Hétfőn lezajlott az eurózóna pénzügyminisztereinek első egyeztetése az EU-s fiskális szabályok megváltoztatásáról, amely nagy hatással lesz az EU gazdasági növekedésére a következő években. Az elmúlt napokban a korábbi merev álláspontok sokat közeledtek egymáshoz.
9980 milliárd forintra duzzadt a magyar lakosság állampapírvagyona novemberben az MNB friss számai szerint, ez alapján decemberben minden bizonnyal át is lépte a 10 ezres határt az ide helyezett megtakarítás. Az adatokból az is kiderül, hogy a lakossági megtakarítások tavalyi növekményét a befektetési alapok esetében több mint 50%-ban, a részvényeknél pedig közel 90%-ban magyarázzák a hozamok.
Magasabb GDP-növekedés, brutális fogyasztási kiadásbővülés, jobb bérnövekedés, erősebb exportkilátások, gyorsabb államadósság-lefaragás. Eközben viszont lassabb költségvetési hiánycsökkentés, magasabb büdzsé biztonsági tartalékok, és lassabb ütemű inflációcsökkenés - nagyjából így foglalható össze röviden a Pénzügyminisztérium szokás szerint év végén megjelenő, szerdán közzétett előrejelzése. Bemutatjuk, mi vár a magyar gazdaságra a kormány frissített prognózisa alapján. Azt érdemes kiemelni, hogy a költségvetés központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 5300 milliárd forint felett lesz, ami egészen elképesztő, tekintettel arra, hogy rég látott GDP-növekedés is segítette a büdzsét.
Joe Biden amerikai elnök aláírta az adósságplafon megemeléséről szóló törvényt csütörtökön, ezzel az ország ismét elkerülte az államcsődöt - áll a Fehér Ház közleményében.
Jóváhagyta kedden este a szlovák parlament az ország 2022-es évi költségvetését. A jövő évi büdzsé az idei évi rekordhiányos költségvetés után alacsonyabb, 4,94 százalékos GDP-arányos hiánycélt vetít előre.
Magyarország a világon az első külföldi szuverén Zöld Pandakötvény kibocsátóként jelent meg a kínai kötvénypiacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A kereslet a végül kibocsátott mennyiség közel kétszerese volt.
A lakossági állampapírok aránya a teljes államadósságon belül az 1999. évi 7,3%-ról 2011 végére 2,3%-ra csökkent, melyet követően a lakossági állampapírok értékesítésének fellendítését célzó intézkedések születtek. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: ÁKK) összhangban a magyar gazdaságpolitikával 2012-től a lakossági állampapírpiac intenzív fejlesztésébe kezdett. A lakossági állampapír-program a 2012-2020 közötti időszakban az ÁKK előzetes elvárásainak megfelelően alakult. A lakossági állampapírok állományának bővülését az államadósság devizaarányának közel 50%-ról 20%-ra való csökkenése kísérte, valamint a belföldi intézményi állampapírpiac tehermentesítése a forintpiaci hozamok csökkenéséhez is hozzájárult. A lakossági állampapírok igen magas újrabefektetési aránya és a diverzifikált befektetői bázis mindemellett nagymértékben hozzájárul a költségvetés biztonságos finanszírozásához. Az ÁKK megvizsgálta, hogy a lakossági állampapír-program milyen mértékben járulhatott hozzá a 2012-2020 között az intézményi állampapírpiac tehermentesítéséhez, illetve miképp alakulhattak volna a finanszírozás költségei az intenzív lakossági program hiányában.
Miután kiderült, hogy gigantikus volt az államháztartás hiánya novemberben és eldőlt, hogy idén már biztosan nem kapja meg a költségvetés Brüsszelből helyreállítási program 326 milliárd forintos előlegét, azt jelentette be csütörtök esti közleményében a Pénzügyminisztérium, hogy 350 milliárd forintnyi beruházást elhalaszt a kormány azért, hogy pótlólagos költségvetési tartalékot képezzen. Ezzel azt akarja elérni a kabinet, hogy anélkül is biztosan csökkenjen idén év végén a GDP-arányos államadósság ráta, hogy közben túlságosan is leapasztaná a költségvetés likvid tartalékait. A Magyar Közlönyben máris megjelent a kormányhatározat a költségvetés pénzügyi tartalékainak növeléséről.
