Bajban vannak a magyar vállalatok, a mutatók szerint egyre nagyobb a késedelmes fizetések aránya, sok cég profitvisszaesést is tapasztalt. A hatékony követeléskezelés lehet a megoldás a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak - derül ki az EOS közleményéből.
Nagyot esett a kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberben a KSH most kiadott adatai alapján. A szakértők szerint olyan folyamatokat látni, amelyek válságok közepette alakulnak ki. A kilátások sem jók: idén várhatóan csökkeni fog a fogyasztás a magas infláció és a visszaeső reálbérek miatt.
Nőtt a bérek vásárlóereje Magyarországon az elmúlt évtizedben a GKI Gazdaságkutató szerint, azonban az uniós fizetési rangsorban továbbra is a sereghajtók között vagyunk.
Annak ellenére, hogy a törvényes minimálbérek nominális emelkedése 2022 januárja és 2023 januárja között minden idők legmagasabb szintjét éri el, a legtöbb uniós országban a minimálbéres munkavállalók vásárlóereje csökken vagy éppen csak kompenzálódik az előzetes inflációs adatok alapján. Az EU-n belül a magyar dolgozók helyzete az egyik legrosszabb, jelentősen veszítettek értékükből a magyar bérek az emelés dacára. Az Eurofound komoly problémákra figyelmeztet.
„Kiadó, eladó egész Budapest - A pusztuló Nagykörút” - címmel jelent meg szinte pontosan tíz évvel ezelőtt a Nagykörút akkori helyzetét bemutató írásunk, melyben a városképet leginkább csúfító, és az élhetőség érzetét komolyan befolyásoló kérdéskörrel, az egyre több és egyre lepusztultabb üresen álló üzlethelyiségek problémájával foglalkoztunk. Eltelt tíz év és úgy látjuk, továbbra sem találja a helyét a Nagykörút Budapesten, így a G7 legutóbbi cikkét továbbgondolva megnéztük, mi történt tíz év alatt a főváros egyik legforgalmasabb útvonalán.
"Elveszett évtized" előtt állhat növekedési szempontból a brit gazdaság, ha a kormány nem cselekszik - mondta Tony Danker, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója hétfőn.
Bár az utóbbi napokban a lakáspiac lassulásáról szóltak a hírek, az elmúlt egy évben Európa-szerte hatalmas ugrás következett be a lakásárak emelkedésében. A KSH elemzése szerint az EU-tagállamok mindegyikében folytatódott a lakásár-emelkedés 2021 és 2022 második negyedéve között. Ahogy korábban már írtuk, Magyarországon is rekordmértékű volt a lakások drágulása, noha hazánk még így is csak az ezüstérmet szerezte meg az unió országainak listáján. Az alábbiakban a teljes lista bemutatása mellett egy térképet is készítettünk, valamint az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentése alapján azt is megnéztük, a jövedelmekhez képest hol, milyen mértékben romlott Európa-szerte egy év alatt a lakáshoz jutás lehetősége.
Az idei év második felétől kezdve egyre inkább lassulás érezhető a lakáspiacon, de az értékesítési idő alapján azért továbbra is vannak slágerek. A kisebb alapterületű lakások - akár panel, akár tégla építésű - Budapesten és a megyei jogú városokban gyorsan, 1-2 hónapon belül elkelnek - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogy a negyedik negyedévből eltelt másfél hónapban, azaz októbertől november közepéig mennyi idő alatt találtak gazdára a különböző településeken - Budapesten, megyei jogú városokban, községekben - lévő lakóingatlanok.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől. Utoljára a koronavírus-válságban, 2020 közepén zsugorodott a gazdaság. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a harmadik negyedéves GDP 4,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, köszönhetően az utóbbi egyéves periódus elején jellemző lendületnek. A mai adat egybeesik a várakozásokkal, és növeli az esélyét, hogy a gazdaság az energiaválság (és a gyenge mezőgazdasági teljesítmény) következtében recesszióba fordul.
A válság adott neki hátszelet, most azonban ellenkező irányból érkező áramlatokkal kell dacolnia az elmúlt évtized egyik leginnovatívabb sztárszektorának, a fintechnek. Az infláció vágtat, a fogyasztói kedv lankad, a finanszírozási költségek pedig lassan az egekbe emelkednek. Ezek együttese egy új recessziós időszak irányába mutat, amelyet nem fog mindenki túlélni. A csökkenő befektetések és a leépítési hullámok mellett ugyanakkor már az is kezd kirajzolódni, mely megoldások lehetnek a nehéz időszakban is életképesek.
Szeptemberben a lakosság kétharmada számított fogyasztásának stagnálására vagy csökkenésére, megtakarítási képességeinek romlására, valamint háromnegyedük hitelfelvételi lehetőségeik szűkülésére. Az eredmények látványosan rosszabbak, mint az első félévben mért értékek – derül ki a Scale Research friss kutatásának eredményeiből.
