Miután a május közepén beköszöntött esős, hűvösebb időben sok háztartásban még fűtöttek, a hónap második felében érkező nyárias kánikula miatt szinte egyik napról a másikra megjelent a hűtési igény is, ezzel lényegében elindítva a 2023-as klímaszezont. A légkondicionálókat egyelőre vélhetően még csak azok kapcsolják be, akik az átlagnál rosszabbul viselik a meleget, de a nyár folyamán biztosan lesznek olyan időszakok, amikor a klímaberendezések tömegesen állnak majd termelésbe itthon és Európában is. Ez pedig magasabb villanyszámlákat és az áramárak emelkedését is eredményezheti.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt. És éppen akkor kellett részlegesen elengedni - miután fenntarthatatlanná vált -, amikor mások ilyen eszközöket vezettek be. Az árstopok (élelmiszer, üzemanyag) illúziója pedig végül nem hozta el az infláció csökkenését. (1. rész)
Az Európai Bizottság már aktívan vizsgálja az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány miatt kivetett különadókat. A magyar kormánynak figyelmeztetést is küldtek, hogy vezessék ki azokat, de nem pusztán az Orbán Viktor vezette kabinet intézkedéseivel van probléma: általánosságban piactorzítónak tartják a szektorokra kivetett szelektív adókat, amelyeknek inflációerősítő hatása is van. A rezsicsökkentéshez hasonló, energiaárak miatt bevezetett támogatásokat is mind kivezetnék - jelezték bizottsági források a Portfolio-nak.
Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag és a német recessziós hír nyomán új kétéves mélypontra zuhant pénteken az Európában irányadó TTF gázár, ami azt jelenti, hogy már csak 100 forintba kerül egy köbméter ára a tőzsdén. Ez kevesebb, mint az ötöde annak, mint amennyit (580 forintot) az átlagfogyasztás felett kell fizetnie a magyar háztartásoknak a rezsicsökkentés új rendszerében, és könnyen lehet, hogy még tovább szakad a tőzsdei gázár. Mindez látszólag egyre inkább lehetőséget ad arra, hogy a kormány ősszel levágja az átlagfogyasztás feletti részre a gázárat, ha arra a költségvetési helyzet lehetőséget, az inflációs pálya pedig szükséget ad, ám vannak további nehezítő tényezők.
A Portfolio információi szerint az idei évi költségvetést 110 euró/MWh-s átlagos tőzsdei gázár mellett tervezte a kormány tavaly év végén, így az, hogy januártól tegnapig csak 48 eurós az idei átlagár és kedvezőek a kilátások is, jelentős költségvetési mozgásteret nyithat meg a rezsivédelmi alapban az év további részében. Ez durva becsléseink szerint akár 450-750 milliárd forintos is lehet, ami miatt akár dörzsölhetné is a tenyerét a kormány, de azt is megtudtuk piaci forrásokból, hogy az idén negyedik negyedévi távfűtéshez szükséges gázt 65-70 euró körüli áron már lefedezte a kormány, a jövő év első negyedévit pedig 50 euró körül, azaz a mostanra 30 euró alá szakadt gázárnál magasabb áron fixálta a beszerzést, ez pedig szűkíti valamelyest az említett költségvetési mozgásteret. Az viszont akár teljesen el is viheti ezt a mozgásteret, hogy komoly elcsúszás látszik az idei büdzsében, így a gázár zuhanása miatti öröm csak látszólagos.
Az Európai Bizottság lesújtó véleményt fogalmazott meg a magyar kormány gazdaságpolitikájáról és számos intézkedést várnak el a most közzétett Országspecifikus ajánlások szerint. Így megkövetelik a rezsicsökkentés kivezetését, átiratnák a költségvetést, fiskális szigort várnak el, a helyreállítási alap lehívásához feltételül szabott szupermérföldkövek maradéktalan teljesítését követelik, hogy az uniós források támogathassák a növekedést. De ugyanígy elvárják az ár- és kamatplafonok kivezetését a torzító hatások csökkentése és a monetáris transzmissziós mechanizmus zökkenőmentes működésének megkönnyítése érdekében. Gyakorlatilag az elmúlt egy év legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit bírálja Brüsszel.
„Nagyjából egymilliárd eurót irányoztunk elő a következő évekre a magyarországi beruházásokra”, amely hálózati fejlesztések megvalósítására „készek és képesek vagyunk”, de „a kiszámítható szabályozói környezet kulcsfontosságú tényező számunkra” – hangsúlyozta Guntram Würzberg a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója a kiszámíthatóság fontosságát többször is kiemelte, és bár nagyon konstruktívnak mondta a cég és a kormány közti viszonyt, de jelezte, hogy a Dunaferr-ügybeli tárgyalásokon még nem sikerült megtalálni a megoldást azután, hogy lényegében ingyen kellett adniuk az áramot, és „emiatt bőven kétszámjegyű millió eurónyi veszteséget szenvedtünk el idáig”. Bízik azonban a helyzet rendezésében, ahogy abban is, hogy még az év vége előtt minden olyan lakossági napelemes ügyfelet rá tudnak csatlakoztatni a hálózatra, aki a tavaly október végi határidő előtt jelentkezett, és meg is nyugtatta őket, hogy nem fognak lemaradni a szaldó elszámolásról. Az interjúban ezek mellett szóba került még például az E.ON Hungária üzleti stratégiája, az orosz gázról leválás kérdése, az energiafelhasználásban a további takarékosság lehetőségei, illetve a megújuló energiával kapcsolatos beruházások számos kérdése is. Guntram Würzberg egyébként úgy látja, hogy az energiaválságnak még nincs vége, és „az árak nem fognak a háború előtti szintre csökkenni, a jövőben magasabb energiaköltségekkel kell majd együtt élnünk.”
"A jelenlegi háborús időkben kiemelt fontosságú a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése, ezért a kormány tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a jövő évi költségvetést még a nyári időszakban az Országgyűlés elé terjeszti" - írja közleményében a Pénzügyminisztérium, egyben tudatja, hogy a költségvetés a tervezetet a mai napon átadta a Költségvetési Tanácsnak.
Közel 200 MW-tal bővült a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége az elmúlt hónap során, így az összesített fotovoltaikus (pv) kapacitás már meghaladja a 4762 MW-ot. Ha a jelenlegi tempó fennmaradna, akkor a naperőmű-kapacitás június elejére megközelítené az 5000 MW-ot, év végére pedig meghaladná a 6000 MW-ot, és belátható közelségbe kerülne az aktuális Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra kijelölt 6500 MW-os célt.
Fillérre pontosan az összes rezsivédett áramárat lefelezte a kormány a kiscégeknek május 1-től, amellyel párhuzamosan a lakossági rezsivédett és afeletti áramárakhoz nem nyúlt hozzá – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
„A háztartások májustól is az eddigi árakon juthatnak áramhoz és gázhoz a rezsivédett sáv alatt és felett egyaránt” – hangsúlyozta péntek este kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Frissítés! A mikrovállalkozások rezsivédett áramtarifáit fillérre pontosan lefelezte egy másik friss jogszabály, amelyről itt írtunk.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében 2023. április 30. után bármikor növekedhetnek, vagy csökkenhetnek az átlagfogyasztás feletti részre vonatkozó lakossági rezsiárak, ha azt a piaci helyzet indokolja, ez következik ugyanis abból, hogy a rendelet már nem szabott meg új határidőt, ameddig az ármeghatározás tart. A pontosabb képet majd akkor látjuk, ha a kormányrendelethez kapcsolódó energiahivatali rendeletek is megjelennek, várhatóan a napokban. Frissítés! Péntek este a friss Magyar Közlönyben már meg is jelent ez az energiahivatali rendelet, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
Több csomagban osztott meg nagyon fontos információkat hivatalos youtube csatornáján az MVM a lakossági rezsidíjakkal, számlázással kapcsolatban. A rövid, informatív videókat érdemes megnézni, mert sokan találkozhatnak új és rendkívül hasznos információkkal, például a részletfizetés lehetőségének egyszerű, online módon történő kihasználásával.
