Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke a Financial Timesnak azt mondta, hogy a következő kormánynak meg kell reformálnia az úgynevezett adósságféket, amely megtiltja, hogy Berlin bármely költségvetési évben a GDP 0,35 nagyobb hiányt hozzon össze, hogy kezelje a Németországot fenyegető hosszabb távú gazdasági kockázatokat. Németországban februárban tartanak előrehozott választásokat.
Nagel szerint a strukturális problémák - például a védelmi kiadások növelése és az ország infrastruktúrájának korszerűsítése - kezelésére szolgáló nagyobb költségvetési mozgástér "nagyon okos megközelítést" jelentene.
Ezzel Nagel foglalmazott a legszókimondóbb stjlusban azzal, hogy véleménye szerint egy jövőbeli kancellárnak hogyan kellene kezelnie Németország korlátozott költségvetési mozgásterét.
Nagel szerint a jelenlegi kilátások még "bonyolultabbak", mint a 21. század elején. Akkor ugyan sokkal magasabb volt a munkanélküliség, de "nem volt geopolitikai széttöredezettség, és a világkereskedelem erőteljesen növekedett". Németország akkor komoly reformokat hajtott végre, aminek hatására növekedni kezdett a gazdaság.
Németország gazdasága 2021 második fele óta gyakorlatilag nem mutatott valódi növekedést, mivel a feldolgozóiparra nyomást gyakorolnak a magas energiaköltségek és a csökkenő versenyképesség. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba súlyosbíthatja ezeket a kihívásokat, mivel a megválasztott elnök akár 20 százalékos általános vámokat is kivethet az összes amerikai importra.
A Bundesbank hivatalosan csak a hónap folyamán frissíti növekedési előrejelzését, de Nagel szerint 2025 valószínűleg "egy újabb gyenge növekedési év" lesz a német gazdaság számára, a központi bank becslése szerint valószínűleg 0,4 százalék körüli növekedés lesz.
A növekedés valószínűleg még gyengébb lesz, ha Trump az általa ígért mértékű általános vámokat vezet be - mondta a jegybankár.
Nagel kijelentette, hogy továbbra is bízik abban, hogy az ország túl tud lépni bármilyen válságon: "A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor Németország érzi a fájdalmat, akkor képes is a változásra.”
Példaként említette az alkotmányos adósságfék reformjáról folytatott vitákat, amelyek azt mutatják, hogy Németország képes megbirkózni a problémával.
El lehet gondolkodni azon, hogy különbséget tegyünk a fogyasztási kiadások és a beruházások között, hogy nagyobb mozgásteret kapjunk a strukturális beruházások oldalán
- mondta, rámutatva, hogy Németország GDP-arányos adóssága jelentősen csökkent, és megközelíti az EU stabilitási és növekedési paktumának szabályai által meghatározott 60 százalékos szintet.
A Scholz által vezetett szociáldemokraták, a Zöldek és a Szabad Demokraták alkotta hármas koalíció múlt havi összeomlásának egyik fő oka az volt, hogy nem sikerült egyensúlyt teremteni a kiadási igények és az adósságfék által teremtett korlátozott pénzügyi mozgástér között.
A valószínűleg februárban tartandó előrehozott választások előtt a szigorú hitelfelvételi korlát felülvizsgálata központi témává vált. Az ellenzék vezetője és a kancellári szék legesélyesebb várományosa, a Kereszténydemokrata Unió pártvezetője, Friedrich Merz jelezte, hogy nyitott lehet az adósságfék korlátozott reformjára.
A Bundesbank először 2022-ben vetette fel az adósságfék reformjára vonatkozó elképzeléseket. Nagel idén márciusban azt mondta, hogy Németország bizonyos időszakokban kissé magasabb hiányt is tudna felmutatni anélkül, hogy a stabilitást veszélyeztetné.
Nagel elismerte, hogy a 2009-ben elfogadott adósságfék nagyon hasznos eszköz volt, miután a globális pénzügyi válságot követően az államadósság drámaian megugrott. Az euróválság idején a fék bevezetése azt az üzenetet is közvetítette, hogy "a kormányoknak ellenőrzésük alá kell vonniuk az adósság- és hiányhelyzetüket".
A Bundesbank vezetője, akinek szavazati joga van az Európai Központi Bank kormányzótanácsában, nem kívánt nyilatkozni a december 12-re tervezett következő kamatdöntésről.
Címlapkép forrása: Shutterstock
