A legfrissebb adatok szerint hat évtizede nem mért szintre emelkedett a brit államadósság-ráta, elsősorban a koronavírus-járvány súlyos reálgazdasági és költségvetési hatásai, és az ezek nyomán meredeken megnövekedett államháztartási hiteligény miatt.
A szeptember végével záródott amerikai költségvetési évben a hiány több mint a háromszorosa volt az egy évvel korábbinak, és a GDP 15,2 százalékát tette ki.
A koronavírus-válság kezdeti sokkja után is elhúzódó stresszhelyzetre kell felkészülniük a globális feltörekvő térség gazdaságainak - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett tanulmányában.
A legújabb adatok szerint abban reménykedhetünk, hogy a német gazdaság 2022-re éri el a koronavírus-járvány előtti szintet - mondta Olaf Scholz pénzügyminiszter kedden.
A MÁP Plusz első évének tapasztalatait bemutató cikksorozatunk aktuális része a koronavírus okozta turbulenciák következményeire fókuszál. Azt gondoljuk, hogy a válságtapasztalatok is igazolták egy korábbi cikkünk központi állítását: nem csak a kisbefektetőknek, az államnak is jó befektetés a szuperállampapír. Míg több más eszközön jelentős vagyonvesztést szenvedett el a lakosság, addig a MÁP Plusz stabil pozitív hozamot garantált a kritikus időszakban is. Emellett az állam számára érdemi válságkezelési mozgásteret teremtettek a kedvező sérülékenységi mutatók és a nagybani piacinál stabilabb finanszírozás. Sokak várakozásaival ellentétben a szuperállampapír bevezetése a példátlan „korona válság” legdurvább heteiben sem sült el visszafelé, sőt...
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közüljük.
A brit pénzügyminiszter szerint nem lehet végtelenségig folytatódó hitelfelvétellel kikeveredni a koronavírus-járvány okozta válság gödréből. Rishi Sunak a kormányzó brit Konzervatív Párt - a járvány miatt ezúttal online fórumként megtartott - éves kongresszusának hétfői munkanapján felszólalva kijelentette: a konzervatívok azzal "a szent felelősséggel" tartoznak a jövő nemzedékeinek, hogy erőteljes közfinanszírozási helyzetet hagyjanak rájuk.
A MÁP Plusz első félévének erős értékesítése után nem telt el sok idő, hogy a papírnak újra bizonyítania kelljen. A koronavírushoz kötődő piaci turbulencia kihívásaival szemben a MÁP Plusz azonban jól vizsgázott, és továbbra is a legkeresettebb lakossági megtakarítási termék maradt. Ezen tapasztalatok fényében áttekintjük a MÁP Plusz eddigi bő egy éves pályafutását: jelen cikkünk a koronavírus válságig tartó első 9 hónap tapasztalatait elemzi, amely alapján azt gondoljuk, hogy a MÁP Plusz „nyugodt” pénzpiaci és gazdasági környezetben jól teljesített. Következő cikkünkből pedig kiderül majd, hogy az új papír a járvány okozta piaci bizonytalanság idején is ütésállónak bizonyult.
A lentiekben a MNB munkatársainak írását közöljük.
Felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról Budapest adósosztályzati besorolásának kilátását a Moody's Investors Service. A cég egyben megerősítette a magyar főváros deviza- és forintkötelezettségeinek "Baa3" szintű, befektetési ajánlású osztályzatát.
A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás augusztus végén módosított finanszírozási tervében erre az évre előirányzott 3600 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket -, ha megfelelően célzottak - a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), miután keddi ülésén áttekintette a költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és kialakította véleményét az éves tendenciákról, különösen az államháztartási hiány és az államadósság várható mértékéről.
Az Európai Központi bank hónapról hónapra egyre kevesebb államkötvényt vásárol az eurózóna országokban, augusztusban már kevesebb, mint 60 milliárd euró volt a felvásárolt összeg. Ez jelentős csökkenés a májusi 155 milliárdos csúcshoz képest, és a program indulása óta ez a második legkisebb vásárlás. A csökkenést több tényező is magyarázza, így nem számít meglepőnek. Arra viszont nem számíthatunk, hogy az EKB az 1350 milliárd eurós keret fennmaradó részét (906 milliárd) nem fogja kihasználni.
Újabb adócsökkentésről és az építőipari beruházások támogatásáról is dönthet a kormány az újabb gazdaságvédelmi intézkedések részeként – árulta el a Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter. Építőipari áfacsökkentés, állami támogatások visszavezetése és ágazatok célzott adócsökkentése is szóba jöhet a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítása mellett. Optimista forgatókönyv mellett jövőre szerinte 4-5%-kal is nőhet a magyar GDP, de ehhez 2021 közepéig meg kell érkeznie egy hatékony vakcinának.
