Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt. És éppen akkor kellett részlegesen elengedni - miután fenntarthatatlanná vált -, amikor mások ilyen eszközöket vezettek be. Az árstopok (élelmiszer, üzemanyag) illúziója pedig végül nem hozta el az infláció csökkenését. (1. rész)
Az Európai Bizottság már aktívan vizsgálja az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány miatt kivetett különadókat. A magyar kormánynak figyelmeztetést is küldtek, hogy vezessék ki azokat, de nem pusztán az Orbán Viktor vezette kabinet intézkedéseivel van probléma: általánosságban piactorzítónak tartják a szektorokra kivetett szelektív adókat, amelyeknek inflációerősítő hatása is van. A rezsicsökkentéshez hasonló, energiaárak miatt bevezetett támogatásokat is mind kivezetnék - jelezték bizottsági források a Portfolio-nak.
Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag és a német recessziós hír nyomán új kétéves mélypontra zuhant pénteken az Európában irányadó TTF gázár, ami azt jelenti, hogy már csak 100 forintba kerül egy köbméter ára a tőzsdén. Ez kevesebb, mint az ötöde annak, mint amennyit (580 forintot) az átlagfogyasztás felett kell fizetnie a magyar háztartásoknak a rezsicsökkentés új rendszerében, és könnyen lehet, hogy még tovább szakad a tőzsdei gázár. Mindez látszólag egyre inkább lehetőséget ad arra, hogy a kormány ősszel levágja az átlagfogyasztás feletti részre a gázárat, ha arra a költségvetési helyzet lehetőséget, az inflációs pálya pedig szükséget ad, ám vannak további nehezítő tényezők.
A Portfolio információi szerint az idei évi költségvetést 110 euró/MWh-s átlagos tőzsdei gázár mellett tervezte a kormány tavaly év végén, így az, hogy januártól tegnapig csak 48 eurós az idei átlagár és kedvezőek a kilátások is, jelentős költségvetési mozgásteret nyithat meg a rezsivédelmi alapban az év további részében. Ez durva becsléseink szerint akár 450-750 milliárd forintos is lehet, ami miatt akár dörzsölhetné is a tenyerét a kormány, de azt is megtudtuk piaci forrásokból, hogy az idén negyedik negyedévi távfűtéshez szükséges gázt 65-70 euró körüli áron már lefedezte a kormány, a jövő év első negyedévit pedig 50 euró körül, azaz a mostanra 30 euró alá szakadt gázárnál magasabb áron fixálta a beszerzést, ez pedig szűkíti valamelyest az említett költségvetési mozgásteret. Az viszont akár teljesen el is viheti ezt a mozgásteret, hogy komoly elcsúszás látszik az idei büdzsében, így a gázár zuhanása miatti öröm csak látszólagos.
Az Európai Bizottság lesújtó véleményt fogalmazott meg a magyar kormány gazdaságpolitikájáról és számos intézkedést várnak el a most közzétett Országspecifikus ajánlások szerint. Így megkövetelik a rezsicsökkentés kivezetését, átiratnák a költségvetést, fiskális szigort várnak el, a helyreállítási alap lehívásához feltételül szabott szupermérföldkövek maradéktalan teljesítését követelik, hogy az uniós források támogathassák a növekedést. De ugyanígy elvárják az ár- és kamatplafonok kivezetését a torzító hatások csökkentése és a monetáris transzmissziós mechanizmus zökkenőmentes működésének megkönnyítése érdekében. Gyakorlatilag az elmúlt egy év legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit bírálja Brüsszel.
