Kötvénykibocsátásra készül a Masterplast
Újabb kötvényeket bocsáthat ki a Masterplast az MNB által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram keretein belül, legfeljebb 6 milliárd forint értékben – derül ki a Masterplast BÉT-en közzétett közleményéből.
Újabb kötvényeket bocsáthat ki a Masterplast az MNB által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram keretein belül, legfeljebb 6 milliárd forint értékben – derül ki a Masterplast BÉT-en közzétett közleményéből.
Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke szerint a delta variáns terjedése és az alacsony átoltottsági számok a világ egyes részein veszélybe sodorják a világgazdasági fellendülést – számol be a hírről a Financial Times.
103 ezermilliárd dollárra nőtt a globális alapkezelői piac kezelt vagyona tavaly év végén – derül ki a Boston Consulting Group (BCG) friss kiadványából, egy év alatt tehát 11%-os vagyonbővülést ért el a szektor, ami a jó piaci hozamok mellett a friss tőkebeáramlásnak is köszönhető. A növekvő vagyon ellenére az alapkezelői profitok stagnáltak, az aktív alapok oldaláról érkező díjnyomás miatt a jövőben is nagy kihívás előtt áll a szektor. Nem lesz könnyű dolga a hagyományos befektetési alapoknak sem, tavaly ugyanis az indexkövető alapok és ETF-ek vagyona ugrott a leglátványosabbat.
Napok kérdése és elindulhat a Wise (korábban Transferwise) részvényeivel való kereskedés a londoni tőzsdén. Az elsősorban nemzetközi pénzküldéssel foglalkozó fintech nem hagyományos IPO-val megy majd a tőzsdére, mert elérhető árazáson szeretnék a részvényeiket a piacra bocsátani, illetve szeretnék, ha az ügyfeleik is befektetővé válnának, ezért egy OwnWise nevű programot is elindítanak ezzel a céllal – mondta el a Portfolio-nak Kristo Käärmann, a Wise társalapító-vezérigazgatója. A fintech-vezér arról is beszélt, hogy nem terveznek bankká válni, de a cég folyamatosan terjeszkedik földrajzilag és termékek tekintetében is.
Folytatódott a tavalyi menetelés a magyar részvényalapoknál, az idei első félévben a legjobban teljesítő alapok 13-23% közötti hozamot értek el, egy év alatt pedig nem ritkák a 30-40% közötti teljesítmények. Alig volt olyan forintos alap a listán, amely ne pluszban zárta volna az első félévet, a jó teljesítmény a legnagyobb alapok vagyonát is jócskán megdobta.
Tavaly számos pénzügyi szektor növekedése elmaradt az előző évekétől, de a legtöbb piacon a bővülés nem torpant meg. A háztartási előtakarékoskodási, befektetési megtakarításokból a járvány okozta bizonytalan gazdasági helyzetben sem történt kiáramlás, sőt a lakosság további eszközöket halmozott fel – áll az MNB friss biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében. Ez évtől ismét gyorsabb növekedési ütemre válthatnak a piacok.
Hosszú idő után múlt héten először romlott el valamelyest a tőkepiaci hangulat, miután az amerikai jegybank a korábbihoz képest szigorúbb hangnemet ütött meg, magasabb inflációs várakozásokat közölt, és a vártnál egy évvel korábbra prognosztizált kamatemelést. Ezt követően beindult az esés a tőzsdéken, szinte mindent elkezdtek adni a befektetők, de azért természetesen most is voltak olyan, eszközök, amelyek jól állták a sarat, ebben a kedvezőtlenre fordult hangulatban. Megnéztük a fontosabb eszközosztályok teljesítményét a múlt heti kamatdöntéstől a hétvégéig tartó időszakban, így képet kaptunk róla, hogy a jövőben milyen piaci reakcióra lehet számítani, ha a Fed a jövőben hasonló előrejelzésekkel szolgál.
Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát. És hogy hogy jön mindez a gazdaság és a pénzügyi piacok világába? Nos, esetünkben a varázsló a piac, amely Churchill bonmot-jával élve - a demokráciához hasonlóan - lehet, hogy nem a legjobban működő gazdasági konstrukció, de sajnos a többi (például a szocialista tervgazdaság) még rosszabb. Már csak a kis bűvészinast, vagy bűvészinasokat kell megtalálni. Tulajdonképpen ezek azok a piaci szereplők, akik hozzáférnek a „varázspálcához”, megpróbálják átvenni, de legalábbis befolyásolni a piac ármeghatározó szerepét. Ezek a kormányok, jegybankok, szabályozó hatóságok.
