• Megjelenítés

nyugdíj

A minisztériumba rendelte a pénztárak vezetőit Matolcsy

Csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztériumba várják a pénztárak vezetőit. A tárca titkolja, mit akar közölni velük, nagy horderejű bejelentések is benne vannak a pakliban. A kormány amennyire csak lehet, bizonytalan helyzetet akar teremteni a pénztárak körül, hogy elmenjen az emberek kedve az egésztől. Akár még készpénzt is kaphatnak azok, akik átlépnek az állami pillérbe - tudósít az Index. Egy mai konferencián Matolcsy bejelentette kijelentette: a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszűnik, a három pillérből, kettő, az állami és az önkéntes marad.

Stabilitás: Nyílt államosítást jelent Matolcsy kijelentése

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint nyílt államosítási kísérlet a második pillér megszüntetése, a magánpénztári befizetések magántulajdont képeznek, amit az Alkotmány garantál - áll a szervezet állásfoglalásában, amelyet kedden juttatott el az MTI-nek.

A tagok fele elgondolkozik a visszalépésen

Már a megkérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy 2011-től szabadon eldönthető, szeretne-e valaki magánnyugdíj-pénztár tagja lenni, vagy visszalép az állami pillérbe - írja az MTI a Századvég friss felmérése alapján. A kutatás szerint a tagok fele megfontolja az átlépés lehetőségét, 32 százalékuk elzárkózott a visszalépéstől, míg 17 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Mindez azt erősíti meg, hogy nagyon sokan bizonytalanok még.

Szorongatott helyzetben van a régió

A neves brit lap, a Financial Times oldalán újra feltűnt Magyarország, most is a nyugdíjrendszer kapcsán, viszont régiós összevetésben. Az FT szerint a nyugdíjreform költségeinek elszámolása körüli vita vezetett a mostani helyzethez, a költségvetési- és adósság kritériumok teljesítése miatt több ország is visszalép a nyugdíjreformban. A magyarok és bolgárok mellett már a lengyelek is a járulékokhoz akarnak hozzányúlni, bár még döntés nem született.

A csábító malacperselyt dézsmáljuk meg

A Financial Times hétfői számában Magyarországot is megemlítik, méghozzá nem is olyan kedvező szerepkörben. A szerzők szerint a nyugdíjrendszerben történt változások a korábbi megtakarítások lefoglalására építenek, az intézkedések pedig meglehetősen hasonlítanak az argentin negatív példára. Az FT szerint számos országban a magánpillér egy malacpersellyé vált, amit ha baj van fel lehet törni, elkerülve a népszerűtlen intézkedéseket. A brit lap szerint meglepő, hogy nem volt komoly visszhang az országban az intézkedéseket látva, azonban véleményük szerint még változhat a helyzet a jövőben.

Öt évvel korábban is el lehet menni nyugdíjba

Pénteken benyújtotta a kormány a nők kedvezményes nyugdíjazását is tartalmazó törvényjavaslatot, ezek szerint 40 év jogviszonyt követően a nők a nyugdíjkorhatárra való tekintet, és csökkentés nélkül elmehetnek nyugdíjba. Teljes jogú nyugdíjhoz legalább 32 éves munkaviszony kell, a gyermekneveléssel töltött idő be lehet számítani maximálisan 8 évig, viszont a 40 évet mindenképpen ki kell tölteni. A tanulmányi időt igaz itt nem számolják be, azonban a nyugdíj-megállapításnál már igen. Számításaink szerint jobb esetben a kötelező korhatár előtt 4-5 évvel is korábban mehetnek nyugdíjba a nők, ha teljesítik a feltételeket, míg most a kedvezmények - csökkentéssel egybekötve - 2-3 évről szólnak. A javaslattal több probléma is van, többek között az, hogy a korcentrumot csökkenti, a társadalom számára káros ösztönzők kialakulásához vezet, miközben nem csak nemek között tesz különbséget, hanem nemeken belül is.

