Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stratégiai párbeszédet indított az európai autóipar jövőjéről, ezzel fontos lépést téve a válságba került ágazat megmentésére és fenntarthatósága érdekében. A megbeszélésen vezető iparági szereplők, szociális partnerek és érintett felek vesznek részt, hogy közösen tárgyalják meg a szektor előtt álló kihívásokat és lehetséges megoldásokat. A tárgyalásokba az EU másik két döntéshozó szervét, a Parlamentet és a Tanácsot is bevonják.
A magyar gazdaság 2024 negyedik negyedévében 0,5%-os növekedést mutatott, ezzel kikerülve a recesszióból – derült ki a KSH friss adataiból. A vártnál kedvezőbb GDP-adatot követően a szakértők 2025-re 2-2,5%-os bővülést valószínűsítenek, bár a növekedés számos kockázattal terhelt. A gazdasági teljesítményt elsősorban a fogyasztás és a beruházások élénkülése segítheti, miközben a külső kereslet és a nettó export bizonytalanságot jelent. A fenntartható növekedés érdekében kulcsfontosságú az EU-források lehívása, a bérek vásárlóerejének emelése és a versenyképesség javítása.
A globalizáció átalakulásáról, az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyről, valamint az Európai Unió versenyképességi kihívásairól beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Harold James, a Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze, aki a Budapesti Metropolitan Egyetemen tartott előadást a Magyar Nemzeti Bank szervezésében. Számos könyv szerzője, amelyek többek között a két világháború közötti Németország vagy az IMF történetével, az európai monetáris unióval, illetve a globalizáció kérdésével foglalkoznak. Beszélgetésünk során szóba került az energiaválság, a megújuló energiaforrások ára, az AI-forradalom munkaerőpiacra gyakorolt hatása, valamint az amerikai és európai szabályozási különbségek is. Harold James rámutatott, hogy az innováció sikerének kulcsa az oktatás és a készségek fejlesztése, különösen a félperifériás országokban, mint Magyarország. A beszélgetés során arra is kitértünk, hogy az EU hogyan használhatná ki a globalizáció földrajzi átrendeződését, és milyen kihívásokkal néznek szembe a régi ipari központok, például Németország és Franciaország.
A német kormány jelentősen csökkentette 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését, mindössze 0,3%-ra, szemben az októberben prognosztizált 1,1%-kal. A gazdasági stagnálás hátterében strukturális problémák, geopolitikai bizonytalanságok és alacsony beruházási szint állnak. A magyar kormány korábban a hazai konjunktúra problémáit is a német gazdaság problémáival magyarázta, és a két ország szoros kereskedelmi kapcsolatai miatt valóban van min aggódni.
Az Európai Bizottság bemutatta új gazdaságélénkítő stratégiáját, a Versenyképességi Iránytűt, amely célja az EU gazdasági dinamizmusának helyreállítása és hosszú távú fenntartható növekedés biztosítása. A program fókuszában az innováció, a dekarbonizáció, a digitális átállás és az ipari versenyképesség javítása áll, miközben az Unió szabályozási környezetét is egyszerűsíteni kívánják. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU gazdasági modelljét alapjaiban írják át, mivel a korábbi, olcsó kínai munkaerőre és orosz energiára épülő rendszer fenntarthatatlanná vált. A stratégia részeként növelnék a magánbefektetések volumenét, elősegítve az európai megtakarítások helyben történő felhasználását, amely akár 12-15 ezer milliárd eurónyi forrást mozgósíthat az elkövetkező években. Emellett kiemelt figyelmet kap az AI és a kvantumtechnológia fejlesztése, az ipari zöldátállás támogatása és az energiaárak csökkentése, hogy az EU globális versenyképességét megerősítsék.
A kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen: ezek a vállalkozások nemcsak a foglalkoztatás jelentős részét biztosítják, hanem kulcsszerepet játszanak a helyi gazdaságok fejlődésében és a társadalmi stabilitás fenntartásában is. Ezért a gazdasági ügyekért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt célja a magyar kkv-k – beleértve természetesen az egyéni vállalkozók – támogatása, a tehercsökkentésen, a jogkövetésük elősegítésén keresztül, versenyképességük javítása céljából. Ehhez a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó két háttérintézmény, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), valamint az újonnan felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) támogató működése is hozzá fog járulni. Ezen intézkedések sorába illeszkedik az alanyi áfamentesség értékhatárának 12 millió forintról 18 millió forintra történő növelése, ami hozzávetőlegesen 30 ezer cégnek jelenthet számottevő kedvezményt. Az éves szinten mintegy 15-20 milliárd forintos segítséget legnagyobb arányban a kiskereskedelemben dolgozók élvezhetik, de számottevő az építőiparban dolgozók, valamint különböző szellemi tevékenységet (jogi, számviteli és egyéb tanácsadást) végző mikrocégek is az érintetti körben. Az adózási oldalon további egyszerűsítéseket, kedvezmények és új digitális megoldások bevezetését vizsgálja a Kormány, hogy több erőforrást fordíthassanak fejlődésükre és piaci pozíciójuk erősítésére a cégek. Emellett a vállalkozások életében meghatározó a fogyasztóvédelmi kötelezettségek betartása is, amelyek közül számos hatályos szabályt felülvizsgál a Kormányzat, hogy a jogkövető gazdasági szereplők minél kisebb (adminisztrációs és egyéb) teherrel szembesüljenek a működésük folyamán.
A kínai DeepSeek mesterséges intelligencia startup bejelentése megrázta a technológiai piacot. Új nyelvi modelljük teljesítménye összemérhető az amerikai tech óriások termékeivel, miközben a fejlesztési és üzemeltetési költségei csak töredékét teszik ki azokénak. Sebők Miklós, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont poltextLAB AI laborjának vezetője a Portfolio Checklist keddi műsorában elmondta, hogy azok, akik már a kínai szoftver korábbi verzióival is találkoztak, egyáltalán nem lepődtek meg azon, hogy milyen eredményre képes.
Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a Versenyképességi Iránytű (Competitiveness Compass) nevű gazdaságélénkítő programját, amely az elkövetkező öt évre határozza meg az EU gazdaságpolitikai irányait – írja a Politico. Egy a Portfolio által látott bizottsági előterjesztés szerint az egyik legfontosabb intézkedés a zöld szabályozások egyszerűsítése lesz, amelynek célja a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése, valamint jóval előrébb hozzák a tőkepiaci unió bevezetését is.
Jelenlegi formájában az euró az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, nem segíti a felzárkózó gazdaságok megerősödését. Lámfalussy intelmei alapján nem vagyunk tagjai az eurózónának - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MNB által megrendezett Lámfalussy Lectures Konferencián.
Harmincöt évvel ezelőtt a világ korszakos változást élt át az európai kommunizmus összeomlásával. Francis Fukuyama elhíresült mondásával ezt a pillanatot a „történelem végének” nevezte, és azt jósolta, hogy minden társadalom végül is a liberális demokrácia és a piacgazdaság felé fog haladni. Ma már szinte közhelynek számít annak megállapítása, hogy ez a jóslat mennyire téves volt. Donald Trump és MAGA-mozgalmának visszatérése miatt talán a jelenlegi korszakot a „haladás végének” kellene neveznünk.
A Shein, az ultraolcsó ruháiról ismert kínai fast fashion vállalat továbbra is versenyképes árakon kínálhatja termékeit, még akkor is, ha az Egyesült Államok új vámokat vezetne be a kínai importra - mondta Donald Tang, a cég ügyvezető elnöke a Cnbc-nek a davosi Világgazdasági Fórumon.
Erős üzenetekkel kezdte az EU soros elnökségének terveit összegző programbeszédét Donald Tusk lengyel miniszterelnök az Európai Parlamentben szerdán tartott beszédében. Ebben többek között azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi uniós szabályozások láthatóan hozzájárulnak az „elfogadhatatlanul magas” energiaárakhoz, amelyek az EU gazdasági versenyképességét és a lakosság jólétét egyaránt veszélyeztetik. Tusk figyelmeztetett arra is, hogy a magas energiaárak destabilizálhatják a demokratikus kormányokat, ezért a zöld szabályozások felülvizsgálatát sürgette – számolt be a főbb üzenetekről a biznes.pap.pl lengyel portál.
