többlete jött össze idén szeptemberben. A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint ugyanis 234,2 milliárd forintos pluszt mutatott a kilencedik hónapban az államháztartás egyenlege. De nem is ez a lényeg, ugyanis: ezzel kilenc hónap után 2600 milliárd forint körül áll a pénzforgalmi deficit, ami azt is jelenti, hogy az utolsó három hónapban valami nagyon érdekes dologra készülhet a kormány, mert az új terve szerint még 2100 milliárd forintnyi deficitet termelhet az utolsó negyedévben.
A Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésben publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az ÁKK részéről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására – írja közleményében az ÁKK.
Az EU statisztikai hivatalának jelentett EDP jelentés keretében a kormány közzétette az idén várható hiányszámokat. Ezek szerint a kormány a 2024-es évre a pénzforgalmi deficit esetében már 4790 milliárd forintos mínusszal kalkulál (központi alrendszer, önkormányzatok nélkül), míg ugyanez a várakozása tavasszal még 3981 milliárd forint volt, eredetileg pedig (a tavaly nyáron elfogadott 2024-es költségvetési törvényben) 2514 milliárd forint. Fontos megemlíteni, hogy az EU módszertan szerint számolt ESA-hiány továbbra is a GDP 4,5%-a lehet a kormány várakozása szerint, vagyis a hivatalos GDP-arányos hiánycélt nem emelte meg.
A héten sok fontos piacmozgató esemény lesz, közzéteszik azt az adatot is, amely a legjobban érdekli most a befektetőket. A befektetőknek tehát oda kell figyelni, mert akár komoly mozgások is jöhetnek ezen a héten attól függően, hogy az adatok hogyan alakulnak. Friss makronaptárunkban mutatjuk, melyik napokon kell nagyon résen lenni.
Sok kicsi sokra megy, de sokat is el tud vinni - bizony így lehetne jellemezni, hogy miért is ugrott idén augusztusban korábban soha nem látott szintre a nyolcadik havi költségvetési hiány. Ami szembetűnő, hogy a "nettó áfabevételek" látványosan javultak az előző hónapban, de még ez sem volt elegendő, hogy a büdzséről alkotott nagykép érdemben megforduljon.
Az új francia miniszterelnök, Michel Barnier, arról beszélt az AFP szerdai interjújában, hogy "nagyon súlyos költségvetési helyzetet talált", amely helyzet "többet érdemel néhány mondatnál. Felelősséget követel". Valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy a szerda estére tervezett kulcsfontosságú találkozót az átadás-átvételről elhalasztották, és a Barnier, illetve az Emmanuel Macron elnök tábora között növekvő feszültség miatt egyelőre késik a kormány megalakítása. A volt számvevőszéki elnök is aggasztó költségvetési helyzetről beszélt, illetve arról, hogy lehetetlen 2027-re 3%-ra faragni a deficitet, az inkább csak 2029-re jöhet össze.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy rekord magas hiányt hozott össze a költségvetés augusztusban, és vélhetően a kormány is érzi a problémát, mert elejtett egy érdekes mondatot a mai adatközlésben. Erről kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét. A második részben a hazánk által felvett egymilliárd eurós kínai hitelről beszélgettünk Weinhardt Attilával, a Portfolio makroelemzőjével, ugyanis megtudta, hogy részben milyen célokra fordul ez az összeg.
Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
Az utóbbi időszakban a magyar gazdaságra jelentős hatást gyakoroltak a nemzetközi és hazai problémák. Bár az infláció némileg mérséklődött, a bizalom továbbra is alacsony, amit a gyenge ipari teljesítmény és a beruházások visszaesése súlyosbít. A gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi optimista kormányzati előrejelzések nem váltak valóra, Magyarország pedig továbbra sem tudja megfelelően kezelni a gazdasági sokkokat.
Pozitívra módosította Szerbia kilátásait a Moody's, miközben megerősítette az ország Ba2-es hosszú távú adósságbesorolását. A döntés hátterében a gazdasági és költségvetési teljesítmény javulásának kilátásai állnak - írta meg a Moody's.
Szinte félelmetes, amit a kormány művel a költségvetés kiadási oldalán, gyakorlatilag nem volt növekedés júliusban az előző év azonos időszakához képest. Ez mindenképpen kellett ahhoz, hogy meglepő méretű többlet jöjjön össze a büdzsében, de a bevételi oldalon is vannak érdekességek, ilyen az áfabevételek alakulása. Ez akár egyfajta reménysugár is lehet a kormány számára, aki bízik a gazdasági növekedés, a lakossági fogyasztás felépülésében és ezáltal a költségvetés "automatikus" befoltozásában.
Még mindig jelentős, a GDP arányában 5,5%-os volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye az idei második negyedévvel zárult utolsó egy év során, és az április-június közötti váratlan recesszió mellett ez oda vezetett, hogy kétéves csúcsra, 76,1%-ra emelkedett június végére a GDP-arányos államadósság ráta – derült ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai adataiból.
213 milliárd forintos többlettel zárta a július hónapot az államháztartás a Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése szerint. Ez a valaha volt második legnagyobb szufficit az év hetedik hónapjában. Pontos magyarázat egyelőre nincs a váratlanul kedvező adatra, ugyanis a kamatkiadások és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg még nőtt is tavaly júliushoz képest (hiszen a kórházak például 60 milliárd forintos extra pénzhez jutottak). Az előzetes adatok alapján arra tippelünk, hogy a bevételi oldal menthette meg júliusban a büdzsét, az adók vagy extraprofitadók beérkezése nagyobb összegben, vagy akár uniós pénzek formájában. Ami biztos: két hét múlva kiderülnek a részletek és akkor okosabbak leszünk.
Az éjszaka megjelent Magyar Közlönyben szereplő, Orbán Viktor által jegyzett rendelet szerint a 100%-ban állami vállalatoknak 2024 év során megtakarítást kell elérniük, és azt december 15-ig befizetni a központi költségvetésbe. A megtakarítások mértéke legalább a 2023. évi személyi jellegű ráfordítások 5%-a, de ezt nem kell minden egyes vállalatnak teljesítenie, egy költségvetési fejezetbe tartózó vállalatok összességének kell ezt az összeget elérnie – azt, hogy melyik vállalatra mekkora megtakarítás érvényes, a kormány tagja írja elő 15 napon belül. A rendelet nem vonatkozik a legnagyobb állami tulajdonú vállalatokra.
Az Európai Bizottság tegnap úgy döntött, hogy túlzott deficit eljárás elindítása indokolt Magyarország és hat másik tagállam ellen a 2023-as deficitszámuk, és az előrejelzések alapján, és benyújtotta a tagállamokat tömörítő Tanácsnak az erről szóló hivatalos javaslatot – derült ki a Bizottság keddi közleményéből.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Megnézték, hogy teljesítenének az Ukrajnára első nap kilőtt rakéták ellen.
Kettéválasztják az elnök-vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
