A Federal Reserve felügyeleti alelnöke, Michael Barr bejelentette lemondását a szabályozói pozícióból, miközben megtartja helyét a jegybanki kormányzótanácsában. A döntés jelentős hatással lehet a bankszektor szabályozására és a Fed működésére, különösen Donald Trump várható elnöki beiktatása fényében.
Az Európai Központi Bank (EKB) idén 13 euróövezeti bankra vetett ki kiegészítő tőkekövetelményt, mivel úgy ítélte meg, hogy ezek az intézmények a megengedettnél nagyobb kockázatot vállalnak. Az éves értékelés során a felügyelet alatt álló 113 bank általános állapotát jónak találták, azonban több területen is szigorításokat vezettek be - írja a Reuters.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapata felvetette az egyik legfontosabb bankfelügyeleti hatóság, a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) teljes megszüntetésének vagy egyes funkciói elvételének az ötletét, de elemzők szerint egy ilyen terv nem nyerné el a szükséges politikai támogatást.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezetői körében vita alakult ki arról, nyilvánosságra hozzák-e egy érzékeny kutatás eredményeit. A tanulmány szerint ugyanis az uniós nagybankok tőkekövetelményei jelentősen emelkednének, ha az amerikai szabályozást alkalmaznák rájuk, miközben a közfelfogásban ennek épp az ellenkezője él. A nyilvánosságra hozatallal ellensúlyozhatná a felügyelet a bankszektor lobbitevékenységét, amely a globális tőkekövetelmények felhígítására irányul - írta meg a Financial Times.
A Wall Streetet segítené a kulcsfontosságú banki szabályozás kevésbé szigorú változata, amely Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése után várható - közölte a Citigroup vezérigazgatója, Jane Fraser.
Rosszul átgondolt és egymásnak is ellentmondó szabályok, szabályozási kezdeményezések sora nehezíti a bankok működését az USA-ban - hívta fel a figyelmet Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója a Reuters beszámolója szerint.
Az UniCredit Commerzbankkal szembeni felvásárlási kísérlete és Mario Draghi versenyképességi jelentése élesen ráirányította a figyelmet a közelmúltban arra, milyen jelentős lemaradásba került mára az eurózóna bankrendszere az USA-éval szemben. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Budapest Economic Forumon mutatta be még szemléletesebben, hogyan mélyítették el a gazdasági fundamentumok eltérései és a szabályozási különbségek ezt a szakadékot. A magyar bankrendszert, ha lehet, még erősebben érinti a szabályozás által generált versenyképességi probléma, ehhez képest az OTP kifejezetten jól állja a sarat. Csányi prezentációja alapján mutatunk most minderről 12 saját ábrát.
Kritikák egész sorát fogalmazta meg az állami és uniós túlszabályozással szemben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Csányi Sándor szerint nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan „ólommal a cipőjében” is kiválóan teljesítő OTP-be. A magyar adókörnyezet miatt lassan eljutunk mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket, a legrosszabb pedig az, hogy az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek - mondta. Furcsa logika, hogy 5%-os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallok arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe – fogalmazott, elárulva: néhány éve az OTP is kacérkodott a Commerzbank megvásárlásának a gondolatával.
A Federal Reserve szabályozói vezetője átfogó felülvizsgálatot vázolt fel a banki tőkekövetelményekkel kapcsolatos tervezetének enyhítésére. Michael Barr, a Fed felügyeleti alelnöke a Brookings Institutionban tartott beszédében elmondta, hogy újra kiadják az úgynevezett „bázeli végjáték” szabály és a globális bankokra vonatkozó külön tőkeszabályzat felhígított tervezetét.
A korábbi javaslatok alapján várt 19% helyett átlagosan 9%-kal kellene több tőkével rendelkezniük a legnagyobb amerikai bankoknak a szabályozó hatóságok legújabb tervei szerint - írta meg a Bloomberg. A napokban már kiszivárgott, hogy a tavaly júliusban bejelentett tervek jócskán felvizezve léphetnek hatályba.
Hamarosan változtatásokat jelenthetnek be az amerikai hatóságok a bankok Bázel III. szerinti tőkeszabályozását illetően, amelyek szigorítására vonatkozó terveiket tavaly júliusban jelentették be, ugyanakkor számos piaci kritika érte azóta ezeket.
Most már biztosnak tűnik, hogy nem tudják véglegesíteni a banki tőkeszabályok tervezett szigorítását a novemberi elnökválasztás előtt az amerikai szabályozó hatóságok. Ez erősen kétségessé teszi, hogy a "Bázel III. végjátéknak" nevezett szigorúbb szabályok egyáltalán életbe lépnek-e – írja a Reuters.
Miközben az anticiklikus tőkepuffer esetében jövő év közepi emelésről döntött, a rendszerkockázati tőkepuffert továbra is minden banknál nullán hagyta a jegybank. A döntés során a kereskedelmiingatlan-projekthitelekhez kapcsolódó pénzügyi stabilitási kockázatokat vizsgálták.
2025. július 1-jétől 1 százalékra emeli a bankok anticiklikus tőkepufferrátájának a mértékét a Magyar Nemzeti Bank - döntött a Pénzügyi Stabilitási Tanács. Jelenleg 0 százalékos, idén július 1-jétől 0,5 százalékos mértéket alkalmaz a jegybank, ahogy eddig is tervezték. Mint írják, a hitelezés túlfűtöttségére utaló bizonyítékok nélküli időszakokban is indokolt lehet az emelés, amennyiben a banki tőkehelyzet és jövedelmezőség ezt lehetővé teszi. Az előírás az előre nem jelezhető rendszerszintű sokkhatások makroprudenciális ellensúlyozását segíti.
Az Európai Unió egy évvel, 2026 januárjára halasztja a banki tőkeszabályok globális reformjának egyik központi elemét, a kereskedési könyv alapvető felülvizsgálatára (FRTB) vonatkozó szabályozást - közölte kedden az EU pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa.
A Bázel III reformok keretében új uniós szabályokat fogadott el az Európai Tanács a bankok gazdasági sokkokkal szembeni ellenállóképességének a növelésére, így többek között a bankok belső modelljei alapján számított tőkekövetelményeknek alsó határt szabó „output floor” bevezetésére is sor kerül – közölte az uniós intézmény.
Egyre többet beszél a Kreml és a Fehér Ház.
Megnéztük a Google Trends adatait.
A politikai bizonytalanság, a korrupció és a túlzott bürokrácia aggasztja a német cégeket.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