Abe Sinzo lemondása után a japán kormánypárt, a liberális demokraták (LDP) új vezetőt választottak, aki egyben a miniszterelnöki pozíció várományosa is. Josihide Szuga azt ígéri, a gazdaságpolitika és a geopolitika terén is folytatni fogja elődje munkáját. Abe kormányzásának voltak sikerei, de összességében azt látjuk, hogy a japán gazdaság csak részben szabadult meg azoktól a démonoktól, amelyek a kilencvenes évek óta nehezítik a fejlődést. A gazdasági problémák mellé egyre inkább felnőnek a geopolitikai kihívások is, amelyekre az új vezetésnek szintén határozott lépéseket kell adnia.
A Portfolio Sustainable World 2020 konferenciájának második panelbeszélgetésében a piaci résztvevők elmondták, hogy rövid időn belül már nem az lesz a kérdés egy vállalatnál, hogy kimarad-e a fenntarthatósági irányból, hanem az, hogy a kimaradás milyen versenyhátrányt okoz. A magyar alapok több hazai zöld kötvényt szeretnének látni a piacon, ebben az ÁKK-t is megszólították.
A szeptember végén záruló költségvetési évben 3311 milliárd dolláros szövetségi költségvetési hiány várható az Egyesült Államokban, ami a GDP 16%-át jelenti és így az adósságráta 98%-ra emelkedhet, majd jövőre átlépheti a 100%-ot – közölte szerdán az amerikai Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO). Mind az idei GDP-arányos deficit, mind a jövő évi adósságráta a második világháború óta a legmagasabb arányt jelenti.
A délelőtti hullámvölgy után délután határozottan gyengülni kezdett a forint az egyébként is jó formában lévő euróval szemben. A forint esése mögött az MNB elnökének hétfői üzenete mellett az is szerepet játszhat, hogy a régiós devizák is gyengültek kicsit.
Nagyot ment múlt héten a szuperállampapír, a magyar lakosság összesen közel 79 milliárd forint értékben jegyzett a papírból, ezzel a nyár utolsó hónapja közel 200 milliárdos kereslettel zárt.
Matolcsy György jegybankelnök hétfőn megjelent publicisztikájában érvelt amellett, hogy őszintén szembe kell nézni az évtizedünk kockázataival. Egyúttal lényeges kritikát fogalmaz meg, amikor azt írja, hogy Magyarország nem rendelkezik világos jövőképpel a felzárkózás érdekében és a megvalósítási stratégia is hiányzik.
Az első negyedév végén tapasztalt 66,8 százalékról június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó konszolidált adóssága – derül ki az MNB hétfő reggel publikált előzetes pénzügyi számláiból. A mostaninál magasabb adósságot utoljára 2018 harmadik negyedévében láttunk, vagyis a válság máris két év izzadságos adósságcsökkentését tette semmissé. És ezzel még nincs vége, az év végére tovább emelkedhet a ráta.
A 2011 végén tapasztalt kiélezett finanszírozási helyzetet követően a lakossági állampapír-stratégia 2012-es bevezetése és az MNB Önfinanszírozási programja fordulópontot jelentett: napjainkra bebizonyosodott, hogy az államháztartás stabil finanszírozása lehetséges belső forrásokra támaszkodva is. Az állampapír-stratégia megújításának és a MÁP Plusz 2019-es megszületésének köszönhetően tovább erősödött a lakosság szerepe az államadósság finanszírozásában. Ennek eredményeként a közvetlenül lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, így a mutató mára hazánkban a legmagasabb az Európai Unió országai között. A koronavírus által okozott válság idején a lakossági állampapírok válságállónak bizonyultak, ami rámutatott az államadósság biztonságos, belső forrásokra támaszkodó finanszírozásának sikerére.
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közöljük.
Amikor a koronavírus tömegesen terjedni kezdett Olaszországban, aggódva figyelte a közgazdász-társadalom a fejleményeket, mi is arról cikkeztünk, hogy egy eszkalálódó válság bizony akár az ország bedőlésével járhat, ami az egész európrojekt létjogosultságát kérdőjelezné meg. Azt szinte biztosra vettük, hogy az országnak európai segítségért kéne folyamodnia, de akkor még a rövid távú problémák sem látszottak megoldottnak. Most, a koronavírus válság kilábaló szakaszában viszont már látjuk, hogy Olaszország nem csődölt be. Sőt, mintha kissé közömbösen nyugtáznák az elemzők, hogy a válság előtt sem kicsi olasz államadósság egészen hatalmassá hízik, és a két számjegyű deficittől sem fél senki. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy mi vezetett el odáig, hogy középtávon már nem kell tartanunk az ország fenntarthatatlanságától – és azt is megvizsgáljuk, hogy ez hosszú távon is igaz-e.
Készül a szintlépés Teherán és Moszkva viszonyában.
Kamala Harris jelöltségéről is határozott a vélemény.
Soha nem volt még példa hasonlóra.
Teljesen nyílt a szándék, a szervezők aktivitása kérdéses.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
