• Megjelenítés

nyugdíj

Szavaztak a parlamentben: gyökeresen átalakul a nyugdíjrendszer

Az országgyűlés elfogadta a nyugdíjtörvényt. A törvény hatályba lépésével létrejön a Nyugdíjreform és Adóságcsökkentő Alap, ami kezelheti a nyugdíjkasszáktól az állam felügyelete alá kerülő várhatóan több ezer milliárdos megtakarítást. Aki január végéig, bizonyos esetekben február végéig személyesen nyilatkozik pénztártagsága fenntartásáról, 2011 decemberétől nem gyűjtheti az állami nyugdíjra jogosító munkaéveket, miközben TB-járulékot továbbra is fizetnie kell. A nyugdíjkasszák hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak soron kívüli felülvizsgálatért. Ha az AB nem tűzi napirendre a törvény kivizsgálását, semmi nem állíthatja meg a nyugdíjmegtakarítások végleges államosítását - számol be a parlament hétfői döntéséről az Index.

Nyugdíjreform: becsapós lengyel siker

A Nomura friss elemzése szerint érdemes a lengyelek és az EU közötti megállapodást nyugdíjügyben higgadtan értékelni, hiszen az a korábbiakhoz képest drasztikus váltást nem tartalmaz. Vélhetően a korábbi EU-s terveket sikerült a lengyeleknek enyhíteniük, vagyis a Túlzott Deficit Eljárás alól kikerülhetnek azok az országok is, akik 3 százalék feletti hiányt és/vagy 60 százalék feletti államadósságot csináltak. A hivatalos statisztikák viszont nem fognak megváltozni, a lengyeleknek tehát jóval nagyobb mozgásterük nem lesz. Viszont ha sikerül egy szemfüles megoldást lefogadtatniuk az EU-val, akkor két legyet tudnak ütni egy csapásra.

Fontos részek kerültek be a nyugdíjtörvénybe

Számos módosítást nyújtott be a kormány a ma várható zárószavazás előtt a nyugdíjtörvény-csomaghoz. A kormány írásba foglalta, hogy adómentes lesz a visszalépő tagok pozitív reálhozamának felvétele készpénzben. Speciális esetben 2011. február végéig nyilatkozhat a tag arról, hogy akar-e maradni, a tagsági jogviszony tehát legkorábban március elseje után szűnik meg. Érdekes módon a kormány fenntartja a lehetőségét annak, hogy változtasson a pénztárak vagyonátadási módján, miközben kiderült hogy a maradóknak a tagdíj 10 százalék lesz.

Koalíciós vita lett a nyugdíjreformból Csehországban

Komoly összetűzés lehet a nyugdíjreformból Csehországban, hiszen a kormányzó koalíció egy tagja hallani sem akar a járulékok megosztásáról, és az ezt követő adóemelésről. A Közügyek párt szerint a reform a középosztály kárára válik, ezért inkább egy más utat kéne választani, például felállítani egy tartalékalapot, ami a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat tudná mérsékelni nagyobb áldozatok nélkül.

Orbán Viktor a Facebookon üzent: az államadósság miatt kell beavatkozni

A miniszterelnök elmondása szerint azért van szükség a nyugdíjrendszer átalakítására, hogy Magyarország le tudja rázni magáról az államadósságot. Orbán Viktor a Facebook-on közzétett beszédében azt is hangsúlyozta, hogy az állami rendszerben biztonságot nyújt jelent majd az egyéni számlás megoldás.

A nyugdíjreform értelméről beszélt a miniszter

Minél rövidebb időn belül világos helyzetet kell teremteni a nyugdíjkérdésben - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter. A tárcavezető szerint fél éven belül nyugvópontra kell jutni a probléma megoldásában, de az egészségügy reformja ennél több időt igényel.

Az EU enged a lengyeleknek nyugdíjügyben

Az Európai Bizottság egyetért Lengyelország kérésével, hogy a nyugdíjreform költségeivel csökkenthessék a költségvetési hiányt - nyilatkozta Ludwik Kotecki, helyettes lengyel pénzügyminiszter.

