Közel kétéves szünet után ismét az iparvállalatoknak kell finanszírozniuk a hazai zöldáramtermelés-támogatási rendszert, miután a villamosenergia-piaci referenciaár az energiaválság előtti helyzetnek megfelelően megint a támogatott átvételi ár alatt áll.
A minapi energiaügyi minisztériumi egyeztetésen tisztázódtak végre a szaldó elszámolás keretei, így eldőlt, hogy minden HMKE-tulajdonosra érvényesek a szabályok, nemcsak a lakosságra, a rendszerhasználati díjfizetés kérdése is kitisztult, az uniós napelemes pályázaton részt vevők is fontos jelzést kaptak – mutatott rá az egyeztetésen részt vevő MANAP Iparági Egyesület elnöke a ma kiadott közleményben. Szolnoki Ádám ebben azt is jelezte, hogy a bruttó elszámolás kialakításáról is egyeztetést folytattak, és ennek, illetve az esetleges kapcsolódó egyéb támogatásoknak a bejelentése szeptember vége körül várható, amelyet megelőzően a felek újabb egyeztetéseket fognak folytatni. Különösen fontos üzenet a rezsicsökkentés keretei tükrében, hogy Szolnoki Ádám szerint „a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben”.
Az újonnan létesítendő háztartási méretű (HMKE) napelemes rendszerekre vonatkozóan 2022 őszén bevezett hálózati betáplálási stop életbe lépése óta a korábbi töredékére esett vissza a HMKE-igénybejelentések száma, egészen idén szeptember elejéig, amikor is értesüléseink szerint rövid idő alatt hirtelen több ezer új igényt nyújtottak be. Akkor, amikor még épp időben voltak ahhoz, hogy az igények alapján megvalósítandó HMKE-k még a kedvező éves szaldó elszámolásba kerülhessenek, viszont amikor ezt elvileg még nem is lehetett tudni.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozatával a kormány 32 milliárd forintot vont el a Rezsivédelmi Alapból.
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalása szerint erősíteni kell a fogyasztók védelmét az ingadozó villamosenergia-árakkal szemben, és biztosítani kell, hogy a fogyasztóknak joguk legyen rögzített áras vagy dinamikus áras szerződésekhez.
Ha az éves szaldó havi alapú elszámolássá való átalakítását meg is úszhatják a hazai háztartási méretű naperőmű tulajdonosok, a 2024. január 1. után létesített, újonnan csatlakozó HMKE-k az uniós előírás szerint már nem kerülhetnek a jelenlegi kedvező éves szaldó rendszerbe. A bevezetése előtt kevesebb mint négy hónappal még nem ismert új rendszer kialakításához más országok jó példákat szolgáltatnak, amelyek alapján a váltás kivitelezhető úgy, hogy a megtérülés javuljon, miközben a helyben fogyasztás aránya is nőjön, vagyis a napelemesek és a hálózat is jól járjon.
Öt évig elmaradt az áramdíj szerepeltetése a számlán a korábbi szolgáltatóváltás nyomán, aztán az éves leolvasás után a minap 37,7 millió forintos áramszámlát kapott a Telex egyik olvasója, de a hosszas utánajárás után a történet vége az lett, hogy ezt sztornózták, mert előtte már befizette az elmaradt áramdíjak 380 ezer forintos tételét. Ugyanez az olvasó a gázszámla terén is kálváriát járt be a hosszas személyes ügyintézés során, amelynek a vége az lett, hogy a 400 ezres gázszámlából az MVM 370 ezret elengedett.
A lakossági napelemeknél az éves szaldó elszámolási rendszer havira változtatásának tervei kapcsán fontos nyugtató mondatot küldött ki hétfőn sajtóválaszként az Energiaügyi Minisztérium. Azt üzente ugyanis a tárca, hogy figyelembe fogják venni a már végrehajtott és megkezdett napelemes beruházásoknál az érintett családok érdekeit, és dolgoznak a szabályok finomhangolásán, hogy még „a jövőbeli fejlesztések megtérülését is” lehetővé tegyék.
Az uniós szabályok egyáltalán nem írják elő azt, hogy 2024-től el kell törölni az éves szaldót és már csak havi szaldót lehet működtetni a már megvalósult napelemes beruházásoknál, így „ennek a bevezetése mindenképpen etikátlan lenne, mert több, mint 200 ezer háztartást sikerül hátrányos helyzetbe hozni, aminek sajnos nem lehet más az eredménye, mint a költségvetési hiánynak a csökkentése”, hiszen „a rezsicsökkentésnek óriási a költsége” – jelentette ki az ATV kedd esti műsorában Kiss Ernő. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke finomította tegnapi üzenetét, miszerint ezzel a változással az elmúlt évekbeli napelemes beruházások „nem fognak megtérülni”, mert ma már azt hangsúlyozta, hogy „a megtérülés jelentős mértékben ki fog tolódni”. Közben az Energiaügyi Minisztérium fontos nyugtató mondatokat küldött egy sajtóválaszban.
„Az augusztus 1-től július 31-ig tartó időszak gázfogyasztása 8,5 milliárd köbméter volt, ez nagy csökkenés” – jelentette ki az új rezsirendszer első teljes évének adatai kapcsán a hétvégén Lantos Csaba energiaügyi miniszter. A Portfolio számításai szerint ez a nagy csökkenés konkrétan 21%-ot jelent a megelőző egy évhez képest, és a részletes adatok azt is jelzik, hogy a lakosság, és főként a nem-lakossági szegmens különféle szereplői is jócskán spóroltak a gázfogyasztással.