Sajnos nehéz optimistának lenni a jelenlegi környezetben a gazdasági kilátásokat illetően, hiszen amikor körbe tekintünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a világ kimozdult korábbi egyensúlyi pontjából és még nem találta meg az újat. Egy ilyen időszakban az előrejelzés bizonytalansága jelentősen megugrik, és sokkal inkább érdemesebb szcenáriókban és valószínűségekben gondolkodni. Ráadásul rengeteg olyan elemet lehet felsorolni, ahol pengeélen táncolnak, illetve ahol nem feltétlen a gazdasági racionalitás határozza meg a döntéseket, hanem át van itatva politikai szándékokkal, érdekekkel.
Úgy tűnik, tavaly végre felébredtek az európai háztartások és egyre többen jelennek meg a befektetési alapok piacán az Efama európai alapkezelői piacot bemutató jelentése szerint. Azonban a lakosság még mindig túlzott mértékű bankbetétet tart, ennek alternatív költsége az utóbbi 5 évben meghaladta az ezermilliárd eurót. A tanulmány szerint az infláció emelkedésével párhuzamosan az európai háztartások vásárlóereje csökken, ezért is lenne fontos minél nagyobb mértékben bevonzani a lakosságot a tőkepiacokra.
Valóban óriási bevétel látható a kiskereskedelemnél, azonban nem beszélhetünk extraprofitról, amelyet a Tescónak is be kell fizetnie idén és jövőre az államkasszába. A szektor finanszírozza az árstop költségeit is, azonban a Portfolio-nak Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy piactorzító hatásuk miatt az egyes élelmiszerekre bevezetett hatósági árak hosszú távon fenntarthatatlanok. Az áruházlánc vezetője az inflációra tekintve egyáltalán nem optimista, szerinte egyes szektoroknak készülniük kell a recesszióra. A Tesco is érzékeli a lefelé vásárlást, azok a vásárlók, akik korábban egy prémium terméket preferálták, most belekóstolnak egy más kategóriába, az olcsóbb változatokba is, emellett beköszönt az azonnali kedvezmények kora. Végül, de nem utolsósorban Pálinkás Zsolt minden kétséget eloszlatott: a Tesco marad Magyarországon.
Magyarország nem tudott előre lépni a háztartási jövedelemben az elmúlt években, miközben az (élelmiszer)inflációban éllovas az EU-ban, amire itthon sokkal többet költenek az emberek, mint más uniós polgárok. Vagyis nem a munkavállalóknak vagy a vállalatoknak van szükségük önmérsékletre, amikor a béremelésekről döntenek, sokkal inkább a magyar gazdaság kihívásaival állunk szemben.
Fél év alatt 15 százalékot romlott a forint az euróhoz képest, miután az azt megelőző két évben is több mint 10 százalék volt az értékvesztése. Mindez nemcsak az importált termékek áraiban, de a lakáspiacon is éreztetheti hatását. Amellett, hogy a lakásépítések és lakásfelújításokhoz szükséges alapanyag egy jelentős része külföldről érkezik, a határ közelében élő külföldi vásárlók érdeklődése is megnőhet a magyar lakáspiac iránt, a nagyobb kereslet pedig az érintett területeken árfelhajtó erővel bírhat.
Az amerikai jegybankkal az élen felvették a harcot a világ gazdaságai az egyre tarthatatlanabb inflációval, a likviditásszűkítések pedig egy rég nem látott tőkepiaci zuhanásban csapódtak le, ami gyakorlatilag minden eszközosztályt érint. Tegnap a vezető amerikai kiskereskedelmi cégek baljós előrejelzései öntöttek rá még egy kis olajat a lángoló tűzre, a Target és a Walmart zuhanása mentén közel két éve nem látott esést láthattunk az egyik legfontosabb amerikai részvényindexnél, az S&P 500-nál. Egy ilyen vészjósló és felfokozott közegben némi iránymutatást nyújthat a befektetők számára az elemzők, szakértők és a befektetések világában tapasztalt guruk hozzáállásai, a tegnapi nagy esés apropóján összegyűjtöttük a legfrissebb megnyilvánulásokat és előrejelzéseket.
Nem volt hiány az erős kijelentésekből a szombat délutáni Portfolio Lakás Klub programon, ahol a lakáspiac prominens szereplői fogalmaztak meg erősebbnél erősebb véleményeket. A Takarékbank elemzője szerint a Balatonon ma már drágábban lehet lakást venni mint Horvátországban vagy Görögországban, a hazai lakáspiacon pedig év végére akár már 1,6-1,8 milliós átlagos négyzetméterárral lesz érdemes számolni, köszönhetően részben a felére visszazuhanó új kínálatnak is. Ennek ellenére volt aki szerint jó helyzetben vannak most a vevők.
Van esély arra, hogy a következő egy-két hónapban nyugdíjkiegészítést kapnak az idősek - írja a Népszava.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Bizonyíték nincs, az orosz média máris felkapta a kijelentést.
Nem tud erősödni a forint.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
