államadósság

Minden, amit az MNB újításáról tudni kell!

A nemzetgazdaság magas bruttó külsõ adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fõ célja a Magyar Nemzeti Bank által ma reggel bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külsõ pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belsõ (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elõ azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvénybõl kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 600-1000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el fõként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.

Fontosabb részletek

• Az intézkedéscsomag végrehajtása a következõ hónapokban több lépcsõben valósul meg
• Az egyik fontos (kiinduló) lépése, hogy a kéthetes MNB-kötvény betétté alakul, amelyben a külföldiek nem tarthatják majd a jelenleg mintegy 800 milliárd forintot kitevõ pénzüket
• Így vagy elhagyja a pénz az országot, vagy más forintalapú eszközöket keres
• Az irányadó eszközbõl való kiszorulással javul az MNB kamateredménye és szûkül a mérlegfõösszege
• A fõ cél tehát az, hogy a (magyar és külföldi) bankok megmozduljanak az állampapírok irányába, a többlet kereslet mértéke több százmilliárd forint lehet
• Egyelõre kérdéses, hogy az ÁKK erre hogyan reagál forintalapú állampapír kibocsátási magatartásával
• Az állam a forintalapú állampapír piacon a bankok felõl megjelenõ többlet kereslettel (többlet kibocsátás mellett) plusz likviditáshoz jut
• Ezt felhasználhatja devizaalapú adósságlejáratai finanszírozására (csökkenne a bruttó külsõ adósság), illetve abba a kényelmes helyzetbe kerülhet, hogy nem kell többé devizakötvényt kibocsátania (esne az államadósság devizaaránya)
• A program megvalósíthatósága nagyban függ attól a finomhangolástól, hogy az MNB miként segíti elõ a megváltozott piaci környezetben a bankok likviditáskezelését a különbözõ piaci idõszakokban.

Miért sérülékeny még mindig a magyar gazdaság?

Beváltak a trükkök: kivételes csoportba került Magyarország

Miközben az Európai Unióban és az euróövezetben emelkedett az átlagos államadósság-mutató 2012-ről 2013 végére, azalatt Magyarországnak sikerült 0,6 százalékponttal csökkenteni az adósságrátát - áll az Eurostat szerdán megjelent, a 2013-as (első előzetes) államháztartási adatokról szóló jelentésében. Vagyis a tavaly év végi "trükközésnek" köszönhetően hazánk az uniós országok szűk csoportjába került. A költségvetési hiány tekintetében a tagállamok tavaly nagyon igyekeztek rendbe tenni pénzügyeiket.

Senkit nem érdekel az államadósság elleni harc

Úgy tűnik, hogy teljesen befuccsolt az államadósság elleni harc érdekében, civil kezdeményezésre felállított alap. Nemcsak az államadósság méretéhez, de még annak egyhavi növekményéhez képest is nevetséges összeg gyűlt össze, ami miatt kiábrándult és év végével lemond Horvát Tihamér, az alap elnöke. Mi pedig most megvigasztalnánk, hogy az általa irányított civil kezdeményezésnek egyébként sem volt túl sok értelme.

Visszatért a kötvénypiacra Görögország! (2.)

Közel négy év után ma sikeres államkötvény kibocsátást hajtott végre Görögország, hiszen a megcélzott 2,5 milliárd euró helyett végül a bő nyolcszoros túljegyzés (!) láttán 3 milliárd eurónyi forrást tudott bevonni. Az 5 éves euróalapú államkötvényt az igen erős vételi érdeklődés miatt a tegnap megcélzott 5-5,25%-os hozamsáv alatt, 4,95%-os hozam mellett tudta eladni a görög adósságkezelő.

Varga hétfőn örömhírt közöl

"Kiváló tavalyi hiány és adósságszámok, elküldtük a hivatalos adatokat az Uniónak" címmel tart hétfő délután sajtótájékoztatót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkárral közösen.

Vergődés az adósságcsapdában

Legyünk igazságosak, a bajok nem most kezdődtek. Az eladósodás, mint probléma végigkísérte Magyarországot a 20. században. Kétszer volt deklarált államcsőd, de sokkal többször vészesen csőd közeli helyzet. A 21. század eddig eltelt másfél évtizedének is az eladósodás a kulcsproblémája. A természeti erőforrásokban szegény, kisméretű és nyitott gazdasággal működő Magyarország kizárólag a saját erejére támaszkodva soha nem tudott hiteles befektetői célponttá válni. Az ország akkor kapott jelentős mennyiségű és relatíve nem túlságosan drága hitelt külföldről, és akkor jött az országba nagy volumenben a működőtőke (FDI), ha az ország mögött ott állt egy garantáltan fizetőképes támogató. A szocializmus idején ez a Szovjetunió és Kína volt, a rendszerváltás óta pedig az IMF és az Európai Unió.

Irdatlan összeg: kifizették a magyar államadósságot az amerikai bankok

A válság kezdete óta 100 milliárd dollárt fizettek ki a bankok az USA-ban bírságokra és peren kívüli megállapodásokra - számolta ki a Financial Times. Az összeg nagyjából annyi, mint a magyar államadósság. A bírságok több mint felét tavaly vetették ki a pénzintézetekre.

Ide teszi pénzét Varga

A nemzetgazdasági miniszter szerint a cél az, hogy növeljék a lakosság számára kínált állampapírok futamidejét. Varga Mihály erről azután beszélt, hogy a forgalmazás első napján, hétfőn felkereste a Magyar Államkincstár V. kerületi fiókját és az elsők között vásárolt a Bónusz Magyar Államkötvényből - tudósított az MTI.

