December 15. után csődbe mehet az Egyesült Államok, ha nem sikerül felfüggeszteni vagy megemelni az államadósság-plafont - mondta kongresszusi képviselőknek Janet Yellen pénzügyminiszter. Az amerikai adósságplafont épp októberben emelték meg.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2021-ben minden eddiginél nagyobb, 1500 milliárd forintos csereaukciós programot tervez végrehajtani. A csereaukciós program célja az államadósság átlagos hátralevő futamidejének növelése, valamint az államadósság lejárati szerkezetének menedzselése. A rekordösszegű csereaukciós programot látva felmerül a kérdés, hogy költség-kockázati szempontból megéri-e az ÁKK-nak ez az adósságkezelési eszköz. A csereaukciók a futamidő hosszabbításával kockázatcsökkentő hatásúak, de normális, pozitív meredekségű hozamgörbe esetén növelik az adósságportfólió költségét is. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy megfelelő-e a cserepapírok árazása a piacon lévő egyéb államkötvényekhez képest, illetve hogy van-e torzító hatása a csereaukciós mechanizmusnak.
Amint majd az idei évi magasabb infláció után jövőre meglátják a magyar lakossági állampapírbefektetők, hogy milyen magas kamatot fizetnek az inflációkövető papírok nőhet irántuk az érdeklődés és „elképzelhető, hogy ezek a papírok olyan népszerűek lehetnek, mint a fix kamatú MÁP Plusz” – mondta el a Világgazdaságnak adott hétfői interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt is jelezte, hogy nem terveznek változtatni a 3 éves (0,75%-pont) és az 5 éves (1,25%-pont) inflációkövető kötvény kamatprémiumán az infláció felett.
Javította a horvát államadósság osztályzatát a Fitch Ratings, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy Horvátország alig több mint egy év múlva csatlakozhat az euróövezethez.
2012 és 2020 között vizsgálta az Állami Számvevőszék a lakossági megtakarítások alakulását, ezen belül is az államadósság-finanszírozásban betöltött szerepét a háztartásoknak. Az elemzés szerint nem sikerült a pénzügyi és megtakarítási piacnak eleget tennie annak érdekében, hogy érdemben csökkentse a lakosság nagy készpénzfelhalmozását. A jelentős készpénzállomány szembetűnő okaként hozzák fel, hogy a múltban sem volt és most sincs a piacon olyan, 3 évnél rövidebb megtakarítási forma, ami értékálló pénzelhelyezést biztosítana.
A Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatával kapcsolatban Christian Lindner, az FDP vezetője és a pénzügyminiszteri poszt várományosa azt mondta, hogy a 60-ről 100%-ra emelt államadósságplafon az EU-n belül megér egy tárgyalást.
Az idei negatívról pozitívra javította a világgazdasági szintű szuverén hitelképességre érvényben tartott, 2022-re szóló kilátását szerdán a Moody's Investors Service, azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy a koronavírus-válság sokkja után megindult globális kilábalás jövőre is folytatódik.
A szerb kormány elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet, amely a szerdán kiadott közlemény szerint 1516,8 milliárd dinár (4641,4 milliárd forint) bevétellel és 1717 milliárd dinár (5254 milliárd forint) kiadással számol. A tervezet szerint a költségvetés hiánya jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát teszi ki, míg az államadósság a GDP 55,5 százaléka lesz.
A pandémia okozta gazdasági leállások miatti termelésvisszaesés ellentételezésére világszerte költekezéssel reagáltak a kormányok. Így tett a magyar kormány is, amelynek következtében idén átlépte az államadósság GDP-arányos szintje a lélektani 80%-os szintet. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 2010-es évek eleji 80%-ra jutottunk-e vissza, és a lezárások okozta recesszió semmissé tette-e a 2010-es évek adósságkezelésének minden eredményét. Hogyan lehetséges, hogy 2021-ben a 80% feletti államadósságszint felminősítést, míg 2009-ben és 2011-ben leminősítést hozott az országnak az adósságkockázatok tekintetében?
Felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról Olaszország államadós-osztályzatának kilátását a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális hitelminősítő részlege (S&P Global Ratings), egyebek mellett azzal az előrejelzésével indokolva a lépést, hogy a koronavírus-járvány sokkja után az idén csaknem öt évtizede nem mért ütemű növekedés várható az olasz gazdaságban.
Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője szerint nem biztos, hogy sok értelme van visszaállni 2023-tól a 3 és 60 százalékos szigorra a tagállamok költségvetési hiányára és adósságszintjére vonatkozóan – írja az Infostart.hu.
„Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcsesség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlatívuszokban szabadott beszélni.”
A gazdasági fejlettség alakulása örökzöld téma a közgazdászok körében, ugyanakkor a nem megfelelő mutató használata téves következtetésekhez vezethet. A gazdasági fejlettség mérőszáma a vásárlóerő-paritáson kifejezett egy főre jutó GDP, ami azt mutatja, hogy Kelet-Közép-Európa volt az EU növekedési motorja az elmúlt másfél évtizedben. A 2004-ben az EU-ba belépő valamennyi régióbeli ország gazdasági teljesítménye jelentősen közelített az EU átlagához 2004 és 2020 között, és közöttük Magyarország is számottevő felzárkózást ért el. E cikkben a felzárkózás ütemét és mérésének módszertanát elemezzük, amelyek reményeink szerint segítenek elkerülni, hogy a jövőben téves állításokat tegyenek akár képzett közgazdászok is.
Benne van a levegőben, hogy a 2022-es magyar parlamenti választás erősen kockázatos esemény lesz - vélekedett a Válasz Online-nak adott interjújában Zsiday Viktor befektetési szakember. A portfóliómenedzser Madár Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével közösen beszélt a portálnak a kormány költségvetési politikájáról, eladósodásról, a választási költekezésről és arról is, hogy milyen fiskális politika várhat ránk a következő év második felében.
A magyar felzárkózási ütem (17,5 százalék) több mint kétszeresét és a cseh felzárkózás (12,7 százalék) közel háromszorosát teljesítette Románia, írja cikkében Matolcsy György MNB-elnök. A balti államok szintjéről induló román felzárkózás az északi utat járta be délen, bár kisebb növekedési hullámzással, de nagyobb egyensúlytalansággal.
Elmaradhat a várakozásoktól a lengyel gazdaság növekedése, ha az Európai Unióval kialakult jogvita miatt késnének a Lengyelország által igényelt folyósítások a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítására és az ellenállóképesség javítására szolgáló uniós pénzügyi eszközből (RRF) - áll a Moody's Investors Service hétfőn Londonban ismertetett állásfoglalásában.
Az Európai Bizottság október 19-én közzéteszi a járvány uniós gazdaságra és költségvetésre gyakorolt hatásának értékelését, és egyben elindítja a vitát a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról - jelentette be Paolo Gentilon gazdasági biztos.
Kipattanhat-e az Evergrande cégcsoport esetleges csődjéből egy újabb Lehman Brothers ügy? A kérdést újságírók, elemzők hada taglalja most a médiában. Ha valaki az Evergrande Group létezéséről eddig nem is hallott, nincs egyedül. Eddig csak szakmai körökben ismerték a kínai üzleti csoportot, amely sok egyéb mellett lakásépítéssel, ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, jórészt az ország kevésbé felkapott városaiban. De Vuhanról is roppant kevesen hallottak két évvel ezelőtt…
Nem tudja garantálni, hogy az Egyesült Államok október 18-a után is fedezni tudja az adósságait, amennyiben a republikánus szenátorok nem hajlandóak megszavazni az adósságplafont megemelő kormányzati finanszírozási tervet - mondta Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban hétfőn elmondott beszédében.
Kikezdheti az Egyesült Államok elit "AAA" államadós-besorolási státusát az adósságkorlát megemelése vagy felfüggesztése körüli politikai "hazardírozás" - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett helyzetértékelésében.