Az állam is szabadul a devizahiteleitől!
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a mai nappal megkezdte az önkormányzatoktól idén átvállalt 403,6 milliárd forintnyi devizahitel mintegy egynegyedének, 107 milliárd forintnak az előtörlesztését.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a mai nappal megkezdte az önkormányzatoktól idén átvállalt 403,6 milliárd forintnyi devizahitel mintegy egynegyedének, 107 milliárd forintnak az előtörlesztését.
Összességében mind az euróövezetben, mind pedig az Európai Unióban növekedett az államadósság az idei első negyedévben - közölte kedden az Eurostat. Az már eddig is ismert volt, hogy az első negyedév alatt Magyarország GDP-arányos államadóssága 5 százalékponttal emelkedett, azonban a mostani összesítésből derült csak ki, hogy ezzel nem igazán büszkélkedhetünk uniós összevetésben.
Az idei költségvetési hiánnyal nincs gond, azonban az államadósság csökkentését komoly kockázatok övezik - ez a fő üzenete a Magyar Nemzeti Bank ezen a héten megjelent költségvetési elemzésének, mely a 2014 első féléves államháztartási teljesítményt értékeli. A jegybank szakértőinek anyaga alapján arra következtethetünk, hogy a kormány valójában az államadósság csökkentése miatt tett a héten óvintézkedést, vagyis zárolt 110 milliárd forintot.
Fontos dokumentumok kerültek ma nyilvánosságra a 2014-es költségvetéssel kapcsolatban. A Költségvetési Felelősségi Intézet ugyanis közérdekű adatigénylés keretében igényelte és megkapta, valamint elérhetővé is tette azokat az anyagokat, amelyeket a Költségvetési Tanácsnak adott át a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei költségvetés első módosítása (a részesedésvásárlások átvezetése) miatt. A részletes számok rég nem látott őszinteséggel mutatják be az idei államháztartási folyamatokat, ezekből megismerhetjük ugyanis az NGM várakozásait tételesen lebontva a bevételi és kiadási sorokra. Mindezekből az is kiderül, hogy idén az államadósság lényegében stagnálni fog.
Az adósságkezelő mostantól érdemben elkezdi visszafogni a forint alapú állampapírok értékesítését, és a korábbi devizakötvények visszavásárlására nem fog sor kerülni - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak. Az idei év végi adósságrátára a legnagyobb veszélyt a forint gyengülő árfolyama jelenti. Az államadósságunk csökkenő pályája pedig akkor valósulhat meg, ha a paksi beruházás mellett is tartja a kormány a hiányszámokat. Borbély szerint nem kell profitrealizálástól tartani a történelmi mélypont körüli hozamkörnyezet mellett, a Templeton viselkedése továbbra is megnyugtató. A lakosság pedig egyre jobban aktivizálja magát.
Meglepően explicit üzenetet fogalmazott meg legutóbbi véleményében az Európai Bizottság Magyarország számára. Ezzel lényegében azt mondta ki, hogy nem lesz elegendő a bűvösnek tekinthető 3% alatti költségvetési hiány az államadósság határozott csökkentéséhez, amit viszont az uniós szabályok szigorúan előírnak. Ezért hazánk ismét rákerülhet az uniós szégyenpadra. A kormány a mostani helyzetben több lehetőség közül is választhat.
A jobb növekedési adatok az adósságráta további csökkenését vetítik előre - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel, reagálva az Európai Bizottság kedden kiadott jelentésére, amelyben azt írták: Magyarországnak valószínűleg további pénzügyi konszolidációs erőfeszítést kell tennie azért, hogy a kívánatos ütemben folytatódjon az eladósodottság csökkentése, és ezáltal elkerülhető legyen a túlzottdeficit-eljárás ismételt megindítása jövő tavasszal.
A devizahitelesek megsegítése mellett a magyar gazdaság növekedéséről és a paksi beruházásról is beszélt Varga Mihály a Népszabadságnak adott csütörtöki interjújában. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz gigahitel nem veszélyezteti az adósságcélt, csökkenő pályán marad az államadósság. Reagált arra a felvetésre is, hogy tavaly év végén trükkökkel csökkent az adósság. Szavaiból az is kiderült, hogy a reklámadó beterjesztéséről nem egyeztettek az NGM-mel.
Rendkívül fontos, az ország következő évtizedeit - mind energetikai, mind pénzügyi szempontból - is meghatározó törvényjavaslatról szavaznak ma a Parlamentben. A képviselők ugyanis a Paksi Atomerőmű bővítésének Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásáról döntenek, a tét 10 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) hitel, plusz a kamatok. Az ügy óriási jelentősége ellenére a megalapozó dokumentumokat a kormány nem hozta nyilvánosságra.
Update: időközben az Országgyűlés megszavazta Varga Mihály törvényjavaslatát.
A tegnap délutánihoz képest más tónusú nyilatkozatot hangsúlyozott tegnap éjszakai újabb nyilatkozatában a Nemzetközi Pénzügyi Intézmény (IIF) közgazdásza, amely lényegében egy jövőbeli erősen hipotetikus ukrán adósságátütemezésről szól.
A japán jegybank hatalmas pénznyomtatási programja növeli a globális likviditást, de ez a program egyúttal túlzottan laza monetáris politikát is jelent az ijesztő japán adóssághelyzet mellett - többek között ezeket mondta egy tegnap chicagói befektetési konferencián Michael Hasenstab.
