A kormány hálózatfejlesztésre készül a víziközmű-hálózat esetében, valamint országszerte összehangolja a díjszabást. Az indoklás szerint a sok esetben három-négyszeres árazáson belüli különbséget akarják megszüntetni, mindez pedig a vízdíjak és a csatornaköltségek emelkedésével járhat. A gazdaságban egyre dominánsabbá váló akkumulátorgyártás miatt is fontos lehet akár a rezsicsökkentés részleges kivezetése. Logikus lenne az egész ágazat központosítása.
Változnak a cégekre, önkormányzatokra és civilekre vonatkozó rezsiszabályok, de a lakossági tarifa változatlan marad. A kormány készül a víziközműhálózat fejlesztésére és a díjszabás országos összehangolására - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. Az élelmiszerár-stopok esetében április végéig dönt a kormány a meghosszabbításról vagy kivezetésről.
Májustól sem változik a lakossági rezsicsökkentés tarifarendszere, azaz marad a 752 forintos gázár és a 70 forintos áramár az átlagfogyasztás felett – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, noha jócskán csökkentek a piaci árak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyúttal a céges rezsiszabályokban változtatásokat jelentett be, így a két témát első ránézésre pénzügyi okok miatt kézenfekvőnek tűnne összekötni, de meglátásunk szerint ettől eltérő (pénzügyi) okai vannak annak, hogy maradnak a lakossági tarifák az átlagfogyasztás felett.
A szerdai közlönyben hirdette ki a kormány azt a határozatát, amivel 100,6 milliárd forintot vont el a Rezsivédelmi Alapból a távhőkassza pozitív egyenlege megőrzésének érdekében.
Csütörtök délelőtt 10-kor ismét Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő - derült ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ meghívójából. Az eseményt szokásainkhoz híven ismét élőben tudósítjuk.
A Ház elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, ami a büdzsé főösszegeit tartalmazza. Erről 125 igen szavazattal és 63 nem ellenében szavazott az Országgyűlés. A 2023-as költségvetést első alkalommal 2022 júliusában fogadták el a képviselők, ám idén módosítják azt.
Lehullott a lepel a februárban kialakult, szokatlanul magas költségvetési hiány hátteréről. A részletes államháztartási adatok alapján elmondhatjuk, hogy leginkább - ahogyan az várható volt a magas árakon betárazott energiaárak miatt - a rezsicsökkentés nyomasztja az idei költségvetést. Csak februárban közel 450 milliárd forintot költött az állam erre a célra.
A gáz és az áram után a víz- és a csatornadíj esetében is meghatározhatja a kormány, hogy mekkora fogyasztásig lehet érvényesíteni a rezsicsökkentés kedvezményét.
Felgyorsult a magyarországi háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k) összesített beépített teljesítőképességének növekedése 2023 első hónapjaiban, ami nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés csökkentéséről, valamint a hálózati visszatáplálás átmeneti felfüggesztéséről szóló tavalyi kormányzati bejelentések után megugrott telepítési igénnyel függ össze. A napelemparkok összesített beépített teljesítőképessége is remekül alakul eközben, a talán itt is várható rekordok azonban rendszerint alaposan tesztelik a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, felhívva a figyelmet arra, hogy az időjárásfüggő megújulók felfutásával párhuzamosan szükség van a rugalmassági képesség fejlesztésére is.
A február végi határidőig mintegy 1200 állami, önkormányzati és egyházi intézmény, alapítványi egyetem jelentkezett az áramár fixálási lehetőségre, amely intézmények összesen több, mint 20 ezer fogyasztási helyen kapják majd áprilistól év végéig rögzített áron az áramot – közölte az adatok összesítése után pénteken az Energiaügyi Minisztérium.
A szokatlanul enyhe decemberi időjárás lefelé húzta kicsit a ma közzétett februári inflációs adatot – derül ki a KSH adataiból. Az összefüggés abból adódik, hogy mivel kevesebbet kellett fűteni az év utolsó hónapjában, így a gáz- és áramfogyasztás egyre nagyobb részével fértek be a családok a rezsicsökkentett díjszabás alá, ami lehúzta a háztartások által vett energia KSH által kalkulált átlagos árát, az pedig így az inflációs mutatót is.
Az energiaválság nyomán mára rengeteg energetikai „szakértő” lett az országban, saját 85 éves édesapám is elképesztő profizmussal csavargatja a radiátort, amihez előtte valószínűleg 20 évig nem nyúlt – árulta el az MVM Zrt. vezérigazgatója a Magyar Energiakereskedők Szövetsége csütörtöki konferenciáján.