Így mehetnek nyugdíjba a nők 40 év után

A kormány a tegnapi napon benyújtott egy törvényjavaslat csomagot, amiben már tisztán lehet látni, hogy miképpen képzelik el a nők kedvezményes nyugdíjazását. Az előzetes terveknek megfelelően a korhatárra való tekintet nélkül, teljes jogú öregségi nyugdíjat legalább 32 év keresőtevékenység után vehetik igénybe a nők, ehhez jönnek még hozzá a gyermekneveléssel összefüggő időszakok. Itt például a tanulmányi időszak nem játszik, viszont a nyugdíjszámításnál már igen. Fontos változás még, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége két évvel kitolódik.

Elképesztő nyugdíjemelésről döntött az elnök - Ez lesz a karácsonyi ajándék

Argentínát követően egy újabb latin-amerikai ország nyúlt az államosítás eszközéhez, a kiszemelt áldozat pedig a nyugdíjrendszer. Bolívia elnöke ugyanis egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, ami az 1996-ban kialakított új rendszer visszaállamosítását teszi meg. Ezt meghaladóan osztogatásba is kezd az állam, a kezdőnyugdíj háromszorosára emelkedhet, míg a minimális nyugdíjkorhatár 65 évről 58 évre csökken.

A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke lemondott

Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke lemondott a tisztségéről, őt Bába Julianna követi, aki az AXA Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Nagy Csaba, aki az OTP Pénztárak vezetője csoporton belüli elfoglaltságával indokolta a lemondását, azonban a Napi Gazdaság szerint az OTP Bank vezetője nem akarta, hogy a bank neve gyakran elhangozzék a jövőben várhatóan elmérgesedő kampányban.

A kormányülésen szó volt a járulékokról is

Egy lengyel lap szerint már egy kormányülésen is szóba került a nyugdíjjárulékok kérdésköre, a költségvetési hiány csökkentése érdekében pedig elképzelhető, hogy a magyar utat fogja választani Lengyelország is. A pénzügyminiszter viszont cáfolta ezeket a híreket Brüsszelben, szerinte még nem aktuális erről a kérdésről beszélni, hiszen még az elszámolási kérdések nem tisztázottak.

A kormány segítő kezet nyújt a pénztáraknak?

A PSZÁF kiadta a legfrissebb kockázati jelentését, a pénztári szektorral kapcsolatban pedig több érdekességet is találhattunk. Nem meglepő módon a felügyelet is komoly kockázati tényezőt lát a közelmúlt szabályozói változtatásaiban (járulékátcsatornázás, visszalépés megnyitása), azonban a jelentésben azt írják, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a pénztárak működőképessége fenntartható legyen. Ez azt is jelentheti, hogy a mostani befizetés arányos díjhoz képest vagyonarányos díj kerül bevezetésre. Az viszont sejthető, hogy a korábbiaknál szigorúbb szabályok mellett születik meg a szabályozás, tehát költségreformra szükség lesz, főleg a tagszervezésnél és a marketingnél.

Nem számoltunk a nyugdíj- pénztárak vagyonvesztésével

Számos bizonytalanság kötődik a nyugdíjpénztári rendszer átalakításához, és amíg nem lehet tisztán látni, addig azt sem lehet tudni, milyen mértékű költségracionalizálásra lesz szükség - mondta el Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Véleménye szerint a különadó is fejfájást okoz a szektornak hosszabb távon, azonban az alapkezelő olyan új irányt vázolt fel magának, amivel több új ügyfelet is szerezhet, és ezzel a bevételei nőhetnek. A lakossági befektetők elérése a cél, hiszen az intézményi vagyonkezelési piacon a lehetőségek korlátozottak. A sikerre pedig az elmúlt 10 év során elért eredmények alapján és az ügynöki értékesítés beindulása esetén minden esély megvan. A lakossági ügyfeleket igyekszik megszólítani az alapkezelő az új, tőke és hozamgarantált befektetési alapjával, és ha minden a várakozások szerint alakul, akkor további kibocsátásokra is sor kerülhet.

