• Megjelenítés

államadósság

A kilépési stratégiák dilemmái a magas globális eladósodottság tükrében

A kilépési stratégiák dilemmái a magas globális eladósodottság tükrében

A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.

Viharos vizeken – a reflációs kockázatok emelkedése nem okozott turbulenciát a magyar állampapírpiacon

Viharos vizeken – a reflációs kockázatok emelkedése nem okozott turbulenciát a magyar állampapírpiacon

2021 év eleje óta a fejlett gazdaságokban megemelkedett az infláció alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, felerősödtek az inflációs várakozások, reflációs kockázatok a gazdaságok újranyitása és a jelentős amerikai fiskális élénkítés kapcsán. Mindez a globális kötvénypiacokon tőkekivonáshoz és a hozamok növekedéséhez vezetett. A magyar állampapírhozamok a nemzetközi folyamatokkal összhangban emelkedtek, országspecifikus elmozdulás csak a hozamgörbe leghosszabb szegmensében volt tapasztalható. Az országspecifikus tényezőkre reagálva, a piac stabilitásának fenntartása érdekében az MNB több lépésben, célzott finomhangolást hajtott végre állampapírvásárlási programján. Az intézkedések ellensúlyozni tudták az átmeneti országspecifikus tényezők hatását, így márciusban a hosszabb szegmensben a hozamok nagyobb mértékben csökkentek. Összességében az év első három hónapjában az MNB tartós piaci jelenlétének és az állampapírvásárlási program rugalmas alakításának is köszönhetően a hazai hozamok emelkedése beleillett a globális trendbe és jóval visszafogottabb volt a korábbi turbulens időszakokban tapasztaltnál.

Kiterítette a lapjait a kormány: mi vár a magyar gazdaságra a következő években?

Kiterítette a lapjait a kormány: mi vár a magyar gazdaságra a következő években?

A Gazdaságvédelmi és a Gazdaság-Újraindítási Akcióterv, valamint az eredményes oltási program megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság idén visszatérjen a dinamikus, uniós átlag feletti növekedési pályára – áll a Pénzügyminisztérium által bemutatott Konvergenciaprogramban, amelyet a tárca benyújtott az Európai Bizottsághoz. A dokumentum idénre 4,3 százalékos, míg jövőre 5,2 százalékos növekedést jelez előre. A program érdekessége, hogy csak nagyon lassan csökkenő költségvetési hiánnyal számol a kabinet. Az előrejelzés alapján már érthető, hogy a Költségvetési Tanács és az MNB miért sürgetett gyorsabb hiánycsökkentést.

A Költségvetési Tanács kisebb hiányt szeretne 2021-2022-ben a tervezettnél

A Költségvetési Tanács kisebb hiányt szeretne 2021-2022-ben a tervezettnél

A Költségvetési Tanács (KT) azt szeretné, ha a kormányzat - amennyiben mód nyílik rá - csökkentené az idei költségvetési hiányt a legutóbb elfogadott módosításhoz képest, egyben javasolta a kormánynak, hogy hasonló módon a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt 5,9 százalékos hiányt is mérsékelje majd, közelítve azt a 3 százalékhoz.

Grandiózus tervvel mentené Európa beteg gazdaságát az euró megmentője

Grandiózus tervvel mentené Európa beteg gazdaságát az euró megmentője

Hamarosan elfogadhatja az olasz kormány és a parlament Mario Draghi olasz miniszterelnök helyreállítási tervét, amellyel a strukturális válsággal küzdő Olaszországot próbálja növekvő pályára állítani. A 261 milliárd eurós helyreállítási terv a GDP 15%-át teszi ki.

Egekben a brit államadósság

Egekben a brit államadósság

A legfrissebb adatok szerint példátlan szintre emelkedett a tavalyi pénzügyi évben a brit költségvetés nettó hiteligénye, elsősorban a koronavírus-járvány súlyos reálgazdasági és költségvetési hatásai miatt. Ez hat évtizede nem mért magasságba hajtotta a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-rátát.

Bemutatta a kormány, hogyan lesz idén közel 4000 milliárdos a költségvetési hiány

Bemutatta a kormány, hogyan lesz idén közel 4000 milliárdos a költségvetési hiány

A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.

Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.

Több kincstárjegyet bocsáthat ki a magyar adósságkezelő a magasabb deficitcél miatt

Több kincstárjegyet bocsáthat ki a magyar adósságkezelő a magasabb deficitcél miatt

A 6,5%-ról 7,5%-ra emelt idei GDP-arányos államháztartási hiánycélt két forrásból tervezzük finanszírozni: egyrészt olyan pénzekből, amelyekkel eddig nem számoltunk (uniós helyreállítási keret), másrészt a diszkontkincstárjegyek megnövelt kibocsátásával – mondta az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Reutersnek csütörtökön délután. Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy az ÁKK-nak nincs szándéka a hosszabb futamidejű kötvények megemelkedő kibocsátásával finanszírozni a magasabb hiányt, és továbbra sem terveznek idénre devizakötvény-kibocsátást, de egy jüankötvény kibocsátást nem zár ki, azonban jelenleg ezen sem dolgoznak.

Elemzők: az amerikai szankciók nem okoznak lényeges károkat az oroszoknak

Elemzők: az amerikai szankciók nem okoznak lényeges károkat az oroszoknak

Londoni pénzügyi elemzők véleménye szerint a Moszkva ellen csütörtökön bejelentett új amerikai szankciók lényeges vonása, hogy a csomag pénzügyi része nem érinti az orosz szuverén adósságeszközök másodpiaci forgalmazását, és ha ez a jövőben is így marad, az intézkedések piaci hatása várhatóan korlátozott lesz.

Sosem volt még ennyi az olasz adósság

Sosem volt még ennyi az olasz adósság

Rekordszintre nőtt az olasz államadósság februárban. Egyetlen hónap alatt 36,9 milliárd euróval emelkedett és elérte a 2643,8 milliárd eurót - közölte csütörtökön az olasz jegybank.

Pénzügyi válságtól tartanak: a koronavírus-járvány után újabb veszély fenyegeti Európát

Pénzügyi válságtól tartanak: a koronavírus-járvány után újabb veszély fenyegeti Európát

Nehéz helyzet előtt áll Európa, ugyanis nemcsak a koronavírus-járvánnyal kell megküzdenie, de várhatóan egy pénzügyi válság kialakulásával is számolnia kell. Annak érdekében, hogy az eurózóna országai biztosítani tudják a közös valuta pozícióját, eddig nem látott összefogásra lehet szükség. Egy új javaslat azonban bizalomra adhat okot, mert ellenállóbbá teheti az eurózóna gazdaságát – írja a Bloomberg.

Biztonság és bizalom: az arany mint Magyarország nemzetközi tartalékainak stratégiai eleme

Biztonság és bizalom: az arany mint Magyarország nemzetközi tartalékainak stratégiai eleme

A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzetstratégiai céljait követve aranytartalékát 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte, mellyel az ország a régió élmezőnyébe került. Az arany hitelkockázatmentes és értékálló eszközként hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot, míg potenciális menedékeszközként a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság fokozódásakor, illetve esetleges válságok idején is erősíti az országgal szembeni bizalmat, támogatja a pénzügyi stabilitást. Emellett az elmúlt időszakban tovább erősödtek azok a hosszútávú gazdasági folyamatok, amelyek hozzájárultak az arany szerepének felértékelődéséhez. Ennek megfelelően az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött, a jegybankok nettó vásárlókká léptek elő az aranypiacon.

Mérlegen a válságkezelés - a 2020-as finanszírozási folyamatok és jegybanki szerepvállalás az állampapírpiacon

Mérlegen a válságkezelés - a 2020-as finanszírozási folyamatok és jegybanki szerepvállalás az állampapírpiacon

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére jelentős fiskális élénkítésbe kezdtek az országok, ennek következtében a GDP-arányos államadósság a világ szinte összes országában növekedett 2020-ban. Ebbe a trendbe illeszkedett a magyar államadósság alakulása is, mely megfelelt az európai uniós átlagnak, ugyanakkor a régióban a legnagyobb emelkedést mutathatta. Kedvező azonban, hogy az adósságstratégiai célokkal összhangban az EU átlagánál és a régió átlagánál is jobban nőtt az adósság átlagos hátralévő futamideje. Az adósság hosszítása csökkenti a refinanszírozási kockázatot, viszont rövid távon a kamatkiadások emelkedésének irányába hat. A válságra adott reakcióként a fejlett országok jegybankjai állampapír-vásárlásokkal és egyéb monetáris politikai eszközökkel stabilizálták az állampapírpiacot. Ennek eredményeként mérlegeik nagymértékben nőttek és a teljes államadósságon belüli részarányuk 20-40 százalékos szintre emelkedett. Újdonság, hogy a tavalyi év során a fejlett jegybankokon túl a feltörekvő országok jegybankjai is indítottak eszközvásárlási programokat. Az MNB hibrid megoldást alkalmazott: állampapír-vásárlásokkal közvetlenül, míg a fedezett hiteleszközzel közvetetten növelte az állampapírpiaci keresletet és sikeresen csökkentette a piaci kilengéseket.

Morgan Stanley: Lehet, hogy idén le kell mondanunk a nyárról - és ez nem a turistáknak fájna legjobban

Morgan Stanley: Lehet, hogy idén le kell mondanunk a nyárról - és ez nem a turistáknak fájna legjobban

A jelenlegi járványhullámot és a lassú oltási programot látva szignifikáns mértékben nőtt az esélye, hogy idén nyáron még érvényben lesznek a korlátozó intézkedések Európában - derül ki a bank modelljéből, amelyben a lehetséges kimeneteleket vizsgálta. A tavalyi félig "elveszett nyár" nagyon fájt a déli gazdaságoknak, az idei nyárnak viszont még mélyebb hatása lehet. Ha a jelenlegi oltási tempó nem gyorsul, akkor legjobb esetben is csak zöld útlevéllel utazhatunk, ami egyéni szempontból sem egy kedvező kimenetel, a déli országoknak viszont olyan ütést vinne be, amely után évekre leszakadnának az északi tagállamoktól, azaz a divergencia az EU-ban mélyülne. Szerencsére a Morgan Stanley szerint még mindig nem ez a legreálisabb forgatókönyv, de ahhoz, hogy elkerüljük ezt, a jelenlegi oltási templt duplázni sem lenne elég az EU-ban.

A Covid-válság forgatókönyve: nem hasonlít ahhoz, ami a járványokra jellemző

A Covid-válság forgatókönyve: nem hasonlít ahhoz, ami a járványokra jellemző

2021 tavaszára egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy a legoptimistábbnak tekinthető, gyors visszapattanással asszociálható „V” alakú növekedési pálya lehetősége minimálisra csökkent. A járvány és a hozzá kapcsolódó korlátozó intézkedések elhúzódó jellege okán a kilábalás is hasonlóan vontatott utat jár be. 2021-ben már nem feltétlenül exogén sokkhatással állunk szemben, ahol a krízist kiváltó ok megszüntetése lehetővé teszi a válság előtti trendek folytatódását. A kérdés most elsősorban az, hogy mennyire tekinthető stabilnak a pénzügyi szektor, illetve a termelést meghatározó tényezők mennyire tudnak rugalmasan alkalmazkodni a krízis sújtotta gazdasági és társadalmi környezethez.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility