Az indokolatlanul folyósított rokkantnyugdíjakat alkotmánymódosítás nélkül is bármikor el lehet vonni, a korkedvezményes nyugdíjasok esetében azonban még a módosított alkotmány ellenére is komoly jogi aggályok merülhetnek fel. Ezt mondták alkotmányjogászok Lázár János és Balsai István pénteken benyújtott, a nyugdíjjogosultságokat átíró törvényeknek megágyazni hivatott alkotmánymódosítási javaslatról - írja laptársunk az Index.
Még nem tudott dönteni az Alkotmánybíróság arról, hogy érdemben foglalkozhatnak-e a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítését támadó beadványokkal, mindezt azt jelenti, hogy a vagyonátadásig már a taláros testület nem fog lépni valószínűleg - írja a Népszabadság. Alkotmányjogászok szerint elvileg lehet fogást találni a nyugdíjrendszer átalakítását célzó törvényeken, jó esetben akár arra is esély lehet, hogy a maradó tagok diszkriminációját megszüntessék, mindez azonban nem garantált.
Az eredeti elképzelések szerint nincs arról szó, hogy ha valaki már nyugdíjba vonult, akkor annak a nyugdíját a kormány felülvizsgálja, bár tény, hogy több nyilatkozat is utalt erre az elmúlt időszakban - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Navracsics Tibor, aki hozzátette: ha bekerül ez a Belügyminisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által készített javaslat, akkor kormányülésen megvitatják.
A Széll Kálmán-terv végrehajtására létrejött egyik munkacsoporthoz készített előterjesztést a Magyar Nemzet részleteiben ismertette a mai lapszámában, a nyugdíjrendszer jövőjéről szóló anyagból számos érdekesség tudható meg. Az előterjesztés szerint a felosztó-kirovó állami rendszernek nincs alternatívája, tehát csak az állami pillérre támaszkodva lehet megoldani a nyugdíj kérdését, nem szükséges elmozdulni egy tőkefedezeti rendszer irányába. Az anyag egyértelműen arra koncentrál, hogy a gyermekvállalás és a foglalkoztatottság növekedjen, viszont a sorok között egy svéd rendszerhez hasonló állami pillér képe jelenik meg, ami hosszabb távon erősen emelkedő nyugdíjkorhatárt feltételez. Számos kérdés nyitott még, sőt az anyag is csak egyelőre egy korai verziónak tekinthető, azonban a főbb irányvonalak valószínűleg már nem fognak változni.
Május 1-jei hatállyal távozott a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára, Juhász Istvánné. A szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemény szerint egyelőre még keresik az utódját. Juhász Istvánné 2008 óta volt a Stabilitás vezetője, előtte sokáig a PSZÁF-nál dolgozott, most pedig a Felügyelet fogyasztóvédelmi vezetője lesz.
A hozamkényszerben lévő amerikai nyugdíjalapok néhány nagyobb társuk után, egyre többen fektetnek nagyobb összegeket újonnan induló, vagy kisebb méretű hedge fundokba, amelyek a statisztikák szerint összességében felülteljesítik nagyobb társaikat. Tavaly még a hedge fund szektorba áramlott tőke 90 százaléka a nevesebb, nagyobb alapokat kereste, ám az újonnan induló és kisebb vagyont kezelő alapok a magasabb hozampotenciáljuk miatt egyre népszerűbbé válnak a hosszútávra tervező szofisztikált intézményi befektetők számára.
Az AXA csoport az elmúlt időszakban több olyan költségcsökkentő lépést is tett, amire a kormány intézkedései miatt volt szükség, azonban most egy új eszközhöz - a bevételnöveléshez - nyúlt a csoport egyik tagja. Az AXA úgy döntött még március elején, hogy az önkéntes pénztári ágban több változtatást is végrehajt, például a minimális havi tagdíjat és a tagdíjbefizetésekből levonható díjakat megemelik. Véleményünk szerint a kormány nyugdíjrendszert érintő változtatásai miatt volt erre szükség, mint ahogy arra már korábban felhívtuk a figyelmet a pénztárak ellehetetlenültek az adminisztratív korlátok miatt. A pénztárnak 70 ezer tagja van, tőlük évente néhány ezer forinttal többet von le a pénztár. Az új belépők számára is nehezednek a feltételek, ez pedig a közvetlen versenytársak helyzetét erősítheti.
