Az MNB üdvözli a BAMOSZ kezdeményezését, amelynek keretében a szakmai érdekképviselet a fenntarthatóságra vonatkozó (ESG) jellemzők beemelésével egészíti ki a befektetési alapok kategorizálásról szóló szabályzatát. Az MNB közleményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a befektetések „zöld voltával”, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók.
A Széchenyi Alapok egy év alatt megötszörözte befektetési aktivitását, és tovább növelné a tőzsdén megjelenő hazai vállalatok számát. Átlagosan 1 milliárd forint tőkét biztosít tőzsdei kibocsátási tranzakciók esetében, azonban ez vállalatonként akár 10 milliárd forintos befektetés is lehet.
Újabb tőzsdei kibocsátás jön a magyar tőzsdén, a mezőgazdasági és építőipari gépek forgalmazásával foglalkozó hazai középvállalat, a DM-KER bocsát ki részvényeket. A vállalat rendkívül dinamikusan növekedett az elmúlt években, profi és céltudatos menedzsmenttel járták végig a tőzsdére vezető út állomásait, idén ősszel pedig következhet a vállalat részvénykibocsátása. A befolyó forrás részben a vállalat akvizíciós terveit támogatja, a DM-KER nem csak hazai, de nemzetközi terjeszkedést is tervez. A Portfolio a következő befektetői klubján ezt a sztorit mutatja be közelről, a cég vezetői ugyanis ott lesznek az eseményen. A rendezvényt offline vagy online formában követőknek lehetőségük lesz meghallgatni a DM-KER vezetőinek előadásait, amelyekből az iparági trendekről, a vállalat fundamentumairól, a kilátásokról, és a részvénykibocsátásról nyerhetők információk. A befektetői klub résztvevői személyesen is kérdezhetnek a cég menedzsmentjének tagjaitól.
Elérte Európát és Magyarországot is a koronavírus második hulláma, felmerült ismét a hard Brexit kockázata és nyakunkon az amerikai elnökválasztás is. Bár kétség kívül jelentős volatilitásra számíthatunk, a világ gazdaságait rekordösszegű stimulációs csomagokkal próbálják menteni a jegybankok és a politikusok is, így sok magyar befektetési alapot kezelő szakember úgy látja, érdemes lehet bevásárolni akár kockázatosabb eszközökből is a nagyobb megingások után, más szakértők viszont úgy látják, érdemes egyelőre óvatosnak lenni és parkolópályára tenni a pénzt.
A Trump adminisztráció első három évében kis mértékben csökkent a szegények és gazdagok közötti jövedelmi egyenlőtlenség, mivel a növekvő jövedelmek és a csökkenő munkanélküliségi ráta segített a szegényebb osztályok felzárkózásában – derül ki a Fed frissen közzétett adataiból.
35 milliárd dolláros tőzsdei bevezetésre készül az Ant Group, az Alibabát alapító Jack Ma techcége: ez lesz a valaha volt legnagyobb IPO, melynek értéke még a tavalyi, 29,4 milliárd dolláros Saudi Aramco-bevezetést is megelőzi. Az Ant letarolta a kínai mobilfizetési-, vagyonkezelési- és személyi kölcsönpiacot is; elmondható, hogy egy kifejezetten ígéretes cég megy a tőzsdékre, viszont első körben csak a sanghaji és a hongkongi piacon lesz elérhető.
Az Európai Bizottság ma új, ambiciózus cselekvési tervet tett közzé, amelynek célja, hogy az elkövetkező években fellendítse az Európai Unió tőkepiaci unióját. Ma az EU legfőbb prioritása, hogy Európa kilábaljon a koronavírus által okozott példátlan gazdasági válságból. E feladat kapcsán alapvető fontosságú lesz az uniós tőkepiacok fejlesztése és a piaci finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása - közölte a bizottság.
A magyar GDP idén 5%-kal eshet vissza az Equilor friss előrejelzése szerint. A Magyar Nemzeti Bank nehéz helyzetbe kormányozta magát, ennek hatására két tűz közé került. A forint ugyanis a leggyengébben teljesítő régiós deviza, az infláció megemelkedett, miközben a magyar gazdaság gyengén teljesített. A koronavírus tekintetében most nem áll jól az ország: habár a kormány kommunikálja, hogy nem lesz olyan leállás, mint tavasszal volt, de ha az esetszámok tovább emelkednek, akkor ez önmagát gerjesztve hozhat nehézségeket.
Zajlik a Portfolio Sustainable World 2020 konferenciája, ahol a második szekcióban a fenntartható befektetések és zöld finanszírozás jövője került előtérbe. Az MNB szakértője elmondta, hogy 2021-től több újítással is találkozhatnak a piaci szereplők, a bankok kedvezményeket is kaphatnak, ha több zöld jelzáloglevelet bocsátanak ki.
Melyek a válságkezelés első lépései egy túlélő, fenntartható vállalatnál? Mit jelent ma a fenntarthatóság a vállalat üzletfejlesztése szempontjából? Vajon a covid hatására csökkent vagy nőtt a fenntarthatósági igény? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a legnagyobb vállalatok vezetői, Bán Zoltán, a Portfolio vezérigazgatójának moderálásában a Sustainable World 2020 konferencián.