Az éves szaldó elszámolást havi, vagy akár negyedórás (!) rendszerességű elszámolás is felválthatja 2024-től Magyarországon a már meglévő háztartási napelemes rendszereknél is, és akár az is elképzelhető, hogy ennek megvalósításához ki kell lépniük a napelemek üzemeltetőinek az egyetemes szolgáltatásból, leegyszerűsítve a lakossági rezsicsökkentés jelenlegi rendszeréből – rajzolódik ki az Energiaügyi Minisztérium friss válaszából. Azt is megígérte egyúttal a tárca, hogy október 1-től tényleg elindul a lakossági hálózati betáplálási stop részleges feloldása az országban.
Uniós előírás miatt legkésőbb idén év végéig választhatják a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), így a háztartási napelemes rendszerek, esetén az új magyarországi felhasználók a jelenleg érvényes szaldó elszámolási rendszert, de egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen új elszámolási rendszerben gondolkodik a szabályozó 2024-től kezdve. A REKK Regionális Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány a szakirodalom és nemzetközi példák alapján megvizsgálta, hogy a jövő évtől milyen elszámolási rendszerek jöhetnek szóba a háztartási naperőművek termelésére vonatkozóan. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze, bemutatva a felmerülő szakmai dilemmákat is.
Azoknak, akiknek tavasszal-nyáron van az éves gázóra leolvasása, és átalány szerint fizetnek az átlagfogyasztás felett, évente jöhetnek a durva gázszámlák a kora nyári hónapokban, mivel addigra már elfogyott az éves kedvezményes keretük, így beüt náluk a 7,5-szeres piaci gázár – mutatta be egy friss ábragyűjteményben az MVM.
Július 7-én az Országgyűlés elfogadta a 2024-es költségvetést, amelyben a Rezsivédelmi Alap több mint 1340 milliárd forintot kap; ennyit szán a kormány jövőre rezsicsökkentésre. Bár ez nagyjából fele annyi, mint az idei 2580 milliárd forint, még így is az egyik legnagyobb tétel a kiadási oldalon. A központilag megszabott lakossági energiaár minden hazai lakossági felhasználónak – aki az ún. átlag alatt fogyaszt – alanyi jogon jár, függetlenül attól, hogy rászorul-e erre az ártámogatásra. Az elemzésekből azonban az derül ki, hogy leginkább a gazdagabbaknak kedvez. Ehelyett egy sokkal előremutatóbb, a klímacélokat, valamint a lakossági érdekeket is támogató megoldás lehetne, ha az idei és a következő évekre tervezett több ezer milliárdos rezsicsökkentésre szánt keret egy részét is épületenergetikai felújításokra csoportosítaná át az állam. Az épületeink így a kevesebb energiafogyasztásukkal tudnák a lakóik pénztárcáját kímélni, jelentősen hozzájárulva a kibocsátáscsökkentéshez, a klímaválság enyhítéséhez.
Jól járhatnak az elektromosautó-tulajdonosok a rezsicsökkentés átalakításával: a dinamikus árképzés lehetővé teszi majd a felhasználók számára, hogy kihasználják az áringadozást, így akkor töltsék a járművet, amikor olcsóbb a villamos energia – szúrta ki a Villanyautósok.hu.
Az uniós források energetikai célú felhasználásával kapcsolatos kormányzati tervek szerint a háztartásoknak és a mikrovállalkozásoknak nem is olyan sokára lehetőségük nyílhat rá, hogy a rezsicsökkentett árú fogyasztási szint felett dinamikus villamosenergia-áras szerződéseket kössenek. Ez lehetővé teszi majd számukra, hogy kihasználják az áringadozást, és akkor használják a villamos energiát, amikor az olcsóbb vagy negatív áron vásárolható meg, vagyis az ilyenkor megvalósuló felhasználásáért még pénzt is kaphatnak majd.
Nincs változás a rezsicsökkentés tavaly nyár óta fennálló rendszerében, így 2023. augusztus 1-jétől újabb egyéves időszakra továbbra is változatlan feltételekkel biztosítja az MVM a lakossági ügyfeleinek a rezsicsökkentett energiát - közölte az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. kedden az MTI-vel. Egy keddi sajtóeseményen hasonlóképp fogalmazott Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos.
Augusztustól maradnak a rezsicsökkentett árak, a jövő évi költségvetésben is biztosítja a kormány az ehhez szükséges forrásokat - írja az Energiaügyi Minisztérium.
Olyan reformot tervez a magyar kormány, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett – szúrta ki a Portfolio az uniós helyreállítási terv új anyagában. Ez azt jelenti, hogy miközben erről idehaza még nem tett említést a kormány, az Európai Bizottság felé kidolgozott, most társadalmi egyeztetésre kitett, dokumentumban felfedte a rezsicsökkentési rendszer átalakításának középtávon tervezett irányát. A dinamikus árképzést lehetővé tevő reformhoz gyorsan hozzátette azt a kiegészítést is, hogy ennek „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy a rezsivédett tartomány felett az emberek spórolni tudjanak az áramszámlán, mert akkor vesznek majd áramot, amikor az éppen olcsó a piacon, ez pedig a fogyasztói tudatosságot is emelheti. Van még egy másik, szintén nagy jelentőségű terv is a kormány anyagában: kiderült, hogy 224 milliárd forintos keretösszeggel egy új energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány, amellyel legalább 20 ezer ingatlan újulhat meg alapvetően, és a cél az, hogy ezek segítségével évi 171 GWh-val csökkenjen az ország primer energiafogyasztása.
Az elmúlt napokban több tízezer háztartás kedélyeit borzolhatta magas díjfizetést tükröző gázszámla. Az MVM még a héten reagált az ügyre, az energetikai szakértő pedig elmondja, mit kell tenni, hogy a jövőben ne szembesüljünk ilyen helyzettel.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