Sikeres negyedéven vannak túl a céldátum alapok, az Ibbotson felmérése szerint a válság előtti, rekord közeli tőkebeáramlást láthattunk, ami mindenképpen kedvező hír. A vállalati nyugdíjalapok körében nagyon elterjedt céldátum alapok egy adott időpontra, nagyjából a nyugdíjazás dátumára optimalizáltak, Amerikában pedig hihetetlen népszerűségnek örvendtek az utóbbi időben. Szakértők szerint kezd visszaállni a bizalom, a munkavállalók hajlandók többet megtakarítani, ami a kedvező trend fennmaradását vetíti előre.
Egy sürgősségi törvénymódosító csomag segítségével tovább tisztul a kép a pénztárak vagyonátadása körül. A reálhozam kiszámítása körüli bizonytalanság csökkent, a gyorsaság kedvéért egy apróbb eltérés is megengedett, mégpedig a májusra vonatkozó infláció helyett elég az utolsó hónapra az áprilisi inflációt figyelembe venni. A kormány ezt meghaladóan kompromisszumokat is tett a tisztes elszámolás kedvéért, a tagok számláját a pénztárak 795 forinttal csökkenthetik a vagyonátadás pillanatában, ami becsléseink szerint 2,4 milliárd forintnyi forrást jelent. Már korábban leírtuk, hogy a pénztárak működési ellehetetlenült az elmúlt hónapokban, ez az összeg éppen azt hivatott segíteni, hogy a megnövekedett feladatokat el tudják látni a szereplők.
Tovább emelkedett az egy pénztártagra jutó átlagos vagyon mértéke az önkéntes nyugdíjpénztáraknál; az átlagos megtakarítás mértéke immár 656 ezer forintot tesz ki. Emellett a Stabilitás Pénztárszövetség által képviselt önkéntes nyugdíjpénztárak teljes vagyona is közel 60 milliárd forinttal bővült 2010 folyamán.A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség közleményét tesszük közzé változatlan formában.
A magánnyugdíjpénztári rendszer teljes átalakítása kapcsán sokszor elhangzott - általában a megszüntetés indokolásaként - hogy nagyon rosszul "muzsikáltak" a pénztárak. A véleményformálók azonban gyakran aligha a tények alapján nyilatkoztak. Pedig nem biztos, hogy a szektor felszámolását elsősorban a hozamteljesítményekkel kellene indokolni. Van jó néhány védhető szempont, közöttük egyik-másik önmagában is verifikálhatja az ezirányú döntéseket. De nem méltányos ezek mellett vagy helyett a pénztárakat általánosan valamiféle rossz teljesítménnyel is vádolni. A tényeket kell megismerni, még akkor is, ha a múltbeli eredmények ma már csak történelemként értékelhetők. Ezért most nézzük, mit tudunk mondani a magánnyugdíjpénztárak tényleges teljesítményéről. A következőkben Matits Ágnes független nyugdíjszakértő tanulmányát tesszük közzé.
Az Alkotmánybíróság az emberi méltóságra hivatkozva kaszálhatná el elméletben a nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról szóló törvényt egy olyan példátlan és bátor döntéssel, amelyben az emberi méltósághoz való jogból olvasztanák ki a magántulajdonhoz való jogot (amelyet a kormány döntése óta nem vizsgálhat az Alkotmánybíróság). Ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége azonban számos nehézség miatt nem túl nagy - írja az Index.
Egyre több kritika éri a lengyel kormányt, most például egy volt jegybankelnök kelt ki, mégpedig a pénteken aláírt nyugdíjreform kapcsán. Rybinski szerint egy piramisjátékot szentesített az államfő, és ha nem találja a legfőbb bíróság alkotmányellenesnek a törvényt ,akkor ő fog beadvánnyal élni a már hatályos intézkedések ellen. Lengyelországban az egyéni számlákon jóváírt járulék 7,3 százalékról 2,3 százalékra csökken, a költségvetés kiegyensúlyozását tehát ott is a nyugdíj-megtakarításokból fedezik.
Sokan a mediterrán országok vesszőfutásában a lehetőséget látják, egy dániai nyugdíjalap például egyre inkább portugál kötvények vásárlása mellett tenné le a voksát. A közel 50 milliárd dollárt kezelő nyugdíjalap vezető stratégája szerint az árfolyamok további esését követően már érdemes a piacon befektetni, hiszen a magasba szökő hozamok a bizonytalanságok mérséklődésével csökkenésnek indulhatnak.