Az évek óta tartó bikapiacon természetes jelenség, hogy a társadalom egyre nagyobb része igyekszik kivenni a jó hozamokból a részét, de a professzionális vagyonkezelést az egyéni ötletek alapján tömegében nem lehet megverni – nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Oláh Márton, a Diófa Alapkezelő újdonsült vezérigazgatója. Barlai Róbert, az alapkezelő igazgatósági elnöke úgy látja, hogy a lakossági befektetési aktivitásnak mindig van egy ciklikussága, általában minden trendnek az utolsó fázisaiban lépnek be és fújják tovább a lufit, mert szentimentkövetők. Így szerinte már késő van ahhoz, hogy csukott szemmel részvényt vegyünk, és öt év múlva nézzünk rá a befektetésünkre, gyülekeznek ugyanis a felhők. A szakemberek az interjúban beszéltek arról is, miben ír történelmet jelenleg az irodapiac, miképpen befolyásolja a koronavírus az ingatlanárakat, bérleti díjakat és ezen keresztül az ingatlanalapok teljesítményét.
Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.
A Morgan Stanley már több elemzés írt a jelenlegi részvénypiaci ciklusról, és a bank elemzői szerint jelenleg egy piaci ciklus közepén vagyunk, amely időszakra jellemző az iránykeresés a tőzsdéken. Legfrissebb anyagában a Morgan Stanley elemzője azokat a kérdésköröket feszegette, amelyekben a befektetők nem értenek egyet a bank előrejelzésével, például azzal kapcsolatban, hogy jönnie kell-e egy nagyobb korrekciónak a tőzsdéken. Az elemzőház iránymutatással szolgált azzal kapcsolatban is, hogy mely szektorok teljesíthetnek jól a következő időszakban.
Tőkepiaci buborékok mindig is voltak, vannak, és még lesznek is, aminek az egyik alapvető oka, hogy a kialakulásukhoz nem túl bonyolult a recept: kell egy könnyen befogadható alapgondolat, ami eljut a tömegekhez, majd erre ráépül egy ipar, végül pedig kiderül, hogy az alapgondolat mégsem volt igaz, és az egész kártyavár összedől. A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanárlufin át, egészen dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.
A COVID-19 nyomán kialakuló válság a bankokat sokkal jobb állapotban érte, mint a 2008-as krízis. Tőkeellátottságuk a legjobb minőségű tőkeelemeket nézve is 15% körül volt az EU-ban, szemben a 2009-es 9 százalékkal. Likvid eszközeik aránya is jóval az elvárt felett volt, Magyarországon például a likviditásfedezeti ráta 150% volt (100 az elvárt), ami azóta is tovább emelkedett. A szektor és a felügyeletek összehangoltan és gyorsan cselekedtek - írja elemzésében Szalai Péter, a KPMG igazgatója.
Alaposan próbára tette a bankok kamatkockázat-kezelési tevékenységét a vírusjárvány nyomán a hazai és nemzetközi piacokon tapasztalt volatilitás. A CRD V uniós tőkekövetelmény-előírásainak átvezetése a hazai hitelintézeti törvényben ugyanakkor ez évtől a korábbinál szigorúbb előírásokat vezetett be a bankokat érintő kamatsokkok negatív hatásainak megelőzése, illetve mérséklése érdekében.
Aláírta ma a Hungaro DigiTel Kft. 75%-os tulajdonrészének megszerzéséről szóló szerződést a 4iG és a Barolomeu Investments Kft.
Nagy bejelentést tett tegnap a Varga Mihály a kriptodevizákat illető adózással kapcsolatban, hiszen a pénzügyminiszter többek között azt is bejelentette, hogy a kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítése érdekében a 26,5 százalékos jelenlegi adóteher 15 százalékra csökkenhet, ez pedig több milliárd forintot hozhat a költségvetésnek, részben az adóelkerülés csökkentése révén.
A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
A gazdasági válságok korára készülnek a befektetők.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