A Portfolio Private Investor Day online rendezvényének második szekciójában arra kerestük meghívott előadóinkkal a választ, merre mehet a forint árfolyama, mibe érdemes fektetni a mostani COVID-érában, és valóban jó befektetési sztori az ESG-fókuszú alap.
A Portfolio Private Investor Day rendezvényének első szekciójában a magyar tőzsdei cégek árulták el, milyen kihívásokkal néznek szembe a mostani piacon, mik a fejlesztési tervek, irányok és miért lehet jó döntés magánbefektetőként beszállni egy-egy magyar sztoriba. Az Alteo továbbra is kitart eddigi stratégiája mellett, az AutoWallis jobb értékesítési számokkal kalkulál az év második felében, az Opus Global a szervezeti-működési szinergiák kiaknázására koncentrál, az OTP pedig nem zárkózik el a további bankvásárlástól.
A tavalyi tőkepiaci menetelésben sem láttunk olyan keresletet a részvények irányt, mint amit az utóbbi hónapokban mutatnak a magyar befektetők. Vajon tényleges érdemes még beszállni a tőzsdékbe, vagy hosszabb ideig is kitarthat a most látott korrekció? Erre a kérdésre is válaszolnak szakértőink ma délután, a Private Investor Day online rendezvényünkön, amelyen ingyenesen is részt lehet venni.
Program és jelentkezés ITT.
A short selling (azaz a “rövidre eladás”) piaci folyamatokra gyakorolt hatásait övező örökzöld vita a COVID-19 világjárvány okozta tőzsdei összeomlás közepette világszerte újra előtérbe került, néhány országban betiltották a shortolást, de egységes tiltásról nem beszélhettünk. Bakos Péter, a Budapesti Értéktőzsde elemzője járt utána, hogy a koronavírus válság kapcsán foganatosított short selling korlátozások piaci hatásai alapján hatékonynak nevezethető-e az eszköz. A teljes elemzés a Budapesti Értéketőzsde honlapján érhető el.
Az Európai Bizottság a mai napon, a koronavírus-válsághoz kapcsolódó, átfogó helyreállítási stratégiájának részeként tőkepiaci helyreállítási csomagot fogadott el. Április 28-án a Bizottság már javaslatot tett egy bankcsomagra, amelynek célja, hogy Unió-szerte megkönnyítse a háztartásoknak és a vállalkozásoknak nyújtott banki hitelezést. A mai intézkedések célja, hogy a tőkepiacok könnyebben tudják támogatni az európai vállalkozásokat a válságból való kilábalásban. A csomag célzott változtatásokat javasol a tőkepiaci szabályok tekintetében. Ezek ösztönözni fogják a gazdaságba történő nagyobb mértékű beruházást, lehetővé teszik a vállalatok gyors feltőkésítését, és növelik a bankok képességét a helyreállítás finanszírozására - derül ki a bizottság közleményéből.
Széchenyi Alapok néven folytatja munkáját a Pénzügyminisztérium alá tartozó Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., nemcsak elnevezésében és arculatában újulva meg, de kibővítve stratégiáját és csapatát is. A változás egyik legfontosabb eleme, hogy kiterjesztette a célvállalkozások körét, ezáltal már nagyvállalatok számára is biztosíthat tőkét.
Azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a koronavírus-válságból semmit sem éreztek meg a magyar gazdagok, de egy ilyen pandémia sem tudott megálljt parancsolni annak, hogy 6000 milliárd forint fölé emelkedjen a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon. Ezek után nem meglepő, hogy az egy ügyfélszámlára jutó átlagvagyon is új rekordon van 135 millió forinttal, viszont a privátbankárok száma visszaesett az utóbbi fél évben. A legnagyobb privátbanki szolgáltató továbbra is az OTP, privátbanki ügyfélnek lenni pedig egyre nehezebb, mivel egyre több szolgáltatónál emelik a belépési limitet.
Egy svájci lap értesülése szerint a Credit Suisse több száz dolgozójának mondhat fel, hogy a költségcsökkentéssel elérhesse profitcélját – számol be a hírről a MarketWatch.
Az idei első negyedévben a koronavírus elterjedése a világon több mint 18 ezermilliárd dollárt tüntetett el a piacokról februárban és márciusban, mielőtt áprilisban halványan, de ismét elkezdett volna magára találni a világgazdaság – mutat rá friss elemzésében a Capgemini. Becslésük szerint április végig mintegy 6-8%-kal esett vissza a globális vagyon 2019 végéhez képest, a gazdagok portfólióban rég nem látott szintre emelkedett a részvények aránya, és egyre többen fontolgatják a szolgáltatóváltást a túl magas díjak miatt.
221 fővel 2825-re nőtt a dollármilliárdosok száma a világon tavaly, de még a számuknál is nagyobb növekedést mutat a vagyonuk, 9400 milliárd dollár van már a zsebükben – derül ki a Wealth-X friss tanulmányából. A régiók közül Észak-Amerikában és Ázsiában nőtt legnagyobb mértékben a milliárdosok száma és vagyona, de még mindig Észak-Amerikában élnek közülük a legtöbben. Érdekesség, hogy a 9400 milliárd dollár harmada csupán 15 ember kezében koncentrálódik.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
