Magyarország jövőre a forinthitel-felvételre és a hazai finanszírozási forrásokra összpontosít, a devizaadósság arányát a 30 százalékos határon belül tartja - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerdán a Reuters hírügynökségnek.
A riasztó geopolitikai konfliktusok, az egekbe szökő államadósság és az egyre reálsabb recessziós félelmek közepette előtérbe kerülnek a biztonságos menedéket nyújtó, válságálló befektetések, ebben a környezetben nem meglepő módon remekül teljesített az arany, gyakorlatilag csúcsról csúcsra jár az árfolyam. Korábban már többször is felhívtuk rá a figyelmet, hogy komoly rali várható a sárga nemesfémnél, de talán még ennél is izgalmasabb, hogy az aranybányász vállalatok részvényeit is megtalálták maguknak a befektetők. Vajon vannak még izgalmas lehetőségek, van még tere a további emelkedésnek? Egy titkot elárulunk: ha nem lenne, akkor nem írtuk volna meg ezt az elemzést.
Még mindig jelentős, a GDP arányában 5,5%-os volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye az idei második negyedévvel zárult utolsó egy év során, és az április-június közötti váratlan recesszió mellett ez oda vezetett, hogy kétéves csúcsra, 76,1%-ra emelkedett június végére a GDP-arányos államadósság ráta – derült ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai adataiból.
Kína szokatlan taktikát alkalmaz, hogy visszatartsa az államkötvény-vásárlástól a bankokat: nyilvánosan megnevezi és megszégyeníti őket. A kínai hatóságok gyakorlatilag mindent bevetnek, hogy megálljt szabjanak a kellemetlen hozamcsökkenésnek és megakadályozzák a buborék kialakulását – írja a Financial Times.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya az első félévben több mint 1300 milliárddal nőtt, az állampapírok 600 milliárdos növekményét egyelőre a bankbetétek is megelőzik. De nem szabad leírni az állampapírokat: van pár szám, ami azt mutatja, korántsem szerepelnek olyan rosszul. Mindeközben a bankok állampapír-állománya tovább csökkent, a befektetési alapok államadósság-részesedése pedig nő.
A részvénypiacok előző hetekben látott esésével együtt a kötvénypiacokon is bekövtekezett a fordulat, a hozamok látványosan estek, az esés az elmúlt pár napban felerősödött. Magyarországon is jelentős hozamcsökkenést látunk, a 10 éves kötvény hozama hathavi mélypontra esett. A hozamok esésének vannak kedvező hatásai, ám hogy ezek mennyire tudnak érvényesülni, az azon múlik, hogy a folyamatot kiváltó hatások mennyire tartósak.
Az S&P Global bejelentette, hogy Ukrajna hitelminősítését "szelektív" nemteljesítésre csökkenti. A döntés azt követően született, hogy az ország elmulasztott egy nemzetközi kötvénykifizetést, miközben éppen az adósságának átütemezésén dolgozik.
A japán jegybank váratlan kamatemelése új fejezetet nyitott a monetáris politikában: a lépés azt jelképezi, hogy a japán gazdaságban megtörténhet a 30 éve várt fordulat. Az infláció tartósan elérheti a jegybanki célt, és bár a növekedés még nyomott, a Bank of Japannél nagyon bizakodnak a helyreállásában. A kamatemelések alighanem folytatódnak, ám a jegybankároknak eszük ágában sincs letörni a keresletet, a szigorítás más csatornán fejti ki a hatását az inflációra. Noha a helyzet izgalmas és újszerű, a jegybanki lépések mellékhatásai nemcsak a japánok, hanem Európa számára is fájdalmas lehet.
Aláírta Volodimir Zelenszkij ma, július 31-én, azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy fel lehessen függeszteni a külföldi adósságok kifizetését október 1-ig, és így gyakorlatilag államcsődöt lehet jelenteni Ukrajnában.
Július 28-án vasárnap huszonegymillió venezuelai járulhat a szavazóurnákhoz, hogy a jövőjükről döntsenek. A tét nem kisebb, mint hogy az országot egyre keményebb diktatúrába fordító Nicolás Maduro sorsáról dönthetnek. A megmérettetésen a regnáló elnök mellett további kilenc jelölt indul, a győztes a következő hat évben vezetheti majd a dél-amerikai országot.
A Portfolio által csütörtök reggel megírt 1 milliárd eurós kínai hitelfelvételről azt közölte Varga Mihály, hogy azt a piacinál kedvezőbb feltételek mellett vette fel a kormány, azonban a kamatokra vonatkozó részleteket nem közölt. A pénzügyminiszter azt is belengette, hogy az ősszel még egy szamurájkötvényt is kibocsáthat a magyar állam.