Érdemes nézni a postaládát - Milliók kapnak életbevágóan fontos levelet

A kormány több levelet is ki fog küldeni rövid időn belül, Selmeczi Gabriella a Mokka című műsorban arról beszélt, hogy a magánnyugdíjpénztár tagok a visszalépés körülményeit tudhatják majd meg, míg Orbán Viktor a nyugdíjasoknak fog majd levelet küldeni. Összességében tehát 6 millió embert szólíthat meg a kormány, akár napokon belül.

Andor László: a kormányra fájó kijózanodás vár

A Napi Gazdaságnak adott interjújában Andor László munkaügyi biztos azt mondta, hogy nem jó ötlet a nyugdíj-megtakarítások átcsatornázása, főleg akkor, ha abból folyó kiadásokat finanszíroz a kormány. A biztos aránytalanságokat lát a választási opciók kapcsán, miközben úgy véli, hogy fájó lesz a kijózanodás, hiszen az állam a jövőben nagyobb terhet vállalat magára a rövid távú előnyökért cserébe.

Visszafordíthatatlan folyamatokat indít el a kormány

Soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróság elnökétől a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényekkel kapcsolatos beadványok elbírálására a Stabilitás Pénztárszövetség. A magánpénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet álláspontja szerint "visszafordíthatatlan" folyamatokat indíthat el, ha az Alkotmánybíróság nem tűzi napirendre 2011. január 31-ig a magán-nyugdíjpénztári törvényekkel kapcsolatos beadványok tárgyalását. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.

A nyugdíjpénztárak 125 milliárd forintos nyereséget hoztak

A legfrissebb adatok szerint nagyon szép teljesítményt hoztak a magánnyugdíjpénztárak 2010 harmadik negyedévében. A hozamok 125 milliárd forintot jelentettek, az év eleje óta pedig már összesítve 250 milliárd forintnál tartunk. Ha nem következik be az év végéig valami komoly meglepetés, akkor a kétszámjegyű hozam szinte garantált a szektorban. A kezelt vagyon a PSZÁF adatai szerint már 3000 milliárd forint felett van, a dinamikus növekedés azonban megszakadhat a kormány tervei miatt.

Matolcsy: Az EU nem büntet minket a nyugdíjpolitikánk miatt

Az Európai Unió nem fogja büntetni Magyarországot a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a magánnyugdíjpénztári pillérből az állami nyugdíjrendszerbe visszaáramoltatás miatt - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden Brüsszelben. Az eseményről az MTI tudósított.
Beszámolt arról, hogy az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácskozásán megállapodás született: a visszalépést hátrányos szankcióval sújtó jogszabályt csak a jövő év augusztusában vagy szeptemberében hozza meg az unió, visszamenőleges hatály nélkül. Márpedig Magyarországon már ebben a hónapban elfogadják a hárompilléres nyugdíjrendszer kétpilléressé alakítását, és januárban végre is hajtják a változtatásokat.

Nem tágít az EU nyugdíjügyben

A lengyelek az elmúlt napokban megannyi módon adták tudomásul az EU-nak, hogy ők nem akarnak a mi utunkra lépni, viszont a másik oldalról mindent elkövetnek, hogy a szabályok puhuljanak. A lengyel miniszterelnök tegnap például azt nyilatkozta, hogy Németország elismeri a nyugdíjreform teremtette speciális körülményeket. A miniszterelnök szerint az Ecofin is kezd engedékenyebb lenni, bár erre nem utalt a mai sajtótájékoztató. Olli Rehn mindössze a korábbi tervezetet ismételte meg, amiben az áll, hogy a Túlzott Deficit Eljárás alól mentesülhetnek egyes országok.

Mégsem lesz adóköteles a reálhozam?

