Orbán Viktor holnap reggel ad interjút a Kossuth Rádiónak, azonban szokatlan helyről, Sopronból fog jelentkezni az államfő. A miniszterelnök legutóbb június 30-án volt a rádió vendége, akkor is külső helyszínről, Brüsszelből jelentkezett be.
Újabb energiaár-kedvezményeket vezetne be a lengyel kormány: a hétfői ülésén elfogadott törvénymódosítási tervezet szerint megemelnék a kedvezményes lakossági energiaárakra feljogosító fogyasztási küszöböt, és csökkentenék az energiaárakat a helyi önkormányzatok, a kis- és középvállalkozók, valamint az úgynevezett érzékeny fogyasztók számára is.
Közel 190 milliárd forintot csoportosított át a kormány két, csütörtökön kihirdetett határozatával a Rezsivédelmi Alapból. Ennek jelentős része a minisztériumokhoz, a központi költségvetési szervekhez került, de jutott egyházi és civil intézmények számára is, valamint a külügyminisztérium készül a versenyszektor újabb rezsitámogatására is.
A kormányzati szektor kedd reggel megjelent első negyedéves adatai is alátámasztják, amire már hónapok óta figyelmeztettünk cikkeinkben a költségvetés pénzforgalmi adatai alapján: nagyon rossz állapotban van idén a büdzsé. Az első három hónapban a GDP arányában 9,8% volt a hiány. A kumulált folyamatok is kellemetlen trendről tanúskodnak.
Jelentősen nőtt a hazai villamosenergia-felhasználás az elmúlt napokban, valószínűleg a héten Magyarországot elért hőhullám hatására erősödő hűtési igény, illetve a fokozódó légkondicionáló-használat miatt.
Tovább nőtt a magyarországi naperőmű-kapacitás az elmúlt hónapban, de a növekedés lassult. Különösen a háztartási méretű napelemes rendszerek esetében várható, hogy a statisztikában is érvényesülni kezd a hálózati korlátozások hatása, és a telepítő cégek jelentősebb számú új igény híján lassan elkezdenek kifutni a megrendelésekből.
A Fitch Ratings a tegnap publikált riportban fenntartotta az MVM tavaly megállapított BBB minősítését, emellett a kibocsátó hitelminősítésének negatív kilátásain sem változtatott.
Amint arról beszámoltunk, törvényjavaslattal rendezné a PB-gázpalackok piacán kialakult helyzetet Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő. Ellátási problémák azonban nem csak a palackos, hanem a szintén a rezsicsökkentés hatálya alá tartozó nagyobb mennyiségű, tartályban történő lakossági értékesítés területén is jelentkeztek.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfő délután megjelent közleménye után újabb részleteket közölt Parragh László, a szervezet elnöke az általuk javasolt céges rezsicsökkentési javaslatról. Konkrétan azt kérik a kormánytól, hogy teremtsen olyan helyzetet, ahol automatikusan csökkennek a korábban fix (jellemzően nagyon magas) áron megkötött energiaszerződésekben szereplő árak. A kamarai elnök megszólalásaiból az is kiderült, hogy a kormány ezzel kapcsolatos döntésére már nem is kell sokat várni.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kéri a kormányt, hogy vizsgálja felül és igazítsa a fix áras energiaszerződéseket a piaci árszinthez a vállalkozásoknál. Az elmúlt időszakban a gáz- és áramárak valóban rekordalacsony szintre estek, ami indokolhatja a felülvizsgálatot.
Furcsa kettősség rajzolódik ki a ma közzétett részletes magyar inflációs adatokból, mert míg a vezetékes gáz egy köbméterének ára rendületlenül esik amiatt, hogy egyre több család fér be a rezsivédett fogyasztási határ alá, addig a PB-gázpalackok cseredíja rendületlenül emelkedik kétéves mélypontra szakadó tőzsdei gázárak mellett is. Éppen ezért, az egyre csak dráguló gázpalack cseredíj miatt, kellett a minap elengednie a kormánynak ezt a típusú rezsicsökkentést. A magyar infláció havi 0,4%-os csökkenéséből egyébként a vezetékes gáz átlagárának esése számításaink szerint 0,15%-nyi részt megmagyaráz, tehát a meglepően kedvező inflációs adat lényeges részét valójában egy technikai hatás okozta.
A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható. Az OECD-előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 2,5%-kal emelkedik. A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom. Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. Miközben arra számítanak, hogy jóval magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a kormány várakozása.
A kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek - jelentette be közleményében a Pénzügyminisztérium kedd délután. A tervezet szerint adókedvezményt kapnak megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók, de a jövedéki adók szintjét az uniós minimum szintjére emelik meg, ami jelentős plusz tétel az üzemanyagoknál. Ez az áfával együtt literenként 41 forint drágulást jelent.
Az Origónak adott interjúban Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője elmondta, hogy a kormány, a Fidesz és a KDNP-frakció, valamint a szolgáltatók támogatásával törvényjavaslatot készül benyújtani, ami rendezheti a PB-gázpalackok piacán kialakult „helyzetet”. A PB-gázpalack hiány elsősorban a szegényebb háztartásokat érinti, ahol ugyanis nincs bekötve a vezetékes gáz, ott legalábbis nyáron főzésre jellemzően palackos gázt használnak.
Elkészítette a Navigátor web alkalmazást az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., amely megkönnyíti és felgyorsítja a felhasználók rezsiügyintézését, tájékozódását, így a lakossági ügyfelek nagyon rövid időn belül javaslatot találnak arra, hogy gáz- és áramügyeiket hol intézhetik el leggyorsabban – közölte a szolgáltató.
Miután a május közepén beköszöntött esős, hűvösebb időben sok háztartásban még fűtöttek, a hónap második felében érkező nyárias kánikula miatt szinte egyik napról a másikra megjelent a hűtési igény is, ezzel lényegében elindítva a 2023-as klímaszezont. A légkondicionálókat egyelőre vélhetően még csak azok kapcsolják be, akik az átlagnál rosszabbul viselik a meleget, de a nyár folyamán biztosan lesznek olyan időszakok, amikor a klímaberendezések tömegesen állnak majd termelésbe itthon és Európában is. Ez pedig magasabb villanyszámlákat és az áramárak emelkedését is eredményezheti.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt. És éppen akkor kellett részlegesen elengedni - miután fenntarthatatlanná vált -, amikor mások ilyen eszközöket vezettek be. Az árstopok (élelmiszer, üzemanyag) illúziója pedig végül nem hozta el az infláció csökkenését. (1. rész)
Az Európai Bizottság már aktívan vizsgálja az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány miatt kivetett különadókat. A magyar kormánynak figyelmeztetést is küldtek, hogy vezessék ki azokat, de nem pusztán az Orbán Viktor vezette kabinet intézkedéseivel van probléma: általánosságban piactorzítónak tartják a szektorokra kivetett szelektív adókat, amelyeknek inflációerősítő hatása is van. A rezsicsökkentéshez hasonló, energiaárak miatt bevezetett támogatásokat is mind kivezetnék - jelezték bizottsági források a Portfolio-nak.
Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag és a német recessziós hír nyomán új kétéves mélypontra zuhant pénteken az Európában irányadó TTF gázár, ami azt jelenti, hogy már csak 100 forintba kerül egy köbméter ára a tőzsdén. Ez kevesebb, mint az ötöde annak, mint amennyit (580 forintot) az átlagfogyasztás felett kell fizetnie a magyar háztartásoknak a rezsicsökkentés új rendszerében, és könnyen lehet, hogy még tovább szakad a tőzsdei gázár. Mindez látszólag egyre inkább lehetőséget ad arra, hogy a kormány ősszel levágja az átlagfogyasztás feletti részre a gázárat, ha arra a költségvetési helyzet lehetőséget, az inflációs pálya pedig szükséget ad, ám vannak további nehezítő tényezők.
A Portfolio információi szerint az idei évi költségvetést 110 euró/MWh-s átlagos tőzsdei gázár mellett tervezte a kormány tavaly év végén, így az, hogy januártól tegnapig csak 48 eurós az idei átlagár és kedvezőek a kilátások is, jelentős költségvetési mozgásteret nyithat meg a rezsivédelmi alapban az év további részében. Ez durva becsléseink szerint akár 450-750 milliárd forintos is lehet, ami miatt akár dörzsölhetné is a tenyerét a kormány, de azt is megtudtuk piaci forrásokból, hogy az idén negyedik negyedévi távfűtéshez szükséges gázt 65-70 euró körüli áron már lefedezte a kormány, a jövő év első negyedévit pedig 50 euró körül, azaz a mostanra 30 euró alá szakadt gázárnál magasabb áron fixálta a beszerzést, ez pedig szűkíti valamelyest az említett költségvetési mozgásteret. Az viszont akár teljesen el is viheti ezt a mozgásteret, hogy komoly elcsúszás látszik az idei büdzsében, így a gázár zuhanása miatti öröm csak látszólagos.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
