Újabb nyugdíjváltozásokról is tárgyal a kormány
Várhatóan a nyugdíjreform következő lépéseit érintő döntések is szóba kerülhetnek a kabinet mai tanácskozásán, noha ez a téma a kiadott programban nem szerepelt - értesült a Magyar Nemzet.
Várhatóan a nyugdíjreform következő lépéseit érintő döntések is szóba kerülhetnek a kabinet mai tanácskozásán, noha ez a téma a kiadott programban nem szerepelt - értesült a Magyar Nemzet.
A külföldi sajtóba megint sikerült Magyarországnak bekerülnie, a Financial Times hétvégi számában a nyugdíjreformról készített egy rövid összeállítást. A cikk szerzője alapvetően azt emelte ki az elmúlt hónapokban látott járulékelvétel, és átcsoportosítás kapcsán, hogy az elszámolási hátrányok miatt a kormányoknak rövid távon kellett rendbe tenniük a költségvetésüket, ezt pedig a nyugdíjvagyon részleges feléléséből lehetett megtenni. A tekintélyes FT konklúziója szerint az EU már nem táncolhat vissza a döntéséből, Lengyelország és Magyarország viszont jobban tette volna, ha csak egy időre téríti a járulékokat.
A magánnyugdíjpénztári átalakításokkal jelentős vagyon kerül át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz (továbbiakban: Alap), ennek egy kisebb, de az érintett tőzsdei társaságok szempontjából nem elhanyagolható része magyar részvény. A Stabilitás Pénztárszövetség statisztikáit felhasználva megvizsgáltuk, hogy mely társaságokat érinti leginkább az állam tulajdonszerzése.
Számításaink alapján a kisebb kapitalizációjú vállalatok közül a Rábában, az Állami Nyomdában, az RFV-ben és a Graphisoft Parkban szerezhet az állam (valószínűleg ideiglenesen) 5 százalékot meghaladó befolyást, de ha a közvetetten az Alaphoz átkerülő részvényvagyont is figyelembe vesszük, akkor akár a Richterben, az OTP-ben és a Magyar Telekomban is 5 százaléknál nagyobb tulajdonos lehet az állam. Ez pedig a közkézhányadok változása miatt akár új BUX-súlyok meghatározását is szükségessé teheti.
Nem merték meglépni a csehek, hogy egy teljesen új, kötelező pillérrel bővítsék ki a nyugdíjrendszerüket, ehelyett 2012 végéig mindenki számára önkéntessé teszik a választást. Aki 2012 végéig nyilatkozik, az a kötelező járulékainak egy részét (a 28%-ból 3%-ot) önkéntes nyugdíjalaphoz utaltathatja, amit viszont ki kell egészítenie 2%-al. Aki nem nyilatkozik, és 35 éves elmúlt, az végleg a kétpilléres rendszerben marad. A pályakezdők számára is önkéntes lesz a csatlakozás, viszont ha már tagok vagyunk, akkor kötelezően kapjuk a járulékokat. A hiányt a csehek áfa-emeléssel oldják meg, miközben a nyugdíjrendszer hiánya már most is a GDP 1 százalékát eléri.
Rövidesen napirendre tűzi a magánnyugdíjpénztárak ügyét az Alkotmánybíróság, és ezzel összefüggésben saját megváltozott hatáskörét is értelmeznie kell - közölte a testület sajtófőnöke pénteken az MTI érdeklődésére. A maradó pénztártagok számára nagyon fontos a taláros testület döntése, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor és milyen döntésre tud jutni az Alkotmánybíróság.
A hamarosan elinduló nyugdíjpénztári vagyonátadás kapcsán át szoktunk siklani afelett a tény felett, hogy az állam 1000 milliárd forint értékben fog befektetési jegyeket kapni, ennek egy része pedig zártkörű alapokba van kihelyezve. Három szereplő rendelkezik nagyobb részesedéssel ezen a piacon, mégpedig az OTP, az ING és az AXA Alapkezelő. A zártkörű alapok részben nyugdíjpénztáraknak voltak fenntartva, 2008-óta a befektetési alapszektorban a történetük abszolút siker volt, ami a vagyonátadással megszakad. Az alapkezelők szerint a legkisebb kárt úgy tudná okozni az állam, ha a befektetési jegyek visszaváltásával párhuzamosan a mögöttes részvényeket is megvásárolná az állam. A külföldi eszközöket az állam azonnal el tudná adni, a hazai részvényeken pedig ülhetne még legalább egy évig.
