Elkezdődik a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben. Az előterjesztést és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki (ÁSZ) véleményt 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament 8 órától.
Az Ukrán Legfelső Tanács törvénytervezetet jegyzett be, amelyben felszólítja az elnököt és a kormányt, hogy tárgyaljanak a külföldi adósság leírásáról - számolt be a Kárpáthír.com portál.
A forint „gyengesége” elemzői és egyéb műkedvelői kommentárok özönét indította el az utóbbi hetekben. Egyesek szerint a gyenge forint nem tükrözi „az árfolyamánál jobb fundamentumokat”, és persze vannak, akik szerint még ez a „gyenge” árfolyam sem tükrözi eléggé a magyar fizetőeszköz problémáit. Ez utóbbiak főleg külföldi elemzők, akikről egy közismert kommentátor egyszer azt találta mondani, hogy nem hiszünk nekik, mert olyanok, mint a szovjet tudósok. Az igazság, mint oly sokszor, a két szélsőség között található, vagyis nagyjából ott, ahol a piac árazza ezt a terméket. Ebből a szempontból Nagy Mártonnal érthetünk egyet, hogy az árfolyamnak ott van a helye, ahova a piac árazza. Nyilván, ha a „fundamentumok” változnak, akkor majd a piac is változtatja véleményét.
A cseh kormány terve, hogy a vállalatok 2024-től euróban fizethessenek adót, lehetővé teszi az állam számára, hogy inkább euróban adósodjon el. A cégek "alacsony tíz százalékára" számít, hogy átállnak - mondta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter a Reutersnek.
Utoljára a koronavírus-válság előtt, 2020 februárjában haladta meg a mostani, áprilisi szintet a lakosság állampapír-részesedése – derül ki az MNB friss adataiból. Az, hogy egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások az államadósság finanszírozásában, több okkal is magyarázható: egyrészről ismét erőre kapott az állampapír-vásárlás, másrészt jelentősen csökkent múlt hónapban a külföldiek állampapír állománya. Mindeközben továbbra is a részvényeket veszik leginkább a magyarok, a befektetési alapok csak szerény pénzeket tudtak gyűjteni áprilisban.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
Megvannak az új magyar devizakötvények főbb kibocsátási adatai, amelyekből az látszik, hogy a korábbi kibocsátásoknál visszafogottabb volt a befektetői érdeklődés és tágultak a felárak is. Bizonyára ez az oka annak, hogy a minap megteremtett, legfeljebb 4,5 milliárd eurónyi új forrásbevonási keretből végül az Államadósság Kezelő Központ csak 3,5 milliárd euró körüli keretet töltött ki. Frissítés! Időközben Varga Mihály pénzügyminiszter, illetve az Államadósság Kezelő Központ is bejelentette a devizakötvény-kibocsátások eredményét, amelyeket összedolgozva ebben a cikkben írtunk meg.
A magyar adósságkezelő egy 7, egy 12 éves dolláralapú, illetve egy 9 éves euróalapú benchmark méretű devizakötvény kibocsátását kezdte meg és már megvan az előzetes felár is a várhatóan ma beárazandó papírokra – írja a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatása. Frissítés! Kiderült az is, hogy jókora érdeklődés van mindhárom papírra. Frissítés 2! Csütörtök reggel kiderültek a kibocsátások végső adatai is, ezeket ebben és ebben a cikkünkben írtuk meg.
A 2023-as költségvetés keddi benyújtásakor és azt követően sem kapott nagy figyelmet a 330 oldalas törvényjavaslat legelején elhelyezett váratlan kormányzati lépés, pedig fontos üzenet lehet a befektetők és a hitelminősítők felé. Az új fiskális szabály értelmében, ha jövőre a GDP-növekedés kedvezőbb lesz a tervezettnél, akkor az ennek nyomán előálló többletbevételekkel csökkentenie kell a jövőre vállalt 3,5%-os GDP-arányos hiánycélt.
A jövő évi költségvetés "világos célja" a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón Budapesten kedden. A pénzügyminiszter a parlamentben átadta a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
2022. május 31-én a Karmelita kolostor épületében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével megtartotta első ülését a Versenyképességi Munkacsoport.
Rendkívül magas adóskockázatot jelző szintre minősítette vissza Ukrajnát az S&P Global Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az orosz invázió okozta gazdasági károk miatt Ukrajna devizaadósság-törlesztési képessége most már egyre inkább a külső adományozóktól érkező finanszírozásoktól függ.
Oroszország továbbra is teljesíti külső államadóssági kötelezettségeit annak ellenére, hogy az amerikai pénzügyminisztérium elutasította adósságszolgálati engedélyének meghosszabbítását, a kifizetések rubelben történnek majd - közölte szerdán az orosz pénzügyminisztérium.
Lejárt az amerikai pénzügyminisztérium általános engedélye, amely a szankciók ellenére lehetővé tette Oroszország külföldi adósságainak visszafizetését; a minisztérium bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani a márciusban kiadott dokumentum érvényességi idejét.
A magyar államadósság-kezelésnek immár több mint 30 éve lényegi eleme a lakossági állampapírprogram. Közvetlen lakossági állampapír-értékesítés nincs minden országban, tipikusan az angolszász országokra jellemzőek a nagyobb programok, és csak kevés kelet-közép-európai országban jött létre. Itthon az elmúlt években az államadósság mintegy 23-25%-át tette ki a lakossági állampapírprogram, amely az éves nettó kibocsátás jelentős hányadát biztosítja. Az ÁKK folyamatosan vizsgálja a lakossági állampapírprogram továbbfejlesztésének lehetőségét, és ennek egyik eszköze a nemzetközi tapasztalatok áttekintése. Azonban nem biztos, hogy ami ott sikeresnek tűnik, hasonló hatásosságú lenne Magyarországon, az itteni intenzívebb program keretében.
Meredeken emelkednek a kötvényhozamok Európában, a dél-európai kötvények iránt pedig az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a kereslet. A hitelbedőlés ellen védő biztosítás költsége is az átlag felett drágult a spanyol, olasz, görög és portugál kötvényekre. A befektetők növekvő óvatossága érthető: az eladósodott, fiskálisan kevésbé fegyelmezett déliek egyszer már majdnem bedöntötték az egész eurózónát, a hozamok emelkedése pedig értelemszerűen megdrágítja a bőven 100% feletti államadósságok finanszírozását. Ismét eljöhet a pont, amikor az adósság agyonnyomja a délieket, és veszélybe sodorja az egész eurózónát?
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát, amelyben többek között a lakossági állampapírok piacának megújítására is javaslatot tesz. A jegybank szerint új lakossági állampapír stratégiára van szükség az állomány növelése érdekében, ehhez több ötletet is felvázolnak a szerzők.
Az eddigieknél is nagyobb adóskockázatot jelző szintre minősítette vissza Ukrajnát pénteken a Moody's Investors Service, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió elhúzódásával növekszenek az ukrán adóssághelyzet fenntarthatóságát terhelő kockázatok.
A gazdasági egyensúlyok helyreállítása, a versenyképességi fordulat, egy intenzív növekedési pályára való átállás - ezt a három fő feladatot nevezte meg Matolcsy György MNB-elnök a jegybank kétéves stabilizációs programjának bemutatóján.