Újra sok pénzt "elfüstölt" a magyar állam

Bár az Államadósság Kezelő Központ januártól gőzerővel elkezdte feltölteni a tavaly év végére ötéves mélypontra apadt állami pénzügyi tartalékokat, de ez a ma közzétett február végi állományi adat alapján egyelőre nem volt túl sikeres. A Magyar Nemzeti Bank statisztikai mérlege szerint ugyanis február végére az állam MNB-nél tartott betéteinek állománya 310 milliárddal 995 milliárd forintra visszaesett.

Elképesztő számok a világ adósságáról

Brutális ütemben adósodott el a világ az elmúlt 6 évben - derül ki a Bloomberg friss gyűjtéséből. A globális adósságállomány 100 ezer milliárd dollár fölé nőtt. Közben a gyenge euróövezeti tagállamok rég nem látott alacsony hozamok mellett adósodhatnak el.

Rendkívüli lehetőség előtt áll Magyarország

A 2014-2015-ös évek Magyarország számára kivételes lehetőséget biztosítanak - vélekedtek Magyarországról szóló átfogó elemzésükben az UniCredit közgazdászai. A tavaszi parlamenti választások után felálló - valószínűleg Fidesz vezette - kormánynak ezt a lehetőséget kellene megragadnia és olyan intézkedéseket kellene végrehajtson, amelyek javítják a magyar gazdaság potenciális növekedését. Konkrét javaslatokat is megfogalmaznak a szakértők, egyúttal azonban arra is figyelmeztetnek, hogy amennyiben a kormány halogatja ezeket a fontos lépéseket, akkor ismét az államadósság magas szintje és az adósságpálya fenntarthatósága kerül a figyelem középpontjába.

Drágulni kezdett a magyar államadósság

Az Államadósság Kezelő Központ a mai napon 68 milliárd forintnyi forrást vont be 3, 5 és 10 éves államkötvények értékesítésével. Bár a 151,5 milliárdos kereslet nem nevezhető rossznak, mégis kellemetlen tényként konstatálhatjuk, hogy meredek hozamemelkedés ment végbe.

Már jövőre megszeghetjük az uniós elvárást (2.)

A költségvetési hiány az elvárt 3% alatt lehet a következő években, azonban az adósságpálya esetében távolról sem ennyire kedvező a kép - olvasható ki az Európai Bizottság kedden megjelent elemzéséből. A brüsszeli szakértők most adták ki részletes jelentésüket a tavaly decemberi látogatásuk eredményéről.

Működtek a trükkök: hogyan is csökkent az államadósság? (2.)

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP -2,5 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,0 százalékát érte el 2013 végén - áll a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent előzetes pénzügyi számlák jelentésében. Az adósságot a negyedik negyedévben a nettó adósságfelvétel 17 milliárd forinttal növelte, míg a forint árfolyamváltozása 38 milliárd forinttal csökkentette. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP 5,3 százalékát érte el.

Egyre szívesebben hitelezi a lakosság a magyar államot

Januárban 66,2 milliárd forinttal nőtt a lakosságnál levő magyar állampapírok állománya, amit leginkább a kamatozó kincstárjegyek értékesítésének köszönhetünk. Úgy tűnik tehát, hogy az Államadósság Kezelő Központ jól halad azon célja felé, mely szerint minél inkább csökkentené a külföldi részarányt a magyar államadósságban. 2013-ban 700 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság magyar állampapírokat.

Tényleg ez életünk legjobb biznisze?

Körvonalazódnak a paksi beruházás és az azt finanszírozó pénzügyi megállapodás részletei. Az Oroszországtól érkező óriáshitel, majd az új blokkok működése/nyereségessége (mely várhatóan projektcégen keresztül valósul meg) lényegesen átírhatja az állam pénzügyeit. Az általunk vizsgált forgatókönyvek alapján azt mondhatjuk, hogy a projekt indulását követően a magyar államháztartás mozgástere leszűkül és lépéskényszerbe kerül a kormány, ha tartani akarja magát a eredeti céljaihoz és a törvényi előírásokhoz.

Érdekes feladatokra készül Kovács, Matolcsy és Domokos

Csütörtökön ülésezett a Költségvetési Tanács, ahol a háromtagú szervezet elfogadta a 2014-es feladattervet. A Kovács Árpád elnök által vezetett testület a törvényileg kötelező feladatai mellett arra készül, hogy konzultál különböző tanulmányok elkészítéséről az MNB-vel, valamint a KSH illetékeseivel az EDP-jelentés összeállításának módszertani kérdéseiről egyeztet.

Aggódhat-e a magyar állam a gyenge forint miatt?

Önmagában nem a gyenge forint fogja megborítani a 2014-es költségvetést, ám a többi kockázattal együtt már okozhat fejtörést a kormánynak. A magasabb forintárfolyam megdobja az adósságrátát is és ezzel megint előkerül a magyar adósságszabály egyik furcsasága.

Idén is csak ikszre hozzuk az államadósság elleni harcot

Ahogy tavaly, az idén sem alakulnak úgy a magyar gazdaság alapfolyamatai, hogy érdemben csökkenjen az államadósság. A kilátásokat ezen felül még az alacsony kormányzati betétállomány, a paksi projekt miatti további államadósság-növekedés, illetve a tartósan alacsony kamathoz társuló forintárfolyam-kockázat is tovább rontja.