Miután 2022 nagy részében a kötvénypiacokon a legtöbb hitelfelvevőt elutasítottak, most a kormányok és vállalatok példátlan, több mint 500 milliárd dolláros eladósodása indult meg. Több mint 20 év nem volt hasonló a piacokon.
Főleg a negatív oldaláról hallunk annak, hogy több évtizedes csúcsra emelkedett az infláció Magyarországon: az élet egyre drágább, a jegybanknak magasan kell tartania a kamatot, magas béremeléssel kell kompenzálni a munkavállalókat, ami az ár-bér spirál veszélyét vetíti előre. Az állam szempontjából ugyanakkor vannak komoly előnyei is a magas inflációnak, hiszen emelkednek a költségvetés bevételei, illetve csökken a GDP-arányos államadósság. Ez utóbbival, az adósság „elinflálásával” foglalkozunk most, számításaink szerint akár a 2019-es mélypont közelébe is csökkenhet idén az adósságráta még úgy is, hogy a gazdaság várhatóan alig fog növekedni.
Novemberben ismét fordult a magyar állam hitelezőinek sorrendje: míg októberben először fordult elő olyan, hogy a hazai lakosság vált a legnagyobb állampapír-tulajdonossá, novemberben ismét átvették ezt a címet a külföldi befektetők. Mindeközben történtek más érdekességek is a magyarok megtakarításaiban: a befektetési alapok vagyonnövekedése 2022 első 11 hónapjában meghaladta az ezermilliárd forintot, a lakosság DKJ-állománya pedig a 850 milliárdot.
Az amerikai Képviselőház nagy nehezen választotta meg házelnökként Kevin McCarthy repulbikánus képviselőt, a republikánusok ezután az adóhivatal finanszírozásának csökkentésével és a kínai gazdasági verseny kivizsgálását célzó törvényjavaslatok elfogadásával kezdi a munkát. Az új képviselőház célja a kormányzati költekezés visszafogása lesz, a Republikánus Párt megosztottsága miatt kérdéses, hogy mennyire valósulhat meg ez az elképzelés – írja a Wall Street Journal. A Képviselőház a politikai alkuk miatt patthelyzetben van, amely veszélybe sodorja az adósságplafon megemelését is, ez pedig újra államcsőd közeli helyzetet hozhat az USA-ban - hívja fel a figyelmet a lap.
Az inflációs ütem felére csökkentését és a gazdasági növekedés beindítását ígérte 2023-ra szerdán elmondott első idei programadó beszédében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
Tavaly 6,1 százalékos volt a költségvetési hiány, miközben az államadósság 74 százalék alá süllyedt Varga Mihály közlése szerint.
Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.
A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről. Ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható. Ezek közül a legfontosabb és talán a legérdekesebb - főleg a befektetők és hitelminősítők, valamint a fiskális politika hitelessége szempontjából - az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycél 3,9%-ra történő emelése. Szembetűnő továbbá, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra hízik. Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is. A Tanács véleményének érdekessége továbbá, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása.
Októberhez képest Ukrajna államadóssága 4,34 milliárd dollárral, 107,46 milliárd dollárra nőtt novemberben - közölte Danyiil Getmancev, a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője Telegram csatornáján kedden.
Új lakossági állampapír bevezetésével, a MÁP+ kamatának megemelésével, az Egyéves Magyar Állampapír kivezetésével, a 4 éves inflációkövető állampapír megszűnésével és egyben a PMÁP futamidejének meghosszabbításával tervez jövőre az Államadósság-kezelő Központ a ma ismertetett finanszírozási terv, illetve a sajtónak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján. Kurali Zoltán kifejtette, mit lehet tudni a változásokról és az új lakossági állampapírról.
