A Deutsche Bank egyike azon európai bankoknak, amelyeket a legkeményebben érintenek majd a következő években életbe lépő új tőkekövetelmények - írja az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva a Reuters.
A korábban jelzetthez képest a projekthitelek után képzendő tőkekövetelményt féléves csúszással (2017 közepétől), a rendszerszinten jelentős bankok többlettőke-követelményét pedig négyéves lépcsőzetes bevezetéssel (2020-ig) írja csak elő az MNB - jelentette be a jegybank.
Nem változtatott az MNB azon a 0%-os banki tőkekövetelményen, amelyet a hitelezés túlfűtöttsége esetén kellene megemelni. Megnyugtató tehát, hogy a jegybank nem lát egyelőre jelentős rendszerkockázatokat.
Az Európai Unió lehet, hogy elutasítja az új nemzetközi bankbiztonsági szabályokat, mivel szerintünk az európai bankokat hátrányosan érinti a Bázel IV-re keresztelt adalék az eddig ismert Bázel III-as szabályok mellé.
Az európai kormányok egyre hevesebben ellenállnak annak a tervezett globális banki szabályozásnak, ami szerintük több száz milliárd eurónyi friss tőke bevonását tenné szükségessé - írja a The Wall Street Journal.
A júniusi három likviditásnyújtás után más módon is enyhít a brit bankok pénzügyi feszültségein a Bank of England: a jövő héttől mérséklést hajt végre a bankokra vonatkozó, jövő évtől betervezett tőkekövetelményeken - írja a Bloomberg.
A Magyar Nemzeti Bank felülvizsgálta az anticiklikus tőkepufferráta 2016. január 1-jétől alkalmazandó mértékét. Mivel a tapasztalt ciklikus rendszerkockázatok alacsony szintje nem indokolja az anticiklikus tőkepufferráta mértékének emelését, a Pénzügyi Stabilitási Tanács a hitelezés támogatása érdekében a 0 százalékos szint fenntartásáról döntött.
Jelentős összegű, mintegy 10-10 milliárd svájci frankos tőkeemelésre kényszerülhet nagy valószínűséggel Svájc két legnagyobb bankja, a UBS és a Credit Suisse. Maga a svájci jegybank jelezte ezt az új tőkeáttételi követelmények miatt - írja a Reuters.
Új hitelezési ösztönző eszközt vezet be az MNB, amelynek keretében elengedi a kis- és középvállalatokat aktívan hitelező pénzügyi intézményeknek az e hitelek után megképzendő tőkéjének egy részét vagy egészét, öt éven át. Az így felszabaduló szabad tőke támogathatja a piaci hitelezés további felfutását, s jobb tőkearányos megtérülést is nyújt a hazai hitelpiaci szereplőknek - közölte a jegybank.
Jó formában vannak a görög bankok, nincs szükség náluk újabb feltőkésítésre - nyilatkozta az Európai Központi Bank bankfelügyeletért felelős vezetője a Reuters szerint.
Új pótlólagos banki tőkekövetelményekkel kell szembenézniük az európai bankoknak 2016-tól. Az anticiklikus tőkepuffer bevezetése már eddig is lehetséges volt, az idei évtől azonban minden tagország számára kötelező az alkalmazása. Az egységes európai szabályozás inkább a nyugat-európai országok gazdasági sajátosságaihoz illeszkedik, ezért a régiós országok számára fontos, hogy - élve a jogi keretek adta eltérés lehetőségével - adottságaiknak megfelelő módszertant dolgozzanak ki az eszközre.
Amerika legnagyobb életbiztosítója, a Magyarországon is jelenlévő MetLife bejelentette, hogy elkülöníti amerikai életbiztosítási egysége, az USA legnagyobb életbiztosítójának jelentős részét - számolt be a CNBC. A háttérben a biztosítóval szemben megnövekedett tőkekövetelmények állnak.
Folyamatosan emelik a bankok tőkekövetelményeit a világban, viszont egyedül az eurozóna bankjai nincsenek tisztában azzal, hogy meddig tart még az emelés. Ez komolyan hátráltathatja a pénzintézeteket a stratégiájuk felállításában és akár az eurozóna gazdasági fejlődésének további elmaradásához is hozzájárulhat - írja a Wall Street Journal.
Az MNB kilenc hazai hitelintézetet azonosított rendszerszinten jelentősnek, és rájuk vonatkozóan 2017. január 1-től többlet tőkekövetelményt határozott meg.
Megelégelte a jegybank, hogy a bankok még mindig több mint 700 milliárd forintnyi bedőlt vállalati projekthitelt tartanak a mérlegükben. Korábbi utalásainak megfelelően szigorú többlettőke-képzést ír elő ezért nekik, amely azokat a bankokat sújtja majd, amelyek még 2016 után is megtartják ezeket a hiteleiket. A lépés felgyorsíthatja a nagybankok portfóliótisztítását, és ezzel az MNB által alapított MARK Zrt. követelésvásárlási tevékenységét is beindíthatja, felpörgetheti. A lépés azt sejteti, hogy 2016 végéig várnak még durva veszteségek egyes bankokra.
Az egységes európai uniós szabályozási szint mielőbbi teljesítése érdekében az MNB tegnap megjelent rendeletében - közel két éves átmeneti időszak után - jövő januártól az uniós szabályok szerinti tőkekövetelmények alkalmazását írja elő a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások számára. A hazai bankrendszer felkészült az EU által meghatározott követelmények teljesítésére - közölte az MNB.
Feltették az i-re a pontot a globális felügyeleti szervek a biztosítási piacon: a világ kilenc legnagyobb biztosítójának extra tőkét kell képeznie az új szabályok értelmében, hogy elkerülhető legyen az adófizetői pénzekből való kimentésük, ha újabb pénzügyi válságra kerülne sor - írja a Reuters.
Megegyeztek a hatóságok a világ 30 legnagyobb, globális szinten jelentős bankjának új szabályozásáról, amellyel a "túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen" típusú kockázatokat kívánják mérsékelni. A teljes veszteségelnyelő kapacitás (TLAC) néven ismert sztenderdet a G20-ak égisze alatt működő Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) hozta tető alá - írja a Reuters.
A válság óta a bankoknak a korábbiaknál jóval szigorúbb minimum tőkekövetelményeket írtak elő, azonban most felülvizsgálhatják, hogy ez nem fogja-e vissza túlságosan a hitelezést - mondta Jonathan Hill, az EU pénzügyi biztosa a Reuters beszámolója szerint.
Először még sikersztorinak tűnt a bécsi központú Raiffeisen Bank International, az Erste Bank és a Bank Austria (utóbbi már az UniCredit része) kelet-közép-európai terjeszkedése, de a válság kirobbanása után keserű szájíz maradt a bankoknál. A régió gyenge teljesítménye, az orosz-ukrán válság és régiós bankoknál jelentkező egyedi problémák nagy nyomást helyeztek a profitabilitásra, emiatt a Raiffeisen és az Erste is kénytelen átstrukturálni az operációját. Ráadásul az osztrák szabályozók elvárásai miatt újabb tőkeemelésre kényszerülhetnek a nagybankok - írja a Financial Times.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2022-ben itt is „népszavazást” akartak tartani az elcsatolásról.
A rengések nem szokatlanok Görögországban, de ilyen gyakoriságú és intezitású sorozat ritkán van.
Idén is szárnyalni fognak a lakóingatlanárak.
Egyre többet beszél a Kreml és a Fehér Ház.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
