Varga Mihály többek között a Budapest Bank és az MKB jövőre várható eladásáról, a kormány deficitcéljairól, renminbi-kötvények kibocsátásról és a hitelezés egy újabb eszközzel való ösztönzéséről beszélt a Reutersnek. Szívesebben látna 308-310 forintos szint közeli euróárfolyamot, ami jó hatással lehet az államadósságra is.
Több mint 600 milliárd forint uniós támogatásról van még egyeztetés az Európai Bizottsággal (EB) az idén záruló pénzügyi elszámolási ciklust érintően - erről Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán kedden reggel.
A GDP-arányos államadósság 70% alá kerülésének feltétele, hogy a jelenleg 900 milliárd forint körüli költségvetési hiány alacsonyabb legyen - nyilatkozta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Magyar Hírlapnak.
A harmadik negyedévben (szezonálisan igazítva) a magyar állam finanszírozási képessége a pozitív tartományba emelkedett. Ilyet soha korában nem láthattunk. Megindult az államadósság tavalyi szint alá történő passzírozása, van még tennivaló.
Jövőre a GDP mintegy 3 százalékpontjával, nagyjából 1000 milliárd forinttal, fognak visszaesni a nettó EU-támogatások Magyarországon, de a magyar növekedési modell tesztje majd csak 2017-ben jöhet el - vélik a BruxInfó által megkérdezett névtelen brüsszeli források. Utóbbit arra alapozzák, hogy a héten közzétett európai bizottsági előrejelzés szerint az EU-források csak 2017-től kezdenek ismét pozitívan hozzájárulni a növekedéshez, így abban az évben kiderülhet, hogy "önerőből" mekkora növekedésre képes a gazdaság. A megkérdezett brüsszeli szakértők a magyar államháztartás strukturális deficitjének mérséklésével nem elégedettek, de jogi értelemben ezzel nem tudnak mit kezdeni (szankcionálni) és ugyanígy az államadósság pálya miatt sem tudnak belekötni Magyarországba, mivel összességében szépen csökkenő adósságrátát látnak.
"Olyan úton jár-e Kína, mint ami Japánban az elvesztegetett évtizedekhez vezetett?" - teszi fel minap kiadott elemzésében a kérdést a Societe Generale elemzőcsapata, majd 15 látványos ábra segítségével az olvasóra bízza ennek eldöntését. Mi ebből csak 3 ábrát mutatunk be (ami az összevetések miatt valójában 6 ábrának felel meg), amelyek jól rámutatnak arra, amire a SocGen elemzői már nyári nagyelemzésükben figyelmeztettek: a vállalati csődök és az adósságátstrukturálás évtizede előtt áll Kína, ami pénzügyi stabilitási kockázatokat is magában hordoz, egyúttal pedig a kínai gazdasági növekedés ütemére is erőteljesen rányomhatja a bélyegét.
Az eurózóna tagjai egyetértenek abban, hogy Görögország számára adósságszolgálati plafont vezessenek be, az összeg a görög éves bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékának felelne meg - közölte Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke helyi idő szerint csütörtökön Limában.
A jegybanki intézkedések, a fegyelmezett hazai fiskális politika, és a kedvező nemzetközi környezet miatt bekövetkező állampapír-piaci hozamcsökkenés hatására jelentkező állami kamatmegtakarítás jókora mozgásteret teremtett az államháztartás számára. Régiós és uniós szintű összevetésben 2013-ról 2015-re hazánkban kiemelkedő a kamatkiadások csökkenése, és az államadósság - részben ebből fakadó - mérséklődése a vizsgált országcsoportokkal szemben egyedül Magyarországra jellemző. 2013-tól a kamatkiadások csökkentése lehetőséget teremtett a költségvetési egyenleg további javítására anélkül, hogy az elsődleges egyenlegen keresztül fiskális szigorításra lett volna szükség, sőt ezen felül fedezetet nyújtott 2015-ben és 2016-ban is az adóterhet csökkentő és egyes kiadásokat növelő intézkedésekre.
A korábbi évekkel ellentétben az idei első félévben nem volt nagy felhajtás a költségvetés állapotával kapcsolatban, igencsak szokatlan volt ez a szélcsendes időszak. Nem véletlen: ugyanis az állam bevételei - a gazdaság menetelésének és fehéredésének köszönhetően - várakozásokat felülmúlóan híztak, a kormány kényelmes helyzetben volt, mivel a mozgástere csak növekedett. Az elmúlt hetek fejleményei azonban felkavarták ezt a nyugalmi helyzetet, a kormány már nem dőlhet csak úgy hátra. A deficit tekintetében azonban a vészharangokat kongatni nem kell, más miatt azonban főhet a feje a kormánynak.
Európai összevetésben is kimagaslóan nagy hazai állampapír-állománnyal rendelkezik a magyar bankszektor. A szakirodalomban home biasnek nevezett jelenséget az MNB önfinanszírozási programja csak erősíti, így a magyar állam egyre nagyobb arányban az ország bankjainak tartozik. Joggal merül fel ezért is a kérdés: mennyit nyerhetnek a bankok Magyarország közelgő felminősítésével? A válasz nem egyszerű.