Noha a dollár megállíthatatlan erősödése és a kötvényhozamok globális emelkedése közepette a japán jegybank kitartott, és a globális szigorításra lazítással reagált, ma megtört a jég: a referenciahozamok magasabb szintre engedésével a Bank of Japan monetáris szigorítást hajtott végre. Noha a Kuroda-féle gárda hangoztatja, hogy szó sincs szigorításról, valójában nagyon is az történt, és ez látszik is az azonnali pénzpiaci reakciókon. A japán jegybank ezzel komoly monetáris politikai fordulatot hajtott végre, és bár a lépésre akkor került sor, amikor a nyomás már jócskán enyhült az országon, a szigorítás így is egyértelműen indokoltnak tűnik.
A globális állam- és magánadósság 70 év óta a legnagyobb mértékben csökkent 2021-ben, miután a koronavírus miatt rekordmagasságot ért el, de összességében jóval a járvány előtti szint felett maradt - közölte hétfőn a Nemzetközi Valutaalap - írja a Reuters. A feltörekvő régiókban pedig nem csökkent az eladósodottsági ráta, ezeken a helyeken adósságválság kialakulásának veszélyére figyelmeztet a Valutaalap.
A boszniai Szerb Köztársaság 110 millió eurós hitelt vesz fel a magyar Exim Banktól - jelentette pénteken a boszniai média a Reuters tudósítása szerint.
Nouriel Roubini, a Dr.Végzet néven elhíresült pesszimista közgazdász azután vált közismertté, hogy megjósolta a 2008-as amerikai ingatlanpiaci összeomlást és az azt követő nagy pénzügyi válságot, a farkast előszeretettel kiáltó guru idén egész évben arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban elkerülhetetlen a recesszió, és ezt globális stagflációs adósságválság fogja követni. Most pedig részletezte, hogy mindez hol fog először megmutatkozni és hogyan hathat a részvénypiacokra.
Sosem történt még olyan a magyar államadósság-finanszírozásban, mint októberben: a friss számok szerint a magyar lakosság lett az állam legnagyobb hitelezője, maga mögé utasítva a hitelintézeteket és a külföldi befektetőket is. Ez annak is köszönhető, hogy jó pár szenvedős hónap után a lakosság ismét rátalált az állampapírokra, de vannak itt más érdekességek is.
A világ legszegényebb 50 országa az idén 62 milliárd dollárt költ adósságszolgálatra, ez 35 százalékkal haladja meg a 2021. évi szintet - közölte a Világbank kedden publikált éves adósságjelentésében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. Mai műsorunk első részében arról volt szó, hogy bőségesnek egyáltalán nem nevezhető a magyar devizatartalék mértéke, a keddi EU-s fejlemények pedig még távolabb is löktek minket attól, hogy a helyzet tartósan pozitív irányba változzon. Bár a Guidotti-Greenspan szabály alapján kalkulált értéket még meghaladja, a háromhavi importszámlánknál már kisebb Magyarország nemzetközi tartaléka. A témával kapcsolatban Beke Károly, a Portfolio makroelemzője volt a vendégünk. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy újabb szektor nézhet szembe jelentős kormányzati beavatkozással, ezúttal a biztosítók piacán jöhet szorosabb állami kontroll és a jelenleginél aktívabb központi szerepvállalás. Erről Palkó Istvánt, portálunk Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról a hosszú és rövid futamú litván államadósság-kötelezettségek elsőrendű, "A plusz/A-1" osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings.
40-45 billió jent tervez elkölteni a következő öt évben haderővel kapcsolatos kiadásokra a japán kormány – írja a Reuters három bennfentes forrás alapján.
Húsbavágó inflációt tapasztalnak Magyarország és Európa többi országának lakosai, az emelkedő árak visszavetik a fogyasztást. A vállalatok számára is fájdalmas az infláció, a költségek emelkedésén túl megnehezíti a tervezést, bizonytalanná teszi a kilátásokat. Az árstabilitás elérése mindenkinek az érdeke, nehéz elképzelni, hogy az ilyen magas inflációnak van pozitív hatása is. Pedig van: az árak ilyen szintű emelkedése elinflálja az adósságot, ez pedig a koronavírus-válságban jócskán eladósodott országok számára kapóra jön. Persze csak akkor, ha tényleg érvényesül ez az elméleti közgazdasági összefüggés a gyakorlatban is.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