Európának fel kell készülnie az amerikai kereskedelempolitika lehetséges változásaira – figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a Davosban tartott beszédében. Kiemelte az energiaárak inflációra gyakorolt hatását, és szükségesnek nevezte az európai gazdasági reformokat, miközben megvédte az EKB óvatos kamatcsökkentési politikáját.
A munkaképes korú lakosság csökkenése fokozott nyomást gyakorol az európai munkaerőpiacokra, a közpénzekre, az uniós tagállamok szociális jóléti és nyugdíjrendszereire, a gazdasági termelékenységre, és negatív hatással van Európa versenyképességére nézve - hangsúlyozta Dubravka Suica uniós biztos szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
Európának erős gazdasággal kell rendelkeznie, hogy megvédje érdekeit és értékeit a szigorú geostratégiai versenyben. Bejelentette a „Versenyképességi Iránytű” kezdeményezést, amely három fő célt tűz ki: az innovációs űr betöltése, a dekarbonizáció elősegítése és gazdasági biztonság megerősítése. Emellett hangsúlyozta az új stratégiai partnerségek fontosságát, mint például a Mercosur, Mexikó és Svájc, valamint a Malajziával folytatott tárgyalások újraindítását – mondta el az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében, amelyben a globális politikai változásokra és Európa válaszreakcióira összpontosított.
A francia-német kapcsolatok hűvösebbek, mint valaha, de szerdán Emmanuel Macron elnök és Olaf Scholz kancellár az Elysée-szerződés évfordulóján találkoznak, hogy megvitassanak az EU számára fontos kérdéseket, beleértve a védelmi politikát és a versenyképességet. A legfontosabb vitatémájuk Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetőjének Mercosur-országokkal kötött paktumának eltérítése lesz, ahol ellentétes álláspontjaik mellett mégis közös nevezőre juthatnak.
Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja az EU ipari dekarbonizációs stratégiáját, amely hat kulcstémát ölel fel az energiaáraktól a kereskedelemig. A Tiszta Ipari Megállapodás célja a hagyományos és új tiszta technológiájú iparágak támogatása, miközben a szociális politikai elemek is kiemelt figyelmet kapnak. A Bizottság komplex kihívásokkal néz szembe, amelyeket a februárban esedékes bejelentéssel kíván kezelni.
Az Európai Unió új támogatási rendszert tervez bevezetni az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére, hogy segítse a nehéz helyzetben lévő európai autógyártókat. A javaslatról Olaf Scholz német kancellár beszélt a davosi Világgazdasági Fórumon, hangsúlyozva, hogy Európának gazdaságilag erősebbé és versenyképesebbé kell válnia a globális kihívások kezelése érdekében - írta a Bloomberg.
Európának alkalmazkodnia kell a geostratégiai verseny új korszakához, amelynek fontos alkotóeleme az Európai Bizottság készülő ütemterve, a "versenyképességi iránytű", amely a termelékenység növelésére, a szén-dioxid-mentesítésre és a bürokrácia csökkentésére összpontosít. A fő témák között szerepelt a tőkepiaci unió létrehozása, a vállalkozások szabályozásának könnyítése, valamint az energiafüggetlenség a tiszta energiamegoldások révén – mondta el Ursula von der Leyen a Világgazdasági Fórum 2025 című rendezvényen tartott beszédében. Hangsúlyozta továbbá a nemzetközi együttműködés fontosságát az olyan globális kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia, kiemelve Európa elkötelezettségét értékei mellett és készségét arra, hogy pragmatikusan vegyen részt a változó globális környezetben. Donald Trump amerikai elnök beiktatása után egy nappal von der Leyen látványosan az Egyesült Államok globális kapcsolatrendszerek megüresedő helyére pozícionálta az Európai Uniót.
Az Európai Bizottság január 30-án indítja el a Stratégiai Párbeszédet az európai autóiparral, hogy biztosítsa a szektor jövőjét, miközben elősegíti a klímavédelmi célok és a társadalmi célkitűzések megvalósítását. Az iparági szereplők és más érintettek közreműködésével közös megoldásokat keresnek a kihívásokra – közölte az uniós végrehajtó testület hétfőn.