„Nagyjából egymilliárd eurót irányoztunk elő a következő évekre a magyarországi beruházásokra”, amely hálózati fejlesztések megvalósítására „készek és képesek vagyunk”, de „a kiszámítható szabályozói környezet kulcsfontosságú tényező számunkra” – hangsúlyozta Guntram Würzberg a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója a kiszámíthatóság fontosságát többször is kiemelte, és bár nagyon konstruktívnak mondta a cég és a kormány közti viszonyt, de jelezte, hogy a Dunaferr-ügybeli tárgyalásokon még nem sikerült megtalálni a megoldást azután, hogy lényegében ingyen kellett adniuk az áramot, és „emiatt bőven kétszámjegyű millió eurónyi veszteséget szenvedtünk el idáig”. Bízik azonban a helyzet rendezésében, ahogy abban is, hogy még az év vége előtt minden olyan lakossági napelemes ügyfelet rá tudnak csatlakoztatni a hálózatra, aki a tavaly október végi határidő előtt jelentkezett, és meg is nyugtatta őket, hogy nem fognak lemaradni a szaldó elszámolásról. Az interjúban ezek mellett szóba került még például az E.ON Hungária üzleti stratégiája, az orosz gázról leválás kérdése, az energiafelhasználásban a további takarékosság lehetőségei, illetve a megújuló energiával kapcsolatos beruházások számos kérdése is. Guntram Würzberg egyébként úgy látja, hogy az energiaválságnak még nincs vége, és „az árak nem fognak a háború előtti szintre csökkenni, a jövőben magasabb energiaköltségekkel kell majd együtt élnünk.”
"A jelenlegi háborús időkben kiemelt fontosságú a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése, ezért a kormány tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a jövő évi költségvetést még a nyári időszakban az Országgyűlés elé terjeszti" - írja közleményében a Pénzügyminisztérium, egyben tudatja, hogy a költségvetés a tervezetet a mai napon átadta a Költségvetési Tanácsnak.
Közel 200 MW-tal bővült a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége az elmúlt hónap során, így az összesített fotovoltaikus (pv) kapacitás már meghaladja a 4762 MW-ot. Ha a jelenlegi tempó fennmaradna, akkor a naperőmű-kapacitás június elejére megközelítené az 5000 MW-ot, év végére pedig meghaladná a 6000 MW-ot, és belátható közelségbe kerülne az aktuális Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra kijelölt 6500 MW-os célt.
Fillérre pontosan az összes rezsivédett áramárat lefelezte a kormány a kiscégeknek május 1-től, amellyel párhuzamosan a lakossági rezsivédett és afeletti áramárakhoz nem nyúlt hozzá – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
„A háztartások májustól is az eddigi árakon juthatnak áramhoz és gázhoz a rezsivédett sáv alatt és felett egyaránt” – hangsúlyozta péntek este kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Frissítés! A mikrovállalkozások rezsivédett áramtarifáit fillérre pontosan lefelezte egy másik friss jogszabály, amelyről itt írtunk.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében 2023. április 30. után bármikor növekedhetnek, vagy csökkenhetnek az átlagfogyasztás feletti részre vonatkozó lakossági rezsiárak, ha azt a piaci helyzet indokolja, ez következik ugyanis abból, hogy a rendelet már nem szabott meg új határidőt, ameddig az ármeghatározás tart. A pontosabb képet majd akkor látjuk, ha a kormányrendelethez kapcsolódó energiahivatali rendeletek is megjelennek, várhatóan a napokban. Frissítés! Péntek este a friss Magyar Közlönyben már meg is jelent ez az energiahivatali rendelet, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
Több csomagban osztott meg nagyon fontos információkat hivatalos youtube csatornáján az MVM a lakossági rezsidíjakkal, számlázással kapcsolatban. A rövid, informatív videókat érdemes megnézni, mert sokan találkozhatnak új és rendkívül hasznos információkkal, például a részletfizetés lehetőségének egyszerű, online módon történő kihasználásával.
Főleg a tavaly drágán betárolt gáz miatt nem nyúlt idén a lakossági rezsiárakhoz a kormány amellett sem, hogy beszakadtak a piaci gázárak, és bár most látszólag optimális állapot van a gázpiacon, de ez több tényező hatására akár pillanatok alatt is meg tud változni, akár duplázódó gázárakhoz is elvezethet – jelezték energiapiaci szakértők a Pénzcentrumnak. A következő hetekben elsősorban az európai folyók vízhozamára, az atom- és vízerőmű kapacitások termelésére, illetve a kínai gazdasági nyitás energiapiaci következményeire kell figyelni – mutattak rá a laptársunk körképében.
