Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke kedden kijelentette, hogy a francia piacok "fel lesznek háborodva", ha az ország új kormánya nem tartja be a költségvetési szabályokat. De Guindos a CNBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a múlt havi francia kötvénypiaci mozgások nem adtak okot olyan aggodalomra, amely az EKB beavatkozását igényelné.
Időarányosan kedvezően alakult a központi költségvetés finanszírozása az első félévben, hiszen az egész évre tervezett forrásbevonás 60%-a teljesült. Az év második felére jelentős devizakibocsátás nincs a tervekben, a lakossági és az intézményi forintpiac pedig jó úton jár, hogy megvalósuljanak a 2024-es célok - közölte az ÁKK.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MBH Alapkezelő írását olvashatják:
A Standard & Poor's Global Ratings nemzetközi hitelminősítő megerősítette Kína hosszú és rövid távú, deviza és nemzeti valutában fennálló kötelezettségekre vonatkozó "A plusz", illetve "A-1" szintű besorolását, stabil kilátással.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Magyarország strukturális problémákkal küzd, amely jól látszott a gazdasági teljesítmény heves kilengéseiben is. Továbbra is aggodalomra ad okot a korrupcióellenes keretrendszer és a jogalkotás minősége, ami negatív hatással van az üzleti környezetre. Mindezek, kiegészítve a szelektív ágazati különadókkal és állami támogatásokkal együttesen csökkentették a versenyt. Ezeken túl a helyreállítási források elvesztésének kockázata is fenyegeti a magyar gazdaságot – többek között ezek olvashatók ki az Európai Bizottság friss konvergenciajelentéséből.
Kína költségvetési bevételei jelentősen visszaestek, ami olyan találgatásokhoz vezetett, hogy a kormány a gazdasági fellendülés támogatása érdekében szokatlan módon felülvizsgálhatja az év közepén a költségvetést.
Románia jelentős gazdasági fejlődésen ment át az elmúlt 20 évben, amelynek nagyrészt a nyugati gazdasági rendszerbe történő beintegrálódás volt az oka – mondta el lapunknak adott interjújában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A közgazdász szerint abban, hogy Románia a régió többi országához képest is jól teljesített, nagy szerepe volt az ország adottságainak, valamint annak, hogy a kormányzat hagyta a piac szabályait érvényesülni. Azt Bálint is megerősítette, hogy a fejlettségi mutatókat nem lehet készpénznek venni, és bár a román gazdaság fejlődését odahaza nem egyformán érzi mindenki, szerinte az eredmények elvitathatatlanok. A jövő már bizonytalanabb, a várható organikus lassulás mellett ugyanis jelentős kockázatot jelent a költségvetés helyzete, amely azonnali beavatkozást igényel. Mindent figyelembe véve viszont Románia folytathatja a felzárkózást, és az évtized végére még közelebb kerülhet az EU-s fejlettségi szinthez – addigra talán már eurója is lesz az országnak.
Július 1-jétől hatnapos munkahétre is kötelezhetők lesznek Görögországban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor bizonyos területein tevékenykedő munkavállalók - írja a Deutsche Welle anyaga alapján a Telex. Bár a hatodik napért 40 százalék extra munkabér jár, a munkaerőhiány mértékét jól mutatja a döntés.
A gazdasági naptár egyik legszórakoztatóbb eseményének az számít, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közreadja éves felülvizsgálatát az Egyesült Államokról. Bár mindenki tudja, hogy az amerikai kormány semmibe szokta venni, hogy az IMF mit mond az amerikai gazdaságról, a Valutaalap legutóbbi, IV. cikk szerinti felülvizsgálata igencsak feltűnést keltett egy meglepő megállapítás miatt. Az olvasók meglepődve értesülhettek arról, hogy az IMF számításai szerint az USA államadóssága fenntartható pályát mutat.
A pénteken ismertetett legfrissebb közfinanszírozási adatok szerint jelentős növekedéssel száz százalék közvetlen közelébe emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósságráta a májussal zárult egy évben. Legutóbb több mint hat évtizede mértek ennél magasabb közadósságot Nagy-Britanniában.
Az átlagos inflációs ráta az Egyesült Államokban 1,9% volt Donald Trump elnöksége idején, míg Joe Biden vezetése alatt a pénzromlás mértéke átlagosan 5,4% volt, ezért sok választó úgy gondolhat Bidenre, mint az "inflációs fickóra" (inflation guy). Elemzői körökben azonban egyre többször láthatjuk ennek a naratívának a fordítottját, egyre több neves befektető véli úgy, hogy a jövőbeli infláció rosszabb lesz, ha Trump nyeri a 2024-es választásokat. Legfrissebb elemzésében a Goldman Sachs négy okot is felsorolt, hogy miért ugorhat meg az amerikai infláció, ha veszít Joe Biden.
Nem igazán tudtak hozzászokni az autósok az 5-össel kezdődő árhoz a hazai benzinkutak totemoszlopain, mindössze pár hétig tartott ez az átmeneti időszak. Mától kezdve ismét a lélektani határ fölé került az üzemanyag ára, ráadásul a dízel a benzinnél is nagyobb mértékben drágult az elmúlt hetekben. Elemzésünkben utánajárunk, hogy mi áll a látványos drágulás és az érdekes dinamika hátterében, illetve ami talán a legfontosabb: vajon jelenleg tényleg drágának mondható a magyar benzin?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az Európai Bizottság Magyarország ellen ma megindított túlzottdefincit-eljárásáról volt szó, mivel a Bizottság szerint hazánk esetében mind az államadósság, mind a költségvetési deficit túl magas. A részletekről Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. A második részben a friss jegybanki kamatdöntést értelmeztük Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank elemzőjével.
Aggodalomra adnak okot a magas államadósságszint és az unortodox politikai intézkedések a jövőbeni magyar államadósság-besorolás szempontjából – közölte keddi háttérbeszélgetésén a múlt héten a magyar hitelminősítői osztályzatot változatlanul hagyó Fitch Ratings. Az elemzőik arra számítanak, hogy a költségvetési hiány 2024-ben csökkenhet, de az államadósság enyhén emelkedhet. Nem várják, hogy az ágazati különadókat kivezetné a kabinet, mivel az túlzott nyomást jelentene a magyar költségvetésnek. Lefele mutató kockázatnak látják az akkumulátorok iránti globális keresletcsökkenést is. Ezen kihívások közepette Magyarország jövőbeni hitelminősítése nagyban függ a gazdasági és politikai stabilitás megőrzésétől a tájékoztatásuk szerint.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság, de a máltaiak szorosan feljöttek a második helyre. Bár a magyar lakosság állampapír-állománya és aránya nőni tudott tavaly, sok más ország is felébredt Csipkerózsika-álmából, ami érdekes számokat és trendeket hozott Európa-szerte.
Az utca emberének az vele a baja, hogy nincs belőle elég. A jegybankár úgy találja, hogy túl sok van belőle. A nemzetgazdásznak az a baj, hogy egyáltalán van. Mindhárom válasz igaz, a maga egyszerűsége mellett is.
Ma este dönt Magyarország adósbesorolásáról a Fitch Ratings. A közgazdászok a három nagy hitelminősítő közül a Fitch ítéletét várják legjobban, hiszen a cég a közelgő leminősítésre utaló negatív kilátást tart érvényben. Elemzőket kérdeztük arról, hogy milyen döntést hozhat a hitelminősítő, és milyen piaci reakciók várhatóak.
A francia államadósság nemteljesítés elleni biztosítási költségei és a kockázati prémium 2022 óta a legmagasabb szintre emelkedett az előrehozott parlamenti választások miatti aggodalmak közepette, amit Marine Le Pen pártjának erősödése váltott ki.
Az Egyesült Államok szövetségi költségvetésének májusi hiánya 347 milliárd dollár volt, 44 százalékkal magasabb a tavaly májusinál, amikor 240 milliárd dollárt tett ki - közölte az amerikai pénzügyminisztérium.