Elviekben gőzerővel halad az előkészítő munka az államnál, hogy időre kész legyenek az egyéni számlák, azonban egy módosító javaslat szerint csak jövő áprilisban indulna el a rendszer. A PSZÁF-nak ekkor kell átadnia a részletes adatokat a visszalépőkről, ennek megfelelően a pontos és hiteles nyilvántartás is csak ekkor lehet teljes. A részletszabályok még nem ismertek, azt viszont lehet tudni, hogy minden releváns információ meg fog jelenni a számlán, ami ahhoz kell, hogy a nyugdíjunkat ki tudják számítani nagyobb nehézségek nélkül.
Rég lejárt a határidő, amíg nyilatkozhattunk a pénztárban maradásról, a végső összesítés szerint 100 ezer alatt maradt a nyilatkozatot kitöltők tábora, a többség pedig a visszalépés mellett tette le a voksát. Számos kedvezményt határozott meg a kormány a visszalépés elősegítéséért, ezek közül az egyik az volt, hogy a reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést akár egy összegben is felvehetjük. Mivel nagyon sok, közel 3 millió volt pénztártagot érint ez a lehetőség, ezért arra vállalkozunk, hogy a legfontosabb tudnivalókat csokorba szedjük.
Átvilágíthatja az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők megtakarításait a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), ha az Országgyűlés elfogadja a nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosítást - ismertette előterjesztését Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott hétfőn késő este a parlamentben.
Egyre több szakértő hívja fel a figyelmet a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára, az utóbbi időben ennek megfelelően megszaporodtak azok a javaslatok, amik megteremthetik az egyensúlyt a nyugdíjkasszák bevételei és a kiadásai között. Az EU és az OECD által is szorgalmazott módszert a Mercer tanácsadó cég is magáénak érzi, véleményük szerint a korhatárt nem esetileg kellene emelni, hanem folyamatosan, ahogy a várható élettartam emelkedik. A Mercer szakértője szerint ez politikailag könnyebb megoldás lehet, mint bármelyik másik megoldás.
Az Európai Parlament harmadik legnagyobb pártja, az ALDE által szervezett fórumon tartott előadást Andor László a nyugdíjreformról. A foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztos felszólalásában az EU-ban várható összehangolt nyugdíjreformról beszélt. Véleménye szerint a 2010 júliusában kiadott Zöld Könyv a nyugdíjrendszerről, illetve az azt követő szakmai konzultáció megtette a hatását. Nagyon aktív kommunikáció folyik az érintett társadalmi- és szakmai csoportokkal, a legfontosabb feladatok között Andor László kiemelte a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz való kötését, az idősebb korosztályok foglalkoztatottsági lehetőségeinek bővítését, a korai nyugdíjazási formák visszaszorítását, valamint a kiegészítő nyugdíjpillérek szerepének felértékelését.
A magánnyugdíjpénztári piac hatalmas változáson esik át a következő hónapokban, jelenleg viszont a friss adatok szerint annyit tudunk, hogy a 18 pénztárból 7 nem tudta a visszalépés lezajlása után elérni a működéshez elengedhetetlen 2000-es taglétszámot. Számításaink szerint ezek a pénztárak jellemzően sokkal alacsonyabb költségekkel működtek mint a nagyobb pénztárak, és ennek megfelelően sokkal jobb teljesítményt is tudtak hozni az elmúlt 13 évben. Mindez azt jelenti, hogy a szektor legjobbjai esnek ki a versenyből, azonban a maradó 11 pénztár sorsa sem életbiztosítás, hiszen közülük 6 mindössze 2-3000 fővel működhet tovább.
A Népszabadság mai írása szerint legkorábban csak március végén születhet döntés az Alkotmánybíróság elé került nyugdíjcsomaggal kapcsolatban, sőt az is elképzelhető, hogy a végleges döntésre áprilisig várni kell. A kormány azt próbálja hangsúlyozni, hogy minden rendben van a törvénnyel, míg a pénztári oldal, és szakértők is azt a nézetet vallják, hogy lehet fogódzót találni a törvényben, bár teljes egészében azt nem lehet megszüntetni.
Ma kezdi meg működését Magyarország első foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatója, a QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnak az angolszász területen és az Európai Unió nyugati tagállamaiban sok évtizedes hagyománya van: a munkavállalók ott jövőbeni nyugdíjuk egy részét a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóktól kapják. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás olyan testre szabott nyugdíjprogramok kialakítását és működtetését teszi lehetővé, amelyek a rendszeres befizetések, illetve az azok befektetéséből származó hozamok felhalmozásával képesek hozzájárulni a jövőbeni nyugdíjak jelentős mértékű növeléséhez - hangzott el a Quaestor által tartott sajtótájékoztatón.