Több legyet egy csapásra - ugyanebbe, a már hetekkel ezelőtt leírt gondolatmenetbe illik bele az a friss információnk, miszerint az MNB az ÁKK beolvasztásán gondolkodik. Ezzel ugyanis az MNB működési eredményének tartós javítása, és vele párhuzamosan az államadósság finanszírozási költségének leszorítása is megoldható - elvben. Az, hogy ez a gyakorlatban is így történne-e, vagy esetleg nem kívánt "mellékhatások" lépnek fel, már nagy kérdés. Sok kockázatot, illetve kételyt is felvet ugyanis ez az út, feltéve, hogy valóban komoly a gazdaságpolitikai szándék az említett intézményi összevonásra. Az egyeztetés és a hiteles terv bemutatása alapvetően segíthet ezen kételyek feloldásában.
Úgy tűnik, hogy a régi-új kormány idén is egyszerre két célt tűzött a zászlajára: továbbra is küzd az államadósság ellen, és közben gyarapítani igyekszik az állami vagyont (főleg cégvásárlásokkal). A két cél azonban a gyakorlatban nem mindig összeegyeztethető, főleg, amikor a kormány az államadósság növeléséből finanszírozza a bevásárlásokat. Cikkünkben összegyűjtöttük a legnagyobb tulajdonszerzéseket, és azt vizsgáltuk, hogyan tükröződik mindez a számokban, és megáll-e a lábán a kormány érvelése.
Az államadósság-csökkentés sikeres, a Magyarországon működő bankok tulajdonosai nem objektívek, a kormánynak és a jegybanknak nincs árfolyamcélja - vélekedett a HVG-nek adott interjújában Orbán Gábor, aki két hitelminősítőnek is odaszúrt. A pénz- és adóügyi államtitkár nem aggódik az alacsonyabb infláció negatív költségvetési hatása miatt, arra ott a 100 milliárdos biztonsági tartalék. Emellett a pénztárgépek online bekötése a friss adatok szerint számottevően javította a hatékonyságot.
Az első negyedév végén 84,6 százalékos volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon. Ez lényegesen magasabb, mint a tavaly év végi 79,2 százalékos mutató. A növekedésben több tényező is szerepet játszik, szerencsére ezek közül több olyan is van, ami nem tartós. Ezzel együtt az államadósság trendpályája finoman szólva sem meredeken csökkenő.
A Templeton Alapkezelő mai lépése, illetve a friss gazdaságpolitikai jelzések alapján kiemelt fontosságú az, hogy a piac hogyan értékeli a kereteket és a további állampapírpiaci kilátásokat. Alábbi gyors értékelésünk szerint most kevésbé valószínű, hogy olyan jellegű negatív reakciók alakulnának ki, mint amelyekre 1-2 évvel ezelőtt jó esély mutatkozott volna. Sőt, elképzelhető, hogy jelentősebb zavarok nélkül tudja az alapkezelő "egészségesebb" szintre mérsékelni magyarországi kitettségét, ha valóban ezt szeretné elérni. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valóban ez lenne a célja. Az extrém mértékű ukrán állampapírpiaci fejlemények és a saját alapjaiból történt tőkekivonás mellett ugyanis még növelte is a meglévő hatalmas kitettségét keleti szomszédunk piacán.
Biztonságosabb adósságfinanszírozást eredményezne, ha az államadósság devizaaránya a jelenlegi 42%-ról a nemzetközi példákban megfigyelhető 10-30% közötti sávba csökkenne - fejtette ki a Napi Gazdaságnak adott interjúban Töröcskei István. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a biztonságosabb finanszírozás kapcsán azt is megjegyezte: a külföldi befektetőknek meghatározó súlyuk (40%) van a forintalapú állampapírpiac mozgatásában, és bár hosszabb távon valamekkora mértékben mindenképpen szükség van rájuk, de "az eddiginél jóval kisebb arányban". Ahhoz, hogy ezt el tudja érni az adósságkezelő, egyrészt segít a Magyar Nemzeti Bank új programja, ami a hazai intézményi befektetőket igyekszik a forintalapú állampapír piac felé terelni, másrészt a lakossági állampapír állomány további felfuttatására is.
Az öreg kontinensen szinte mindenhol meredeken nőtt az államadósság a legutóbbi pénzügyi válságot követően, ami végül szuverén adósságválságba is sodort többeket. Ez akkora pofon volt a versenyképességüket vesztett, periféria országoknak, hogy máig küszködnek a teherrel. Jelen írásban azt számoltuk ki, hogy mikor következhet be náluk a fordulat és milyen ütemben csökkenhet az államadósságuk a jövőben. Optimista feltételezéseink szerint még az elkövetkező tíz évben is nagyobb adósságterhük marad, mint amekkora az országuk éves összterméke.
A kormány látványosan visszavett a deficitcsökkentő és államadósság-leépítő tempóból az elmúlt években és a növekedési hurráoptimizmus is tovaszállt - ez a fő üzenete a most benyújtott konvergenciaprogramnak, noha épp az ellenkezőjét kommunikálja a kabinet. A kormány a mostani prognózisának egy elemével azt is elismeri, hogy egy fontos törvényi elvárást nem fog tudni teljesíteni, ennek pedig akár még uniós eljárás is lehet a vége. Találunk azonban olyan területet, ahol a kormány optimistább lett.
Miután a Magyar Nemzeti Bank múlt csütörtökön a forintalapú állampapírpiac keresleti oldalát megtámogató intézkedéssorozatot jelentett be, az állam finanszírozását végző Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) felügyelő szerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium az adósságfinanszírozási keretek módosítására utaló jelzést tett ma.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Most először szerepelt azóta, hogy főnöke visszalépett a jelöltségtől.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Szerintük kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg egyetlen nap alatt.
Az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésén.
Ezt állítja az ukrán vezér, aki rálát az adatokra.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