Több mint 37 milliárd forint, lényegében azonnali ellentételezést kaptak az áramszolgáltatók április 20. csütörtökig a rezsivédelmi alapból a kormány döntése értelmében. A szolgáltatók - elosztóhálózati engedélyesek/elosztók - a lakossági fogyasztók által fizetendő villamosenergia-rendszerhasználati díjak 2023-ra vonatkozó befagyasztására, illetve az ezáltal kieső bevételeikre tekintettel részesülhettek a kompenzációból, amelyet az év hátralevő hónapjaiban további, összességében még 63 milliárd forintos kifizetések fognak követni. Közben a kormány 31 milliárd forintot átcsoportosított a különleges földgázkészlet biztosítására is.
Eddig hasonlóan magas áron kapta a gázt egy szűk céges-intézményi kör, illetve a magyar lakosság az átlagfogyasztás felett, de előbbinek májustól 52%-kal csökkenti az árat a kormány egy friss rendelettel, utóbbinak viszont marad a 767 forintos köbméterenkénti ár. Erről a vetületről nem beszélt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, csak arról, hogy a kiscégek ugyanúgy 70 forintért vehetik májustól az áram kilowattóráját, mint a lakosság az átlagfogyasztás felett. A kommunikációs okok mellett elsősorban pénzügyi-költségvetési oka van a kétféle gázpiaci kormánydöntésnek.
Az 52%-os gázárcsökkentés mintegy 14 ezer intézményi felhasználót érint, ebből 10 ezer gazdasági társaság, az 59%-os áramárcsökkentés pedig 17 ezer felhasználót, amelyek közül 11 ezer a gazdasági társaság – jelezte kedden az MVM Next az Indexnek az új kormányzati rezsicsökkentő lépés érintetti körét. Aznap a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján Hiezl Gábor, az állami cég vezérigazgatója azt is mondta egy panelbeszélgetésben, hogy látva a beszakadó piaci árakat, a társaság nyitott a tavaly ősszel-télen drágán fixált gáz- és áramvásárlási szerződések módosítására, a helyzet mindkét fél számára megnyugtató rendezésére.
Az Európai Unióban tavaly több, mint 3 millió darab hőszivattyút értékesítettek, ami 38%-os ugrást jelent a megelőző évi 34%-os emelkedéshez képest és így már mintegy 20 millió hőszivattyú működik a közösség területén – ismertette Thomas Nowak, az Európai Hőszivattyú Szövetség főtitkára a Magyar Hőszivattyú Szövetség szerdai budapesti konferenciáján. A magyar szövetség elnöke, Kiss Pál, ezzel párhuzamosan azt emelte ki, hogy tavaly idehaza mintegy 100%-kal nőtt az értékesített levegő-víz hőszivattyúk száma, ami mintegy 15 ezer darabot jelent.
A villamosenergia egységárát 59%-kal, a gázdíjat 52%-kal csökkenti a jog erejénél fogva május 1-től a kormány egy friss rendelettel a vészhelyzeti ellátásban ülő, jellemzően kisvállalkozások számára – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Története messze leggyorsabb ütemű bővülését érte el az idei első negyedévben a magyarországi naperőmű-kapacitás, köszönhetően annak, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek és a napelemparkok is rekord sebességgel szaporodnak. A január-márciusi időszakban közel annyival nőtt a fotovoltaikus erőművek beépített teljesítőképessége, mint a tavalyi rekordévben fél év alatt.
A februári 191 forintról márciusban 173 forintra esett a háztartási vezetékes gáz egy köbméterének átlagára - derült ki a KSH ma reggel közzétett részletes inflációs adatbázisából, ami kalkulációink szerint a havi inflációs mutatót 0,2%-ponttal lejjebb húzta. Éves szinten azonban még mindig 63%-kal drágább a vezetékes gáz, így ez a teljes magyar inflációs mutatót 1,4%-ponttal felfelé húzta. Ezek mellett az is különösen érdekes, hogy a piaci gázárak esése mellett is rendületlenül emelkedik a PB gázpalack cseréjének díja: a 8030 forintos átlagár 47%-kal magasabb, mint egy éve.