A parlament honlapján megjelent egy politikai nyilatkozat, amit Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János írt alá. A nyilatkozat a magánnyugdíj-pénztári tagok védelméről szól, és a mindössze egy oldalas beadványban 5 kiemelt vállalás van, ami nagyrészt nem jelent újdonságot. Ezek közül viszont a legfontosabb, hogy teljes adómentességet ígérnek a hozamukat készpénzben felvevő visszalépő tagoknak, miközben jelenlegi ismereteink alapján a személyi jövedelemadót meg kellene utána fizetni.

A magyar példa korántsem ragadós

Nem működik a magyar megoldás, ezért Lengyelország más utat választ - mondta el Michal Boni a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A lengyel szakértő szerint a rövid távú, rendszerellenes intézkedések soha nem vezetnek jó irányba, ezért is gondolják úgy, hogy nem szabad követniük a magyar példát. Várhatóan karácsony környékén jelentik be a változtatásokat, ami bújtatottan mégiscsak azt tartalmazza, hogy a járulékokat átcsoportosítják.

Fogolydilemmába kerültek a pénztártagok

A magánnyugdíjpénztárak bekebelezéséről szóló múlt heti bejelentés óta csillapodott valamelyest a felháborodás, de a reakciókból arra következtethetünk, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagságának számottevő része legalábbis elgondolkodik azon, hogy ellenálljon a kormány szándékának. Nekik súlyos kérdésekre kell megtalálniuk a választ rövid időn belül. Azt nagyjából tudhatjuk, milyen ígért nyugdíjról mondanak le a pénztár mellett kitartók, de vajon mit kell ezek ismeretében mérlegelnie a tagoknak, és milyen hosszú távú társadalmi hatásokat kell(ett volna) figyelembe venni?

Nyugdíj: túl sokat kockáztatunk, ha a maradást választjuk

Még nem fogadták el a visszalépés forgatókönyvét szabályozó törvényt, azonban azt már most lehet sejteni, hogy heteken belül a nyugdíjrendszerünk második pillére fenekestül felfordul. A tagoknak nagyon kevés idejük van dönteni, a kormány által felállított játéktéren pedig az emberek döntő többségének nincs választási lehetősége. A maradók az állami nyugdíjból való kiszerződés miatt szinte csak rosszul járhatnak, néhány kivételtől eltekintve. Akik a maradást választhatják, azok főként nagyon jó jövedelmű, sok szolgálati időt felhalmozó emberek, és ezek közül is azok, akiknek már nagyon kevés (1-2 év) idejük van hátra a nyugdíjig. Még a minimálbéren bejelentett, de ennél jóval nagyobb jövedelemmel rendelkező tagok is elgondolkozhatnak a maradáson, főleg, ha egyéb megtakarítási formákban a fölös jövedelmüket befektették. A kérdés viszont még ekkor is fennáll, hogy meddig tudnak működni a pénztárak a bevételi- és vagyonsokk után?

Így ügyeskednek a nyugdíjakkal - Economist

Az Economist újra velünk foglalkozott, igaz csak érintőlegesen, hiszen a neves brit hetilap egyik blogja alapvetően egy román vállalat kapcsán született meg. A szerző szerint érdekes megoldást választott Románia, hogy a költségvetését rendbe tegye, egy állami vállalatot ugyanis pénzbefizetésre kötelezett. A baj csak az, hogy a vállalat kisrészvényesei azok a román állampolgárok, akiket a kommunista időkben megfosztottak a vagyonuktól. A blog a magyar helyzetre is kitér, véleményük szerint nagyon jól példázza a szabad választást, hogy mindössze 33 helyen lehet az országban a maradásról nyilatkozni, az emberek pedig kénytelenek lesznek a rövid határidő miatt a téli hidegben fagyoskodni, ha maradni akarnak.

A Századvég válaszolt a Stabilitás kritikáira

A Századvég Gazdaságkutató véleménye szerint a Stabilitás Pénztárszövetség félreértelmezte a tanulmányuk megállapításait, hiszen írásukban nem kizárólag a pénztárakra, hanem a nemzetgazdaság egészére vonatkozóan vontak le következtetéseket. Véleményük szerint nem volt céljuk a második pillér megszüntetésének igazolása. A következőkben a Századvég sajtóközleményét tesszük közzé.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility