Marton Ádám

2022. augusztus 19. 11:00 | Marton Ádám

Egyre inkább a dolgozók diktálnak? A munkaerőhiány és a home office új korszakot hozhat

Előbb a Covid-19 járvány, majd az orosz-ukrán háború volt az, amely alapjaiban változtatta meg a világgazdasági helyzetet. E változások – főképp a pandémia hozományaként – a munkaerőpiacot is jelentősen érintették, miközben a helyreállást követően az elmúlt hónapokban a járvány előtti trend, az egyes szektorokban jelentkező munkaerőhiány is újra jelentkezett. A háború és az inflációs hatás okozta keresletmérséklődés részben elfedi a kínálati elégtelenségeket, mely a munkaerőkínálat okozta turbulens hatásokat is csökkenti. Mindazonáltal az egyes ágazatokat érintő munkaerőhiány a legtöbb gazdaságban számottevő. E tendencia párosul a pandémia hozományával, a távmunkával, hibrid munkával. A két folyamat a közeljövő meghatározó munkaerő-piaci trendje lesz, mely egymást erősítő hatásmechanizmusként fog fellépni.

2022. április 15. 14:00 | Marton Ádám

Elhozta a pandémia a digitális Kánaánt?

Intelligens eszközök terjedésének felgyorsulása, online meetingek és távoktatás, home office, érintésmentes fizetés és szállítás, online vásárlások és szórakozási lehetőségek számottevő növekedése – ezek mindegyike olyan tényező, mely a Covid-19 járvány hozadéka. A technológiai fejlődés és az ipar 4.0 vívmányai ugyan már a pandémiát megelőzően is rendelkezésünkre álltak, de rohamos terjedésnek a világjárvány időszaka alatt indultak. A technológiai adaptáció és a digitális átmenet hossza számos esetben lerövidült. A hatások a fogyasztókat, munkavállalókat és a vállalkozásokat egyaránt érintették. Adódik a kérdés, hogy a Covid-19 járvány tekinthető-e boosternek a technológiai fejlődés előrehaladásában, valamint tartós marad-e a folyamat?

2021. november 03. 10:00 | Kutasi Gábor, Marton Ádám

Megugrott a magyar államadósság, mégsem kell aggódnunk?

A pandémia okozta gazdasági leállások miatti termelésvisszaesés ellentételezésére világszerte költekezéssel reagáltak a kormányok. Így tett a magyar kormány is, amelynek következtében idén átlépte az államadósság GDP-arányos szintje a lélektani 80%-os szintet. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 2010-es évek eleji 80%-ra jutottunk-e vissza, és a lezárások okozta recesszió semmissé tette-e a 2010-es évek adósságkezelésének minden eredményét. Hogyan lehetséges, hogy 2021-ben a 80% feletti államadósságszint felminősítést, míg 2009-ben és 2011-ben leminősítést hozott az országnak az adósságkockázatok tekintetében?

2021. július 06. 11:02 | Marton Ádám

Kiéleződő konfliktusokat hozhat az infláció meglódulása, de csak közös erővel lehet megnyerni a harcot

Az egyensúly, az egyensúlyi állapottól/pályától való elmozdulás és az ahhoz való visszatérés a közgazdaságtan alapösszefüggésének tekinthető. A Covid-19 járvány különböző hullámai és az egészségügyi válságkezelés módozatai ezen egyensúlyi állapot irányába történő konvergálástól taszították el az egyes nemzetgazdaságokat és a teljes világgazdaságot. A keresleti és kínálati sokk egyszerre érvényesült, s a teljes körű gazdasági újraindításig – akárcsak szektorálisan és ezáltal részlegesen – továbbra is éreztetik negatív hatásukat. E turbulenciák (valamint a kialakuló új vírusmutánsok) a felpattanó GDP növekedés ellenére visszahúzó erőként hathatnak rövidtávon, eltérítve az adott gazdaságot a potenciális növekedési pályától. A 2020. március előtti világgazdasági környezet – bármennyire is vágyott állapot – egyre reálisabb, hogy nem tér vissza. Kialakult egy magasabb államadóssággal és magasabb inflációval jellemzett instabil növekedési időszak, ahol a növekedés és a helyreállás legfontosabb befolyásoló tényezői az átoltottság és a kapcsolódó gazdasági nyitási lépések, a gazdaságpolitikai ösztönző programok, valamint a vírusmutáció(k) alakulása. E gazdasági helyzet a fiskális és a monetáris politikától rövid és hosszú távon egyaránt válaszokat kíván. Eredményezhet-e olyan paradigmaváltást a jelenlegi világgazdasági környezet és a Covid-19 járvány, mint a 2008-as gazdasági krízis? Jelenlegi ismereteink szerint nem, ugyanakkor számos olyan ellentét és konfliktus kiéleződhet, mely kihathat a gazdaságpolitika hatékonyságára.

2021. május 18. 15:23 | Marton Ádám

Mennyire fáj a Covid-válság az európai dolgozóknak?

Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány és különböző hullámai nem hagyományos értelemben vett gazdasági krízisnek tekinthetők, hatásait tekintve markáns és permanens gazdasági következményekkel bírnak. Nincs ez másként a munkaerő-piac vonatkozásában sem, ugyanis az egyes országokban bevezetett egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedések hatásai eltérő mértékben és irányban befolyásolták a munkaerő-piaci mutatók alakulását. Felmerül a kérdés, hogy az összetett intézkedési mechanizmusok mentén a munkaerőpiac bizonyos szektoraiban jelentkező jelenlegi hibernált állapotából a társadalom átoltottságát követően visszatér-e a 2020. február előtti állapotához. Aligha. Ennek számos szerkezeti átalakuláshoz és gazdasági növekedéshez kapcsolódó összefüggése van, melyek kihatással vannak a munkaerő-piaci trendek alakulására.

2021. január 29. 13:00 | Kutasi Gábor, Marton Ádám

Eladósodni nem kell félnetek jó lesz

A nemzetközileg meghatározó pénzügyi intézmények szemléletében gyökeres fordulat ált be 2008 és 2020 között, két súlyos világgazdasági válságkezelésének tapasztalatainak következtében. Az egy évtizeddel ezelőtti stabilitásra törekvő és a monetáris és fiskális kockázatokat mérséklő javaslatok a 2020-as Covid-19 válság kezelése során már fel sem merültek. Helyette a vezető közgazdászok az élénkítés és az aktivizmus fontosságáról beszélnek manapság, melyet az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének közgazdászai szemléltetnek.