Első ránézésre India minden szükséges adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy sikeres legyen. Fiatal népesség, kedvező kereskedelmi kapcsolatos, innovációra való törekvés, szolgáltatószektorra alapuló gazdasági növekedés. Ugyanakkor vannak hátráltató tényezők is, amelyeket nem biztos, hogy képesek lesznek leküzdeni, pedig a siker ezen múlna.
A spanyol gazdaság az idei évben várhatóan jelentősebb növekedést produkál, mint azt korábban prognosztizálták. A spanyol központi bank kedden közzétett előrejelzése szerint az ország gazdasági teljesítménye 2,8 százalékkal bővülhet 2023-ban, szemben a korábban várt 2,3 százalékkal.
Az elmúlt években felborult az amerikai költségvetés egyensúlya. Ennek az egyik leglátványosabb elemét mutatjuk most meg. Pedig lehetőség lenne a helyzet gyors és érdemi javítására, de a politikai akarat egyelőre hiányzik.
Miközben a csapból is az európai gazdaság gyengélkedése folyik, Spanyolország olyan növekedési számokat produkál, amelyek még válságoktól mentes időben is jónak számítanának, nemhogy az energiaválság, az infláció, a magas kamatok és a globális lassulás éveiben. A magas növekedés ráadásul kifejezetten egészséges szerkezetben, relatíve jó egyensúlyi mutatók mellett valósul meg. Európa negyedik legnagyobb gazdasága jó eredményeit leginkább annak köszönheti, hogy profitál az európai fogyasztás átalakuló szerkezetéből: a turizmus sosem pörgött ennyire Európában, és ennek Spanyolország az egyik legnagyobb nyertese. A növekedési sikersztori láttán érthetetlennek tűnik, hogy a helyi lakosok miért pont most üzentek hadat a turistáknak, hiszen a külföldiek elriasztásával saját fejlődési kilátásaikat rombolják. Pedig fejlődni még van hova, és ez – más tényezőkkel együtt – azért erősen árnyalja az ország gazdaságáról alkotott pozitív képet.
Először vált elérhetővé nyilvános felületen, a kormányfő hivatalos Youtube-csatornáján részlet a szombati kötcsei találkozón, zárt körben elmondott beszédéből. Ebben a pár perces videóban a semleges gazdaságpolitika elemeit részletezi, külön hangsúlyozva a finanszírozás kérdéskörét.
A novemberi amerikai elnökválasztás több okból is döntő jelentőségű. Nemcsak az amerikai demokrácia túlélése a tét, hanem a gazdaság megfelelő irányítása is, ami messzemenő következményekkel jár a világ többi része számára is.
Nagyot ugrott a hazai bankok állampapír-kereslete júliusban, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája a lakosságnál: előbbiek állománya eddig 1550 milliárddal nőtt, az állampapírok pedig 830 milliárdos növekménynél tartanak. Érdekes az is, hogy újra élénkül a lakossági kereslet egy olyan állampapír iránt, amelynek a hozama folyamatosan csökken. Ez a téma is terítéken lesz a Portfolio jövő heti Future of Finance konferenciáján.
Szeptember 17-én ismét találkoznak a magyar vagyonkezelői- és megtakarítási szektor legfontosabb szereplői a Portfolio által szervezett Future of Finance konferencia keretében. A hazai privát-és prémium banki banki és fintech vezetők, az alapkezelői és befektetési szolgáltatási szektor, valamint az MNB és az ÁKK képviselői is készen állnak arra, hogy szembenézzenek a hazai vagyonkezelési- és megtakarítási piac legfontosabb kérdéseivel, és közösen válaszokat találjanak azokra.
A tervezett négyből végül két jenalapú államkötvényt bocsátott ki a magyar Államadósság Kezelő Központ csütörtökön összesen közel 98 milliárd forintért. Ez csak a fele a bő két évvel ezelőtti szamurájkötvény kibocsátásoknak, és ez is érzékelteti, hogy óvatosak voltak a befektetők a mostani kibocsátással.