A Portfolio által csütörtök reggel megírt 1 milliárd eurós kínai hitelfelvétel is szóba került az Inforádió csütörtök esti Aréna című műsorában, amelyről azt mondta: ez a forrás „beépül az állam finanszírozásába, úgy vettük fel, hogy főként infrastrukturális fejlesztésekre mennek”. Azt is megemlítette, hogy ha sikerül minél több magyar intézményi szereplőt, bankot, biztosítót a magyar állampapírok felé terelni, akkor a külföldiek és a lakossági szereplők vásárlásaira „nincs akkora szükség”, és így ez kihat majd a lakossági állampapírok kondícióira is.
A magyar állam által az elmúlt években felvett devizahitelek közül egyértelműen ez az 1 milliárd eurós kínai banki hitel a legnagyobb, amelyet elsőként a Portfolio vett észre az Államadósság Kezelő Központ statisztikájában, miközben a magyar állam nemzetközi devizakötvény kibocsátásai közül ez a kisebbek közé tartozik. Az, hogy ez az 1 milliárd eurós tétel sok, vagy kevés, viszonyítás kérdése: attól függ, hogy a magyar adósságelemek közül melyikhez képest vizsgáljuk. Elvégeztük ezt a vizsgálatot és röviden bemutatjuk az eredményeket.
A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott – derül ki az ÁKK frissített statisztikáiból, amelyben a költségvetés fennálló hitelállományát ügyletenkénti bontásban mutatja. A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül. A megjelölt hitelcél általános infrastrukturális beruházásokat takar, a kamatszint és a törlesztés ütemezése nem nyilvános, csupán annyit tudunk, hogy változó kamatozású, három éves lejáratú hitelről van szó. A devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül ezzel kritikus szint környékére emelkedett.
Magyarország csak akkor tudja csökkenteni 2024-ben a GDP-arányos államadósságát, ha sikerül az idei költségvetési hiányt a felülvizsgált célértékre csökkenteni – nyilatkozta a Reutersnek a Költségvetési Tanács elnöke.
Oroszország Ukrajna elleni gyalázatos inváziója felborította a II. világháború utáni világrendet, és aláásta a nemzetközi jog uralmát, aminek mélyreható geopolitikai és gazdasági hatásai csak most jelentkeznek. Miközben a tekintélyelvű rezsimek világszerte kihívást jelentenek a demokratikus rendszerek számára, a legpusztítóbb hatások természetesen Ukrajnában jelentkeztek. Több mint két éve tart a háború, az ország a túléléséért küzd, nemcsak katonai, hanem gazdasági értelemben is.
Az arany mint válságálló befektetési eszköz évezredek óta megragadja sok ember fantáziáját. Az elmúlt húsz évben az arany átlagos hozama meghaladta a legtöbb hagyományos befektetési eszközosztály hozamát, bár valamelyest alulmaradt az amerikai részvénypiachoz képest. Ami különös, hogy az elmúlt pár évben az aranyár emelkedése egy nagyon agresszív jegybanki szigorítási ciklus alatt, igen magas reálkamatok ellenére is folytatódott, amikor történelmileg az arany nem szokott jól teljesíteni.
A koronavírus és az azt követő ellátási láncokkal kapcsolatos nehézségek, valamint az óriási fiskális lazítócsomagok nem csak az életünket, a befektetéseinket is felkavarták. Ennek az egyik legmarkánsabb, de nem eléggé hangsúlyozott eleme, hogy drasztikusan lecsökkent a kötvények menedékszerepe, amikor a részvénypiacok esésnek indulnak. Több olyan jelet is látunk azonban, ami afelé mutat, hogy ez nemsokára megváltozhat.
Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfőn Brüsszelben egyértelművé tette, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamának kötelessége betartani a közös költségvetési szabályokat.
Spanyolország gazdasága az idei év első felében kimagasló teljesítményt nyújtott, ami alapján a 2024-es növekedési előrejelzést 2,4%-ra, míg a 2025-ös előrejelzést 2,2%-ra módosították. Ez jelentősen meghaladja az eredetileg tervezett számokat - közölte Carlos Cuerpo gazdasági miniszter vasárnap.
Kína, ukrajnai háború, közel-keleti krízis - Ezen kérdésekben lehet változás
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A lakosság is támogatna egy bizalmatlansági indítványt.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
