Németország energiafogyasztása az idén a német újraegyesítés óta a legalacsonyabbra csökkent, ugyanakkor a szénfelhasználás nőtt, az atomenergia-termelés pedig a felére csökkent - ismertette az energiaipari statisztikai és szakmai képviseleti szervezet, az AGEB keddi jelentésében.
Növekedett a megújuló energiaforrások aránya a német villamosenergia-felhasználásban, az idei fogyasztás közel felét megújuló energiából fedezték.
Az élen járó cégek a válság előtt is stratégiai szinten foglalkoztak az energiaellátás kérdésével, de már nincs olyan felelős vállalatvezető, akinek ez nem járna a fejében. A jelenlegi időszakban sokat léptünk erlőre az energiáról való gondolkodás tekintetében, igaz a rövid távú célok egy válságban gyakran felülírják a hosszú távú érdekeket. A szélenergia-kapacitás bővítése nemcsak önmagában fontos, hanem a megújuló mix kiszámíthatóságát is növelné, ezzel párhuzamosan felül kell vizsgálni Magyarország energiával kapcsolatos stratégiáját. Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ifj. Chikán Attila, az Alteo Csoport vezérigazgatója a Portfolio Business podcast legújabb adásában.
Egy új, eddig itthon a kormány által nem hangoztatott információt, is bemondott a ma déli brüsszeli sajtótájékoztatón az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis, amikor bejelentette, hogy a testület elfogadta az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási programot. Szavai szerint ugyanis abban a kormány szélerőművekre is kért támogatást.
Annalena Baerbock német zöldpárti külügyminiszter egyebek között az úgynevezett "zöld", vagyis környezetkímélő módszerrel előállított hidrogénnel kapcsolatos együttműködésről tárgyalt hétfőn Asztanában.
A szél- és napenergia-kapacitás növekedése 11 milliárd dollárt takarított meg az Európai Uniónak az orosz-ukrán háború óta, ezt az összeget eredetileg gázimportra költötte volna az EU – számol be a hírről a Bloomberg.
Felgyorsítják a saját célra telepített lakossági és kkv-s naperőművek ügyintézési folyamatait, illetve az ipari nagyfogyasztók esetén is rövidül az engedélyezési határidő - hangzott el Dr. Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium miniszterének előadásában a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján. A miniszter arról a tervről is beszámolt, hogy az új termelőknél 2024. január 1-től kivezetik a szaldóelszámolást, illetve egyéb részleteket is megtudhattak a résztvevők a kormány szélenergiai stratégiájáról, a gázfogyasztás visszaszorításáról, valamint a következő évek várható energiapolitikai lépéseiről. A miniszter ennek kapcsán azt vázolta, hogy az orosz gázimport 2050-re nullára csökkenhet Magyarországon.
Dánia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Németország és Svédország állam- és kormányfői a szélenergia nagy mértékű kiaknázásáról állapodtak meg kedden koppenhágai csúcstalálkozójukon az európai energiaválság közepette.
A koronavírus-járvány kezdeti szakaszában a világ energiafogyasztása rég nem látott mértékben zuhant, ennek megfelelően az energiatermelés is csökkent. Ez alól csak a megújuló energiaforrásokból származó fogyasztás képzett kivételt, amely 2020-ban 9,7 százalékkal nőtt – írja a Forbes.
A földgázalapú rendszereken egész Európában, így Magyarországon is változtatni kell és ennek egyik elemeként idehaza a naperőművi kapacitások a mostani 3 gigawattról már jövő év végére 8 gigawattra ugorhatnak, és a geotermikus, illetve szélenergiába való beruházásokkal együtt 16 milliárd eurónyi fejlesztés valósulhat meg a következő évtizedben – jelentette ki a török Anadolu hírügynökségnek adott interjúban Palkovics László. A technológiai és ipari miniszter hadiipari együttműködéssel és a Bayraktar drónnal kapcsolatos jelzéseit egy külön másik cikkben írtuk meg.
Az LMP határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy egy adott településtől már 1,6 kilométerre is lehessen szélerőművet telepíteni.
Dánia, Belgium és Hollandia kormányfője, valamint Németország kancellárja szerdán megállapodást írt alá az Északi-tenger szélenergia termelésének bővítéséről.
A világ országainak első negyedében található Magyarország a nap- és szélenergia áramtermelésben elfoglalt részaránya alapján, de ez szinte csak a napenergiának köszönhető, a szélenergia szerepe itthon csekély, ami a nemzetközi mezőnyben egyedi kettőségnek tűnik. Ezzel együtt a magyar villamosenergia-termelés a világ- és EU-átlagnál is gyorsabban zöldült az ezredforduló óta.
Az energiaköltségek világszerte elszabadultak. A benzinárak megugrottak az Egyesült Államokban, míg Európa a fűtési számlák emelkedése miatt került energiaválságba. Az Egyesült Királyságban arra figyelmeztetnek: az idősek élelem vagy fűtés nélkül maradhatnak a megnövekedett energiaszámlák miatt. Ennek a jelenségnek egy részét az okozza, hogy a világ újraindult a járvány után, azonban az is elmondható, hogy a klímapolitika egyre jobban emeli az árakat. Az új nettó zéró emissziós vállalások ezer milliárdos költségekkel járnak, ami a klímaváltozás kezelésének rossz irányát jelenti.
Az európai energiaárak ismét emelkedést mutatnak, ebben a hideg időjárás mellett egyedi problémák, alacsony szélenergia-termelés és kieső atomenergia termelés mellett a földgáz árának elszállása is szerepet játszik - írja a Bloomberg.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.
Egy havazást és kevés szelet hozó hidegfront Észak- és Nyugat-Európában még a viszonylag stabil orosz gázszállítások mellett is oda vezetett kedden, hogy megint durván meglódultak a tőzsdei gáz- és áramárak. Emiatt a magyar másnapi tőzsdei áramár történelmi csúcsra ugrott 283 euró közelében, miközben a forint is történelmi mélypont körül jár az euróval szemben.
Egy új tanulmány szerint ismét erőre kapott a széndioxid kibocsátás a világban, különösen a világ 20 leggazdagabb nemzetében – számol be a hírről a BBC.
Az elmúlt hetek az energiaválságról szóltak a pénzügyi piacokon, amely az egekbe röpítette a földgáz árfolyamát, de a kőolaj esetén is többéves csúcsok születtek. Miközben részben emiatt a részvénypiacok is inkább szenvedtek, az energia szektor papírjai hatalmasat emelkedtek a megnövekedett marzsok és bevételek tükrében: a vonatkozó ETF értéke szeptember második fele óta 20%-kal értékelődött fel. A megújuló energiában érdekelt vállalatok részvényei viszont egy helyben állnak, vagy inkább az inkább eső piacokkal tartanak. Bár sokak első gondolata az lehetne, hogy az energiaéhség miatt rájuk is nagy keresletnek kellene mutatkoznia, a befektetők szemmel láthatóan nem így gondolják. Ennek több oka is van, de még ezek fejtegetése nélkül is világosak a jelek, hogy most nincs intézményi érdeklődés az ágazat papírjai iránt.
A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.
Friss előrejelzés érkezett a Wells Fargo-tól.
Ezek lesznek az iparág fő mozgatórugói.
Véleményével nincs egyedül.
Közeledünk egy jó beszállóhoz.
Egyelőre ez csak a nőkre igaz, a férfiaktól ennél több kell.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