Az ONYF nemrég publikálta pénztárakra lebontva, hogy hányan maradtak a visszalépési határidő lejárta után, az adatokból pedig az derül ki, hogy a 18-ból 11 pénztár megütötte azt a lécet, ami a működés fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. Persze koránt sem egyértelmű, hogy ez a 11 pénztár fenn is tartja a működését, az csak a későbbiekben fog kiderülni. Egyes esetekben pedig lehet, hogy a végső döntésre még hónapokat kell várni.
A végleges adatok szerint két hét alatt csaknem 40 ezer érvényes és mintegy kétezer, határidőn túl feladott magánnyugdíjpénztári tagsággal kapcsolatos jogfenntartó nyilatkozat érkezett a vegyipari szakszervezethez. A nyilatkozatokkal a magánrendszerben való jogfolytonosságot lehet garantálni abban az esetben, ha - többek között a VDSZ beadványára - az Alkotmánybíróság megsemmisíti a pénztári törvényt. Az AB kedvezőtlen döntése esetén a szakszervezet az emberi méltóság kérdésében és a magánrendszerben maradók cinikus megkülönböztetése miatt Strasbourgban, s ha kell Luxembourgban, az Európai Bíróságon keres jogorvoslatot - olvasható a VDSZ közleményében.
A bécsi vezetésű régiós tőzsdeszövetség is megérzi a magyar nyugdíjváltoztatást, a korábbi terveket ugyanis felülírja, hogy a rendszerből kikerülnek a nyugdíjpénztárak. A bécsi tőzsde társvezérigazgatója szerint túl sok pénz áramlik ki a szektorból, aminek a többsége nem fog visszatérni. Statisztikák szerint a havi átlagos forgalom 20-25 százalékáért a pénztárak voltak a felelősek, a legnagyobb kihívás a tőzsdeszövetség előtt, hogy ezt a hiányt valahogy pótolni lehessen.
A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő pénztártagokat jelenleg egy dolog foglalkoztathatja, hogy vajon mekkora lehet az a többlethozam, amit hamarosan akár készpénzben is felvehetnek a pénztáruktól. A továbbiakban Matits Ágnes nyugdíjszakértő számításai segítségével azt mutatjuk be, hogy milyen összegeket várhatnak a pénztáruktól a visszalépett pénztártagok. Az egészen biztos, hogy attól függően milyen pénztárban voltunk, az egyéni számlánk egyenlege komoly eltéréseket is mutathat, ami megmutatkozik a hozamokban is. A szerencsésebbek 500 ezer forintnál is nagyobb összeget vehetnek fel, a többség a számlájának 1-5 százalékát veheti fel, míg a tagok ötöde semmilyen többlethozamra nem számíthat.
Több forrásból is azt lehet hallani, hogy a lengyel kormány járulékátcsoportosítási terve komoly kérdéseket vet fel, sőt egy főbíró szerint alkotmányossági aggályok is felmerültek. A köztársasági elnöki hivatalnál is azt mondják, hogy számos olyan pont van, amit meg lehetne küldeni az alkotmánybíróságnak ellenőrzésre. A polgárok sincsenek megelégedve a kormánnyal, sokan ellenzik a járulékok megvonását, míg sokan azt gondolják, hogy a kormány csak a saját gondjaival van elfoglalva, az emberekkel pedig nem foglalkozik.
A nyugdíjpénztártagok többsége az állami rendszert választotta a hétfői határidőig, így sikerrel zárult az első kör a kormány szempontjából, azonban a neheze csak most következik. Kedvezőtlen körülmény többek között, hogy a tehetősebbek maradtak a szektorban, míg a reálhozamok kifizetése is százmilliárdokba fog kerülni. Számításaink szerint az állam mindössze 1100-1200 milliárd forintnyi értékpapír értékesítéséről dönthet az április végén, vagy inkább május végén meginduló vagyonátadás után. Közel sem egyértelmű, hogy milyen módon teremtik elő a nyugdíjak kifizetésére szükséges 530 milliárd forintnyi készpénzt, az viszont biztos, hogy a befektetési alapok jegyei fokozatosan értékesítésre kerülhetnek. A kormánynak viszont ehhez együtt kell működnie a kereskedelmi bankokkal, a forgalmazókkal és az alapkezelőkkel.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan... 
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
