A magyar kormány demokratikus és a nép akarata szerint cselekszik, Brüsszelből szovjet típusú vezetés utasít - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Libero című olasz napilapban pénteken megjelent interjúban.
Egyre nagyobb feszültséget okoz az EU-n belül a Stabilitási és Növekedési Paktum reformja. Míg Németország sokkal szigorúbb adósságcsökkentési mechanizmust akar, most Varga Mihály arról beszélt, hogy a magyar kormány elutasítja, hogy az Európai Bizottság keménykedhessen a költségvetés miatt. A pénzügyminiszter szerint nem szabad több hatalmat adni Brüsszelnek ebben a kérdésben.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa felszólította az uniós kormányokat, hogy a merev álláspontokhoz való ragaszkodás helyett találjanak közös álláspontot a blokk adósságszabályainak reformjával kapcsolatban. Eközben Németország és 10 másik tagállam véleménynyilvánítást tett közzé, amelyben a Stabilitási és Növekedési Paktum módosításaiban javasoltnál szigorúbb költségvetési fegyelem mellett érveltek - írja a Bloomberg.
Az Európai Unió új javaslatcsomagot dolgozott ki az ESG-minősítési iparág átalakítására az átláthatóság növelése érdekében. Az új szabályok előírják, hogy az ESG minősítéseket nyújtó szolgáltatóknak közzé kell tenniük módszertanaikat, és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság fogja szabályozni őket - írja a Reuters.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei várhatóan nem fognak jelentős előrelépést elérni az uniós adósságszabályok reformja terén a közelgő tárgyalásaik során. Németország és Franciaország között vita van arról, hogy minden ország számára kötelező legyen-e az éves minimális adósságcsökkentés. A Stabilitási és Növekedési Paktum viszont az év végétől újraélesedne, ami minden uniós kormánynak, így a magyarnak is fejtörést okozhat.
Az Erste Research Group 1,3%-ra módosította a közép- és kelet-európai (CEE8) régióra vonatkozó 2023-as GDP-előrejelzését, Magyarország esetében lefelé húzták a várakozásokat, valamint kiemelik, hogy a gyenge külső kereslet kockázatot jelent a magyar, a cseh és a szlovák kilátásoknál is.
A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható. Az OECD-előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 2,5%-kal emelkedik. A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom. Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. Miközben arra számítanak, hogy jóval magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a kormány várakozása.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
Reagált egy friss közleményben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) is a kormány új, a befektetési alapok piacát is jelentősen érintő intézkedéseire.
Ismét egy utolsó pillanatos megoldással kerülte el az államcsődöt az Egyesült Államok, az adósságplafont két évre fel is függesztették. A megoldás kedvező, sőt, közgazdasági szempontból az lenne a legjobb megoldás, ha a jelenlegi adósságplafon-szabályt elfelejtenénk úgy, ahogy van. Az USA-ra leselkedő legjelentősebb kockázatot, az adósság rohamos növekedését ugyanis nem volt képes megakadályozni, miközben rendre csődközeli állapotba kerül miatta az ország, teljesen feleslegesen. Az adósságplafonnal kapcsolatos viták helyett a gazdaságpolitikai vezetésnek magára az adósságra kéne fókuszálnia, hiszen az egyre fenyegetőbb mértékeket ölt, amely már középtávon is súlyos károkat okozhat az országnak. A közgazdászok már évek óta figyelmeztetnek a költségvetési felelőtlenségben rejlő veszélyekre, de a washingtoni politikusok nemcsak nem veszik ezt figyelembe, de egyre terjed egy olyan iskola, amely szerint az államadóssággal valójában nem is kell foglalkozni. A helyzet egyre nehezebbé válik, a kiútkeresés pedig még el sem kezdődött.
A gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök piacán mától Karcag lesz "Európa központja", köszönhetően annak a kapacitásbővítő beruházásnak, amelyet az AgroSprint valósított meg a városban - fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter a cég új gyorsfagyasztó üzemének mai átadásán.
Változatlanul negatív figyelőlistán tartja az Egyesült Államok lehetséges legjobb, "AAA" államadós-besorolását a Fitch Ratings, annak ellenére, hogy a kongresszusban egyezség született az adósságplafon csaknem két évre szóló felfüggesztéséről.
Az amerikai szenátus csütörtökön elfogadta a Joe Biden elnök által támogatott kétpárti törvényt, amely felemeli az államadósság 31 ezer milliárdos felső határát, és ezzel elkerüli az ország a fizetésképtelenséget.
Megszavazta az államadósság megemeléséről és költségvetési kiadások csökkentéséről szóló törvényt az amerikai Képviselőház szerdán késő este, amivel elkerülhetővé válhat az ország fizetésképtelensége.
Ha 2023-ban a becsültnél magasabb lesz az infláció, akkor - az előző évekhez hasonlóan - nyugdíjkorrekciót hajt végre a kormány. Többek között ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára Komjáthi Imre, MSZP-s képviselő kérdésére.
Idén az erős nominális GDP-növekedés biztosan megment attól, hogy emelkedő pályára álljon az államadósság, azonban ennek elsődleges oka a magas infláció lesz. A 2024-es év már sokkal nagyobb kérdőjeleket tartogat, ha nem sikerül eléggé felpörgetni a gazdasági növekedést és fennmaradnak a költségvetésben most körvonalazódó kockázatok, akkor akár aggódhat is a kormány az adósságráta miatt. Ez pedig a piaci megítélésünk vagy a hitelminősítésünk szempontjából nem lenne kedvező hír.
Június elején, talán már a hónap első napján (azaz jövő csütörtökön) becsődölhet az Egyesült Államok az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen szerint, ha addig nincs megállapodás, azaz az adósságplafont nem emelik meg eddig. Az esetleges államcsőd csupán technikai jellegű lenne, hiszen az amerikai kormány bőven tudná magát finanszírozni a piacokról, de az adósságszabályok ezt nem engedik neki. Az esetleges államcsőd technikai volta persze nem mentené meg a világot a beláthatatlanul súlyos következményektől. A piac aggodalma ehhez képest visszafogott, ami azzal magyarázható, hogy a megállapodást szinte biztosan tető alá hozzák határidő előtt. Az adósságplafonnal kapcsolatos vitának viszont már így is voltak költségei az ország számára, és a mai eseményeket látva a jövő nem túl megnyugtató.
Afrika gazdasági növekedése idén és jövőre is várhatóan gyorsul a globális monetáris szigorítás és az ukrajnai háború következményei közepette - közölte szerdán az Afrikai Fejlesztési Bank (African Development Bank - AfDB).
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik a globális energiaáraknak és -ellátásnak. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (2. rész)