Korábban még úgy tudtuk, hogy a Budapest Bankot felvásárló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. azért MFB-hitelből fizeti ki a bank vételárát, hogy ezzel ne növelje a magyar államadósságot. Az MNB második negyedévre közzétett, "az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól" címet viselő statisztikáiból azonban kiderül, mégiscsak államadósságot növelő tételként könyvelték el az MFB-hitelt, mellyel az államháztartás bruttó adóssága is meghaladta a várakozásokat.
Március végéről június végére 5,3%-kal esett a forint az euróval szemben, ez pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedév végére 2%-ponttal 79,6%-ra visszaugrott a magyar államadósság a GDP arányában - derült ki az MNB ma közzétett előzetes adataiból. Ha jobban megnézzük, hogy miért esett a második negyedév utolsó napjaiban a forint, akkor rögtön eszünkbe juthatnak a görögök, akik azokban a napokban dobták be a mentőcsomag kemény feltételeiről a népszavazási ötletet. Az ugyanis megugrasztotta a Grexit esélyét, így ez a régiós devizákat is negatívan érintette. A második negyedévben ez az árfolyam-hatás 508 milliárd forinttal ugrasztotta meg az államadósságot, további 397 milliárd forinttal pedig a nettó hitelfelvétel járult ehhez hozzá. Utóbbiból a Magyar Fejlesztési Banknak a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott hitele 195 milliárd forintot tett ki. Ha már a költségvetési adatoknál járunk: extrém alacsony számot is látunk az MNB adatai között: az utóbbi egy év GDP-jéhez képest mindössze 1%-os volt a büdzsé hiánya.
Az államadósság devizaaránya idén év végére 32 százalékra, 2017-re 25% alá csökkenhet, hosszabb távon pedig ezt 10 százalékra szorítaná le az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Barcza György erről a csütörtöki InfoRádió Aréna műsorban beszélt, ahol elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 4% felettről 3,5%-ra csökkent a GDP-arányos állami kamatkiadás, ami százmilliárdokban mérhető kiadás megtakarítást jelent. A tavaszi brókerbotrányok idején tapasztalataik szerint több tízmilliárd forinttal nőtt az állampapírba fektetett lakossági megtakarítás, ennek aránya pedig 2018-ra előrejelzése szerint elérheti a 20%-ot is a teljes államadósság arányában.
Csúnyán kitolt saját magával Görögország, hiszen az elviselhetőbb jövőért küzdő politikusai csak azt érték el, hogy még tovább szorult rajtuk a nadrágszíj. Pedig közgazdaságilag voltak ésszerű érveik arról, hogy nincs szükség ennyire durván megszorítani őket. Csakhogy végig kellett volna gondolniuk, mi a politikai realitása annak, hogy az európai közösség enyhébb feltételekkel menti ki őket, immár harmadjára. Nem kellett volna egyébként sokáig kibírniuk, hiszen az engedetlenségük előtt már éppen kezdett volna felállva bicegni a gazdaságuk. Ehelyett a kudarcra ítélt próbálkozásukkal óriási károkat okoztak a készpénzre átálló országban, amely így minden eddiginél borúsabb jövő elé néz.
A Nemzetközi Valutaalap közgazdászai szerint Görögországnak azért van szüksége újabb adósságkönnyítésre, mert az elmúlt egy évben a görög kormány - és ebben a januárban kormányra kerülő Sziriza nagy szerepet játszott - lazító gazdaságpolitikát folytatott és elmaradtak a korábbi megállapodásokban foglalt intézkedések, valamint az elmúlt két hét bankzárja és tőkekorlátozása rendkívül megterheli az egész görög gazdaságot - olvasható ki az IMF szakértőinek kedd este nyilvánosságra hozott elemzésének teljes elolvasásából. Vagyis ha nem csak egy részletet akarunk ebből a dokumentumból kiragadni (az adósságelengedés szükségességét), akkor azt mondhatjuk, hogy lényegében azért romlott a helyzet látványosan és azért van szükség újabb hitelprogramra, mert a görög kormány letért a korábban megállapodott útról. Az IMF-s dokumentum egyúttal arra is figyelmeztet: a negatív kockázatok miatt az sem kizárt, hogy lesz még szükség plusz pénzügyi támogatásra.
Egy friss tanulmány arra mutat rá, hogy a történelmi példák tanulsága szerint kizárólag az adósságok névértékének leírása az, ami segíthet a túlságosan eladósodott országokon. Amikor csak a lejáratok kerültek kitolásra, vagy a kamatokat mérsékelték, akkor az nem eredményezett magasabb gazdasági növekedést vagy javuló hitelminősítést az érintett országokban. Ezek alapján meglehetősen keserű jövő várhat Görögországra, ha a hitelezői nem mennek bele a leírásba.
Görögország adósságpályája fenntarthatatlan, ezért - a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett - 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához - derül ki az IMF által ma közzétett, a görög adósság fenntarthatóságát vizsgáló elemzés előzetes verziójából.
A hatóságok hatástalanították.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