Április 30-ig maradnak a jelenlegi árak a lakossági piaci ár tekintetében is, utána pedig attól függően, hogy mit, mennyiért tudtunk beszerezni, lehet majd új árat megállapítani - jelentette ki a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: "nyilván most, amikor olcsóbb a gáz, akkor próbáljuk mi is lekötni hosszú távra a gázszerződéseket". De mit is jelent ez pontosan, és valóban várható-e a lakossági piaci ár csökkentése április 30. után?
Januárban is Európa inflációs bajnoka maradt Magyarország, sőt, a magyar áremelkedés üteme egyre látványosabban kilóg az EU-tagországok sorából. A drágulás toronymagasan itthon a legnagyobb a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek körében, de talán elsőre meglepő lehet, hogy az elmúlt egy évben idehaza nőtt legjobban az ára az üzemanyagoknak is, illetve a háztartási energia drágulásában is az élmezőnyben vagyunk.
Egész évben nem fog emelkedni se az áram, se a gáz, se a távhő rezsicsökkentett lakossági ára, és a rendszerhasználati díj se emelkedik idén – jelentette be az MVM energetikai konferenciájának nyitó előadásában Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette: az átlagfogyasztási korlát feletti lakossági piaci ár egyelőre április 30-ig változatlan marad. A miniszter az előadásában megerősítette azt a minapi jelzést, hogy három CCGT gázerőművet fog megépíteni a kormány 2028-ig, egyet a Mátrai Erőmű mellett, kettőt pedig Tiszaújvárosban. A rezsiárakkal kapcsolatos kormányzati bejelentés éppen azután hangzott el, hogy egy friss tanulmány alapján meglepő adatokat írtunk meg a rezsicsökkentési rendszer kapcsán.
A magyar háztartások 21%-a mind a gáz-, mind az áramfogyasztás terén túllépte az átlagfogyasztásként meghúzott határt a rezsiemelés előtti egy évben, további 6,8%-a csak a gázból, 33,6%-a pedig csak az áramból lógott túl azon, így elméletileg akár a háztartások 61,5%-át is kedvezőtlenül érintették volna a tavaly nyáron bevezetett új rezsiszabályok – derült ki a KSH legfrissebb Statisztikai Szemléjében megjelent tanulmányból. A valóság azonban ettől kedvezőbb lett, igaz ez inkább az időjárásnak, mint a spórolásnak köszönhető. Éppen ez, illetve a lakások állaga és a vezetékes gáz magas elterjedtsége okozhat fejtörést a döntéshozóknak. Az is fontos, hogy az átlagfogyasztási határ 120%-ánál többet fogyasztó háztartások aránya az ország rengeteg településén akár egyharmados is lehet, és közülük 271 ezer olyan háztartás van, amelyekben csak 60 éves vagy annál idősebb személy él. Különösen érdekes az is, hogy Budapest agglomerációjában, illetve Tatabánya, Győr és Miskolc környékén látványosan magas az egy főre jutó lakossági gázfogyasztás, így a szerzők azt javasolják a döntéshozóknak, hogy nem lehet országosan egységes rezsiszabályokat hozni, illetve a fogyasztáscsökkentést célzó beavatkozásokat tenni, hanem térben koncentrált lépésekre, és az energiatudatosság erősítésére lenne szükség.
Az elmúlt 15 évben a magyar áramfogyasztás importhányada úgy nőtt folyamatosan, hogy közben a felhasználási igény nem emelkedett drasztikusan, a 3-7 ezer megawattos sávban maradt. Az elkövetkezendő években azonban olyan gyártókapacitások települnek az országba, amelyek energiaigénye hosszú távon Paks 2 kapacitását is meghaladhatja, ezért minden olyan lehetőség kiaknázásra szükség lenne, amiben jó adottságai vannak az országnak, mint például a geotermia – mondta Holoda Attila, energetikai szakértő.
A novemberi 242 forintról decemberben 212 forintra, aztán januárban 202 forintra csökkent tovább egy köbméter lakossági vezetékes gáz átlagos ára a KSH friss kalkulációi szerint, ami picit megint lehúzta a januári inflációs adatot - derült ki a ma közzétett statisztikákból. Ez azonban nem a rezsiszabályok változásából ered, hanem abból, hogy az enyhébb idő és a tudatos spórolás miatt több háztartás maradt az átlagfogyasztási korlát alatt, így a háztartások körében becsült átlagos bekerülési ár lejjebb csúszott. Ugyanígy az általános és a vezérelt áram kimutatott ára is csökkent picit decemberről januárra a változatlan rezsiszabályok mellett is, miközben kellemetlen fejleményként a tűzifa ára és a gázpalack csere díja még tovább emelkedett országos átlagban.
