Bezuhantak a kormánypártok, előretört a szélsőjobb
Romániában három egymást követő vasárnap tartanak választásokat. November 24-én tartották az elnökválasztás első fordulóját, amelyben meglepetésre egy független, jórészt ismeretlen szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu győzött. Szintén meglepetésre nem jutott be a második fordulóba Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azóta lemondott elnöke, helyette Elena Lasconi, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje mérkőzik meg a ki-ki meccsen.
Az elnökválasztás második fordulóját december 8-án tartják – már ha az alkotmánybíróság nem kaszálja el az első forduló eredményét, amiről hétfőn szavaznak –, de a köztes vasárnap sem maradt voksolás nélkül, ugyanis a romániai választók megválasztották az alsóház képviselőit, illetve a felsőház szenátorait.
A részvétel romániai viszonyok között nagyon magas, 52,5 százalékos volt.
A parlamentbe összesen hét erő jutott be: a legjelentősebb fejleménynek az tekinthető, hogy mindjárt három szélsőjobboldali párt is mandátumot szerzett.
A szavazatarányok a következőképpen oszlanak meg a hét párt között (99,2%-os feldolgozottságnál, a szenátusi eredményeket tekintve):
- Szociáldemokrata Párt (PSD): 22,36%
- Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR): 18,27%
- Nemzeti Liberális Párt (PNL): 14,30%
- Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR): 12,24%
- S. O. S. Románia: 7,63%
- Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): 6,40%
- Fiatal Emberek Pártja (POT): 6,36%
Az eddigi vezető kormánypárt, a PSD hiába győzött, több mint három évtizedes történetének legrosszabb eredményét érte el. Már az is erős jel volt a választók részéről, hogy szintén történetében először a párt jelöltje nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába. Ciolacu lemondása után a párt vezetését Victor Negrescu vette át, akinek az első hellyel sikerült elkerülnie egy komoly arcvesztést, az eredménynek azonban mégsem örülhet a párt.
A legnagyobb veszteséget azonban nem ők, hanem koalíciós partnerük, a nevével ellentétben inkább jobboldali, konzervatív, az Európai Néppárthoz tartozó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenvedte el, akik a négy évvel ezelőtti 25,19 százalékról zuhantak vissza 14,30 százalékra, így csak harmadikok lettek.
A liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szintén gyengébben szerepelt, mint négy évvel ezelőtt: akkor 15,37 százalékot szerzett, most 12,24 százalékot, ami a negyedik helyre volt elég.
A szélsőjobboldali, magyarellenes, csak 2019-ben alakult AUR a négy évvel ezelőtti 9,08 százalékához képest most 18,27 százalékot szerzett. A párt ráadásul három megyében is első helyen végzett, közülük a Magyarországgal szomszédos, részben magyarok lakta Arad megyében, ahol 23 százalékos eredményt értek el.
Az AUR mellett két másik szélsőjobboldali párt is parlamentbe jutott: a 2021-ben létrejött S. O. S. Románia, illetve a csak 2023-ban alapított Fiatal Emberek Pártja (POT). Előbbi az AUR-ból kizárt Diana Șoșoacă pártja, amely 7,21 százalékot szerzett, utóbbi a szintén az AUR-t otthagyó Anamaria Gavrilă pártja, amely 6,34 százalékot ért el. Ez a párt hivatalosan is támogatja Călin Georgescu független elnökjelöltet. Gavrilă vasárnap, az exit pollok közzétételét követően azt mondta, az eredményért hálából 3 napos vízböjtöt tart, és kollégáit is erre buzdítja.
A három szélsőjobboldali párt együttesen a szavazatok 32 százalékát szerezte meg, ami nagyon jelentős értéknek számít annak fényében, hogy az AUR alig több mint 9 százalékot ért el négy éve.
Georgescu váratlan elnökválasztási győzelme és a szélsőséges pártok jó szereplése igen erős jobbra tolódást mutat Romániában.
Még meglepőbb a helyzet, ha a külföldön élő románok szavazatait nézzük: itt első helyen végzett az AUR 26 százalékkal, második helyen áll a liberális USR 24 százalékkal, a harmadik és a negyedik helyre pedig megint csak szélsőjobboldali pártok futottak be: az S. O. S. Románia 15, a POT 13 százalékkal.
Várakozásokon felül teljesített az RMDSZ
Az RMDSZ a várakozásoknál jobban szerepelt: a vasárnap esti exit pollok még 5 százalékra, a bejutási küszöbre mérték, végül azonban 6,40 százalékot ért el. A párt 20 éve nem ért el hasonló eredményt: 99,71 százalékos feldolgozottságánál 589 865 szavazata van.
A mostani eredményt érdemes megvizsgálni a korábbi parlamenti választások tükrében:
- 2020: 339 ezer szavazat – 5,74%
- 2016: 435 ezer szavazat – 6,19%
- 2012: 380 ezer szavazat – 5,14%
- 2008: 425 ezer szavazat – 6,17%
A párt öt, jelentős magyar kisebbséggel rendelkező megyében is első lett. Ezek:
- Hargita: 88,01%
- Kovászna: 77,32%
- Szatmár: 42,01%
- Maros: 39,12%
- Szilágy: 24,46%
A Magyarországgal határos Bihar megyében második lett az RMDSZ 22,73 százalékkal. A Kolozsvár központú Kolozs megyében 13,8 százalékot szerzett, ami az ötödik helyre volt elegendő.
Címlapkép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nyilatkozik a sajtónak a romániai parlamenti választások eredményváróján Kolozsváron, a szövetség székházában 2024. december 1-jén. MTI/MTI Fotószerkesztőség/Kiss Gábor