Nem lesz népszavazás a magánnyugdíjpénztárak ügyében

Nem találta egyértelműnek a népszavazási kérdéseket, ezért ma leszavazta az Országos Választási Bizottság a szocialisták kezdeményezéseit a magánnyugdíjpénztári szektorban tervezett változtatások kapcsán. A párt az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Kockáztatni kell a magas hozamokért cserébe

A Barclays angliai nyugdíjalapja, ami közel 20 milliárd fontos vagyont kezel úgy döntött, hogy a jövőben emelni fogja a feltörekvő piaci kitettségét. A számítások szerint akár a jelenlegi arányok a duplájukra is nőhetnek, azonban a nyugdíjalap szakértői szerint az időzítésen nagyon sok múlik. Az eszközallokációért felelős vezető szerint ezt meghaladóan érdemes lehet a dollár gyengülésére fogadni éppen a Fed állampapír-vásárlásai miatt, míg a hosszú táv miatt a magántőke és a fedezeti alap is jó hozamtermelő eszköz lehet.

Itt a döntés - 40 év után nyugdíjba lehet menni

A kormányszóvivő ma jelentette be, hogy a kabinet döntött, és a nők 2011-től nyugdíjba vonulhatnak 40 év szolgálati idő után. Számítások szerint ez komoly kiadásnövekedést jelent a Nyugdíjbiztosítási Alap számára, aminek a fedezetét a 0.5 százalékpontos járulékemelés teremti meg.

Meglepetésszerű növekedés a pénztáraknál

A BAMOSZ legfrissebb, harmadik negyedéves adatai szerint az alapokban és azon kívül kezelt vagyon 9,323 milliárd forintra emelkedett. A közel 1,000 milliárd forintos növekedés döntő részét egy technikai tényező okozta, hiszen az egyik pénztár a vagyonkezelését az alapkezelőjéhez vitte át, így a statisztikákba csak most került bele a 460 milliárd forintos vagyon. A pénztárakhoz 150 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, a hozamok pedig nagyon szépen alakultak, az év eleje óta közel 10 százalékos hozamnak örülhetnek a befektetők. Az alapkezelőknek sem kellett szégyenkezniük, hiszen a befektetési alapokban kezelt vagyon szintén a pénztáraknak köszönhetően 200 milliárd forinttal emelkedett.

Nincs túl jó bőrben a nyugdíjrendszer az oroszoknál

Egy találkozón több orosz vezető is a nyugdíjrendszert érintő kérdésekről beszélt, a végkövetkeztetés az lehet, hogy nem szabad átvenni a nyugat-európai mintákat politikai és társadalmi konszenzus nélkül. Az biztos, hogy Oroszországban sincs meg az állami pillérben a kiadásokhoz szükséges fedezet a bevételekből, ezért az államnak kell a rendszerbe pénzt tennie. A politikusok elzárkóztak a korhatáremeléstől, viszont a jegybank elnöke szerint nincs más út, csak a korhatáremelés, vagy a kezdőnyugdíjak garantált szintjének csökkentése.

A pénztártagok többsége 10 százalékot keresett az év eleje óta

Az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték a magánnyugdíjpénztárak hozamaikat 2010. első kilenc hónapjában. A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint 2009. december 31. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban a Növekedési 9,5 százalék, a Kiegyensúlyozott 9,25 százalék, a Klasszikus portfóliók pedig 6,01 százalék átlagos hozamot értek el. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.

Az állami nyugdíjrendszerben is lesznek egyéni számlák

Heteken belül rendezné a járulékok sorsát a magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztésének idejére a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: a kormány szeretné meggyőzni arról az embereket, hogy az államnál nagyobb biztonságban van a pénzük. Úgy vélte: az állami rendszer akkor lehet vonzó, ha a befizetések követhetőek, vagyis szükség van az egyéni számlás rendszerre. Az energiaár-moratóriumról szólva Lázár János azt mondta: még folynak a tárgyalások, így nem lehet tudni, hogy meddig marad érvényben, de a kormány szeretné minél jobban meghosszabbítani.

Oszkó: 2-3 év múlva felélheti a kormány a nyugdíjpénztári pénzeket

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nem tartja indokoltnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések állami kasszába való terelését. Szerinte ez a lépés csak időlegesen hidalja át azt a hiányosságot, hogy a kormány nem vágta vissza a kiadásait. Erről a Gazdasági Rádió Nap Vendége műsorában beszélt.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility