Emmanuel Macron francia elnök pártjának képviselői ellenzik a francia pénzügyminiszter ötletét, amellyel adót vetne ki a koronavírus miatt megnövekedett állami költekezés ürügyén - írja a Reuters.
Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.
Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.
Joe Biden amerikai elnök 1993 óta az első nagy szövetségi adóemelésre készül az Egyesült Államokban, erre a múlt héten elfogadott 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot követő hosszú távú gazdasági program finanszírozása miatt lenne szükség - értesült a Bloomberg hírügynökség.
Most mindenki azt találgatja, hogy vajon új történelmi mélypontra esik-e a forint a koronaválság második évében. Akárhogy is lesz, a kérdés inkább az, hogy mi lesz a forinttal a rémálom után? Nos, a válságok során a feltörekvő országok devizái jellemzően nagyot gyengülnek, majd a krízis lecsengésével általában a leértékelődés egy részét ledolgozzák. Így volt ez a forinttal is a 2008-2009-es világgazdasági válság során. A koronavírus-válságot követően azonban nincs sok esély arra, hogy a felértékelődés megismétlődjön. Azt is elmondjuk, hogy miért.
Egy fokozattal javította Szerbia adósságbesorolását a Moody's. A lépés várható volt, hiszen a Ba3-as besoroláshoz pozitív kilátást sorolt a hitelminősítő. Az új, Ba2-es kategória kilátása stabil.
Rendkívüli tizenkét hónap áll mögöttünk, amely megtörte az addigi trendeket, és a társadalom minden tagját, minden gazdasági szereplőt próbára tett. Teherpróbának tette ki az államot is, amelynek a szerepe ilyenkor még a korábbinál is nagyobb. Az adatok beérkezésével valamelyest tisztul a kép a mögöttünk hagyott esztendőről, ám a bajokról és gondokról, meg az ezek mögött meghúzódó emberekről, rétegekről, szervezetekről, szakmákról és térségekről keveset tudni. Közben egy újabb, semmivel sem könnyebb szakaszba lépett a magyar társadalom és gazdaság, másfajta kihívásokkal, de nem kevesebb bizonytalanságokkal, mint egy éve.
Joe Biden demokrata elnök kormánya 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot terjesztett elő, amelyet a kongresszus alsó háza el is fogadott. A hatalmas összegű csomag rövid távon érezhető hatást fejt ki a gazdaságban: az OECD friss jelentésében közölte számításait az amerikai, európai, kínai és egyéb gazdaságok GDP-jére, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt hatásairól. Nem meglepő módon a csomag számottevő mértékben javítja a kilátásokat, ugyanakkor erősítheti az inflációs félelmeket is.
1980-ban kellemetlenül magasra, 5% fölé szökött a nyugat-német infláció. Ebben az évben lett a Bundesbank elnöke Karl Otto Pöhl. Tőle származik az híres mondás, miszerint az infláció olyan, mint a fogkrém: ha egyszer kinyomtuk a tubusból, akkor már nagyon nehéz a felesleget visszaügyeskedni. Azt is hozzátette, hogy a legjobb, amit az ember tehet az, hogy nem nyomja meg túl erősen a tubust.
Észtorság sikerének okait elemzi újabb cikkében Matolcsy György, a magyar jegybank elnöke. Matolcsy szerint sokat tanulhatnánk az észt példából, akik - adottságaik mellett - tudatos építkezéssel értek el gyors felzárkózást.
Magyarországon a rezidensek által elkölthető jövedelem összege elmarad az országban megtermelt jövedelemtől. Korábbi cikkünkben bemutattuk a különbség egyik legfontosabb tényezőjét, a profitegyenleget, míg mostani cikkünkben a jövedelemegyenleget meghatározó másik tényezőt, a kamategyenleg alakulását vesszük alaposabb vizsgálat alá. A kamategyenleg a 2000-es években jelentős hiányt mutatott Magyarországon, ám a 2008-as világgazdasági válság óta ebben számottevő változás állt be. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a tendencia a gazdaság belső folyamatainak eredménye vagy esetleg nemzetközi hatások állnak a mutató csökkenése mögött, illetve, hogy európai összehasonlításban hogyan viszonyul egymáshoz a profit- és a kamategyenleg.