Főleg a tavaly drágán betárolt gáz miatt nem nyúlt idén a lakossági rezsiárakhoz a kormány amellett sem, hogy beszakadtak a piaci gázárak, és bár most látszólag optimális állapot van a gázpiacon, de ez több tényező hatására akár pillanatok alatt is meg tud változni, akár duplázódó gázárakhoz is elvezethet – jelezték energiapiaci szakértők a Pénzcentrumnak. A következő hetekben elsősorban az európai folyók vízhozamára, az atom- és vízerőmű kapacitások termelésére, illetve a kínai gazdasági nyitás energiapiaci következményeire kell figyelni – mutattak rá a laptársunk körképében.
Több mint 37 milliárd forint, lényegében azonnali ellentételezést kaptak az áramszolgáltatók április 20. csütörtökig a rezsivédelmi alapból a kormány döntése értelmében. A szolgáltatók - elosztóhálózati engedélyesek/elosztók - a lakossági fogyasztók által fizetendő villamosenergia-rendszerhasználati díjak 2023-ra vonatkozó befagyasztására, illetve az ezáltal kieső bevételeikre tekintettel részesülhettek a kompenzációból, amelyet az év hátralevő hónapjaiban további, összességében még 63 milliárd forintos kifizetések fognak követni. Közben a kormány 31 milliárd forintot átcsoportosított a különleges földgázkészlet biztosítására is.
Eddig hasonlóan magas áron kapta a gázt egy szűk céges-intézményi kör, illetve a magyar lakosság az átlagfogyasztás felett, de előbbinek májustól 52%-kal csökkenti az árat a kormány egy friss rendelettel, utóbbinak viszont marad a 767 forintos köbméterenkénti ár. Erről a vetületről nem beszélt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, csak arról, hogy a kiscégek ugyanúgy 70 forintért vehetik májustól az áram kilowattóráját, mint a lakosság az átlagfogyasztás felett. A kommunikációs okok mellett elsősorban pénzügyi-költségvetési oka van a kétféle gázpiaci kormánydöntésnek.
Az 52%-os gázárcsökkentés mintegy 14 ezer intézményi felhasználót érint, ebből 10 ezer gazdasági társaság, az 59%-os áramárcsökkentés pedig 17 ezer felhasználót, amelyek közül 11 ezer a gazdasági társaság – jelezte kedden az MVM Next az Indexnek az új kormányzati rezsicsökkentő lépés érintetti körét. Aznap a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján Hiezl Gábor, az állami cég vezérigazgatója azt is mondta egy panelbeszélgetésben, hogy látva a beszakadó piaci árakat, a társaság nyitott a tavaly ősszel-télen drágán fixált gáz- és áramvásárlási szerződések módosítására, a helyzet mindkét fél számára megnyugtató rendezésére.
Az Európai Unióban tavaly több, mint 3 millió darab hőszivattyút értékesítettek, ami 38%-os ugrást jelent a megelőző évi 34%-os emelkedéshez képest és így már mintegy 20 millió hőszivattyú működik a közösség területén – ismertette Thomas Nowak, az Európai Hőszivattyú Szövetség főtitkára a Magyar Hőszivattyú Szövetség szerdai budapesti konferenciáján. A magyar szövetség elnöke, Kiss Pál, ezzel párhuzamosan azt emelte ki, hogy tavaly idehaza mintegy 100%-kal nőtt az értékesített levegő-víz hőszivattyúk száma, ami mintegy 15 ezer darabot jelent.
A villamosenergia egységárát 59%-kal, a gázdíjat 52%-kal csökkenti a jog erejénél fogva május 1-től a kormány egy friss rendelettel a vészhelyzeti ellátásban ülő, jellemzően kisvállalkozások számára – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Története messze leggyorsabb ütemű bővülését érte el az idei első negyedévben a magyarországi naperőmű-kapacitás, köszönhetően annak, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek és a napelemparkok is rekord sebességgel szaporodnak. A január-márciusi időszakban közel annyival nőtt a fotovoltaikus erőművek beépített teljesítőképessége, mint a tavalyi rekordévben fél év alatt.