A gazdasági kihívásokkal küzdő magyar gazdaság egyik legfőbb problémája az államadósság, amely évtizedek óta meghatározza az ország gazdaságpolitikáját. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya évtizedek óta a 70% körül mozog, és a jövőben is kulcskérdés lesz, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni ezt a mutatót. A magyar Alaptörvényben az államadósság kívánatos szintje 50%-ban van meghatározva, de a gazdasági helyzet és a globális környezet nem kedvez a cél elérésének – mondta el Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában.
9 hónap alatt 100 ezer új kincstári számlát nyitottak és 115 milliárd forintnyi értékpapírt vásároltak a magyar megtakarítók - közöltre egy friss Facebook-bejegyzésben Varga Mihály.
Egy újabb magas rangú kínai közgazdász sürget minél nagyobb fiskális lazítást Kínában. Véleménye szerint 1400 milliárd dolláros programra lenne szükség, ami a 2008-as csomaghoz lenne mérhető a GDP arányában. Azonban továbbra is nagy kérdés, hogy ezt mire kellene fordítani a kínai vezetésnek. Beruházás, vagy fogyasztásélénkítésére? Ráadásul vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a kínai magas eladósodottság nem tesz lehetővé érdemi fiskális költekezést.
A forint intézményi állampapírok, így a magyar államkötvények és a diszkont kincstárjegyek a magyar államadósság legnagyobb részét teszik ki, megelőzve a lakossági piacot és a devizapiacot. Éppen ezért lehet lényeges kérdés, milyen befektetőknél vannak ezek az állampapírok és őket mi motiválja abban, hogy forintban denominált állampapírokba fektessenek, illetve mi mozgatja befektetési döntéseiket. Ezek ismeretében ugyanis könnyebben modellezhető, tervezhető az adósságfinanszírozás, illetve meg lehet határozni azokat a piacfejlesztési reformokat, melyek növelhetik a keresletet és hatékonyabbá tehetik a forint intézményi piacot.
A román pénzügyminisztérium jelentős államkötvény-kibocsátást tervez szeptemberre. A tárca közlése szerint összesen 5,68 milliárd lej (1,26 milliárd dollár) értékben kívánnak hazai kincstári kötvényeket és váltókat értékesíteni – írja a Reuters.
Magyarország jövőre a forinthitel-felvételre és a hazai finanszírozási forrásokra összpontosít, a devizaadósság arányát a 30 százalékos határon belül tartja - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerdán a Reuters hírügynökségnek.
A riasztó geopolitikai konfliktusok, az egekbe szökő államadósság és az egyre reálsabb recessziós félelmek közepette előtérbe kerülnek a biztonságos menedéket nyújtó, válságálló befektetések, ebben a környezetben nem meglepő módon remekül teljesített az arany, gyakorlatilag csúcsról csúcsra jár az árfolyam. Korábban már többször is felhívtuk rá a figyelmet, hogy komoly rali várható a sárga nemesfémnél, de talán még ennél is izgalmasabb, hogy az aranybányász vállalatok részvényeit is megtalálták maguknak a befektetők. Vajon vannak még izgalmas lehetőségek, van még tere a további emelkedésnek? Egy titkot elárulunk: ha nem lenne, akkor nem írtuk volna meg ezt az elemzést.
Még mindig jelentős, a GDP arányában 5,5%-os volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye az idei második negyedévvel zárult utolsó egy év során, és az április-június közötti váratlan recesszió mellett ez oda vezetett, hogy kétéves csúcsra, 76,1%-ra emelkedett június végére a GDP-arányos államadósság ráta – derült ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai adataiból.
Kína szokatlan taktikát alkalmaz, hogy visszatartsa az államkötvény-vásárlástól a bankokat: nyilvánosan megnevezi és megszégyeníti őket. A kínai hatóságok gyakorlatilag mindent bevetnek, hogy megálljt szabjanak a kellemetlen hozamcsökkenésnek és megakadályozzák a buborék kialakulását – írja a Financial Times.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya az első félévben több mint 1300 milliárddal nőtt, az állampapírok 600 milliárdos növekményét egyelőre a bankbetétek is megelőzik. De nem szabad leírni az állampapírokat: van pár szám, ami azt mutatja, korántsem szerepelnek olyan rosszul. Mindeközben a bankok állampapír-állománya tovább csökkent, a befektetési alapok államadósság-részesedése pedig nő.