2020 végén 81%-os volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon, derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai jelentéséből. Egyetlen év alatt 15 százalékponttal emelkedett a mutató, ezzel az utóbbi hét év adósságcsökkentése tűnt el. Az államháztartásnak a tavalyi negyedik negyedévben a GDP 14,7%-át kitevő finanszírozási igénye keletkezett, ami történelmi rekordnak számít.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által rendszeresen közölt adatok mögött milyen lakossági állampapír-folyamatok húzódnak meg? Miért nem érdemes csak az értékesítés számait vizsgálni? Hogyan befolyásolják a lejáró lakossági állampapírok vagy éppen a visszavásárlások az államadósság alakulását? Hogyan értelmezzük a számokat? Az alábbiakban az ÁKK szakembere könnyen érthetővé teszi az állampapír-folyamatokat az adósságkezelés iránt érdeklődőknek.
Parragh László MKIK-elnök előadása után Varga Mihály beszélt az eseményen. A pénzügyminiszter mérsékelte a múlt évi gazdasági visszaesésre vonatkozó előrejelzését (6,4-6,5%-ról 5-6% közé), illetve felvázolta, milyen tempóban élénkülhet az idén a magyar gazdaság.
A gazdaság hosszú távú növekedése leginkább két dologtól függ. Az egyik a rendelkezésre álló munka, a másik meg a tőke. Persze a kettő mágikus kapcsolatából és felhasználásából létrejövő termelékenység is fontos. A Covid-válság pedig mindenre hatással lehet, főleg ott, ahogy kifejezetten nagy a járvány.
Számos magasztaló írást és videót találni Lewis Hamilton, Forma1-es versenyző legnagyobb pillanatairól, de a hazai szakirodalomban annál kevesebbet lehet olvasni az Európai Unió Hamilton Pillanataként emlegetett közös kötvény kibocsátásáról.
A 2009-es válság után folyamatosan napirenden volt az eurózóna lehetséges széthullása, és a válságból még mindig nem 100%-osan feléledt valutaövezet fokozottan sérülékenynek tűnt egy következő válság esetén. Általános vélekedés volt, hogy egy 2008-hoz hasonló válság súlyos veszélybe sodorja a közös pénzt. Ehhez képest a nyakunkba szakadt durva válság ellenére az euróövezet kilátásai kifejezetten stabilak. Pedig semmi új dolog nem történt, csak ismét bebizonyosodott, hogy amikor ég a ház, a tagállamok és az EU-s szervek semmit sem sajnálva mentik a közös vívmányokat, amelyek jobban működtek a válság alatt, mint azt előre látni lehetett. De az, hogy az eurózóna léte nem került veszélybe egy exogén válság idején, nem zárja ki a lehetőségét a széthullásnak akkor, ha egy endogén válság üti fel a fejét.
A nemzetközileg meghatározó pénzügyi intézmények szemléletében gyökeres fordulat ált be 2008 és 2020 között, két súlyos világgazdasági válságkezelésének tapasztalatainak következtében. Az egy évtizeddel ezelőtti stabilitásra törekvő és a monetáris és fiskális kockázatokat mérséklő javaslatok a 2020-as Covid-19 válság kezelése során már fel sem merültek. Helyette a vezető közgazdászok az élénkítés és az aktivizmus fontosságáról beszélnek manapság, melyet az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének közgazdászai szemléltetnek.
Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.
Folyamatosan törnek előre az orosz rohamcsapatok.
Akár 10 ezerrel kevesebb autó készülhet a második félévben.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