Fontos szintet lépett a magyarok kezében lévő részvényvagyon októberben: a friss számok szerint a háztartások részvényállománya most először haladta meg az ezermilliárd forintot. Mindeközben a befektetési alapok háza táján is tartogatott érdekességeket az október.
A múlt heti 430 millió dolláros előtörlesztés után ezúttal 1300 milliárd forint értékben törlesztett elő kötvényeket a magyar kormány - jelentette be Facebook-videóban Varga Mihály pénzügyminiszter.
Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: ÁKK) az elmúlt évtizedben kiemelt figyelmet fordított a lakossági állampapír piac fejlesztésére. A törekvések rendkívül sikeresnek mondhatók, ugyanis a lakossági állampapír-állomány 2011 végi 473 milliárd forintról 2020 végére 9 300 milliárd fölé emelkedett. Az ÁKK egy háromrészes cikksorozatban mutatja be a lakossági állampapír állomány felfutásának mérföldköveit, a lakossági finanszírozás költséghatását, illetve betekintést nyújt a lakossági állomány jövőbeni alakulásának előrejelzése során alkalmazott módszertanba is.
Nincs komoly aggodalom amiatt, hogy a koronavírus-esetszámok megemelkedése ellehetetleníti a gazdasági növekedést az eurózónában - mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.
Az inflációs nyomás már lépésre késztette a Fedet. Az amerikai jegybank elkezdte kivezetni a gigantikus eszközvásárlási programot, és már jövőre kamatot emelhet. Az sem lenne meglepő, ha még idén felgyorsítaná az eszközvásárlási program kivezetését. Nem a Fed volt az egyedüli: a Bank of England is kamatemelést vetít előre, a mi régiónkban pedig egészen markáns kamatemeléseket látunk. Ezzel szemben az EKB azt tervezi, hogy a márciusban kifutó eszközvásárlási programja helyére új programot alkosson, és tartósan jelen legyen a kötvénypiacon. A kamatemelési várakozásokat pedig agresszívan igyekszik letörni az jegybank. Az EKB és a Fed eltérő álláspontja látványosan érződik a devizapiacon, és a divergencia a forint kilátásait is rontja. Pedig nem sok esély van az EKB fordulatára, holott az inflációs nyomás tovább erősödik. De miért evez a széllel szembe a jegybank? A válasz az infláció és a növekedés eltérő szerkezetében keresendő.
A második éve tartó, negyedik hullámával támadó járvány-hozta sokk leküzdése, majd a kilábalás menedzselése a világon mindenütt új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezte a gazdaság rugalmas alkalmazkodó képességét, a társadalom túlélésének alapját jelentő államháztartási működést, s az ahhoz forrást garantáló költségvetési stabilitást.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett abba, hogy újraindítsa a Pakisztánnak nyújtott 6 milliárd dolláros mentőcsomagot, ami segíteni fog az omladozó gazdaság stabilizálásában.
Az előzetes adatok szerint a harmadik negyedév végén a GDP 80,5%-a volt az államadósság – derül ki az MNB friss statisztikájából. Ezt kellene az év végére valahogy 80% alá szorítani, hogy teljesüljön a csökkenő adósságra vonatkozó kritérium.
Akár még a héten megnevezheti a Fed új vezetőjét Joe Biden amerikai elnök. Jerome Powell megbízatása 2022 februárjában lejár, és bár korábban nagyon jó esélyei voltak az újrajelölésre, a Demokrata Párt balszárnyának ellenvetései miatt ma már ez nem annyira biztos. A másik esélyes jelölt Lael Brainard, aki Powellhez hasonlóan komoly szakmai múlttal rendelkezik - de míg a jelenlegi elnök republikánus, addig Brainard demokrata kötődésű. Korántsem biztos viszont, hogy a jelöltek politikai oldalválasztása dönti el a versenyt, a piac ugyanis Powellt favorizálja, és a demokraták számára is sokkal elfogadhatóbb, mint Brainard a republikánusok számára.