Nagyon komoly helyezkedés indult meg a magánnyugdíjpénztári szektorban, a romok eltakarítása után a pénztárak próbálnak mérlegelni és a különböző lehetőségeket sorra venni. A helyzet nem egyszerű, hiszen a jelenlegi szabályok mellett egy 2000 fős és egy 15 000 fős pénztár között nincs lényeges eltérés, a működés nem finanszírozható a bevételekből, tehát vagy a tartalékokat kell felélni vagy a tulajdonosnak kell pénzt tennie a cégbe. A 2000 fő alatti pénztárak többsége úgy döntött, hogy megszűnik végelszámolással, viszont például a VIT egyértelműen a maradás mellett döntött, aminek fontos lépcsőfoka a CIG-gel történő megállapodás. A középmezőny még egyelőre bizonytalan, itt lehet véleményünk szerint igazán összeolvadásokra, vagy beolvadásokra számítani. A nagyok, akik 10 000 feletti taglétszámot tudhatnak magukénak valószínűleg egy közös pénztárszolgáltatót hoznak létre, és az adminisztrációt ide kiszervezik, mivel ezt diktáltja a gazdasági racionalitás.
Az ONYF adatai alapján 100 ezer tag maradt a magánnyugdíjpénztári szektorban, a 18 szereplő közül 7 nem tudta elérni a törvényi működési feltételek között meghatározott 2000 fős tagságot. Ezen pénztárak többsége már nagyjából döntött a megszűnésről, viszont a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára mindenképpen maradni akar, a CIG Pannónia Biztosítóval történt stratégiai szövetség is ezt támasztja alá. A szektorban vélhetően olyan pénztárak is meg fognak szűnni, akik 2000 tag feletti magán ágat tudnak felmutatni, ezért érthető, hogy nagyon komoly verseny indult el a biztosítói pénztáraknál a piacszerzésre.
Az Allianz friss tanulmánya szerint komoly ára van a várható élettartam emelkedésének, illetve a társadalom öregedésének. A trendek alapján megállapítható, hogy néhány évtizeden belül az éves gazdasági teljesítményünk 30 százalékát kell majd feláldoznunk nyugdíjra, és egészségügyi ellátásra. Európában sem sokkal jobb a helyzet, Amerika kedvezőbb demográfiai feltételekkel vág neki a következő időszaknak, viszont Ázsia gyorsan öregedő társadalma nagyon sok problémát fog okozni. Az Allianz szakértője szerint a jövő nagy kérdése, hogy miként lehet fenntarthatóvá tenni a nagy ellátórendszereket, Alexander Börsch szerint a gazdasági növekedés ösztönzése/fenntartása és az öngondoskodás jelentheti az egyik kiutat a demográfiai válságból. A következőkben az Allianz sajtóközleményét tesszük közzé változatlan formában.
Komoly veszteséget okozott egy csaló fedezeti alapkezelő Venezuela legnagyobb olajtársaságának (PDVSA), a már elítélt alapkezelő után a felelősséget nem kellene az államnak magára vállalnia, azonban ezt mégis megteszik. A PDVSA több százmillió dollárt fektetett be egy alapba, ami csak papíron létezett, az ügy kirobbanása után a befektetések gyakorlatilag a nullával voltak egyelőek. Mivel ezek a pénzek nyugdíjcélú megtakarítások voltak, ezért a veszteség közvetlen hatással járna az alkalmazottak várható nyugdíjára, ha az állam nem lépne közbe.
A legnagyobb bankok Amerikában a kamatbevételeik csökkenése és a díjkorlátok bevezetése miatt új területeken próbálkoznak, például a nyugdíj-megtakarítások piacán. A hazai nyugdíjelőtakarékossági számlákhoz hasonló megoldások Amerikában igazi sikertörténetnek számítanak, szakértők szerint pedig néhány éven belül 1000 milliárd dollárnyi friss tőke érkezhet a 401(k) számlákra. Jelenleg alapkezelők vezetik a 401(k) piacot, a bankok csak kisebb szeletet hasítanak ki, viszont mivel több csatornán keresztül is ki lehet vonni pénzt a szektorból, ezért komoly erőforrásokat fordítanak a bankok piacszerzésre.
A kormány által frissen megváltoztatott nyugdíjszabályoknak köszönhetően kevesebb kérdőjel van a reálhozamok kifizetése körül, viszont üröm az örömben, hogy a pénztártagokat kellemetlen meglepetés fogja érni. A pénztáraknak május végéig nem csak a visszalépők egyéni számláit kell átadniuk az államnak, hanem az összes olyan pénzt, amit nem tudtak adóbevallás hiányában leosztani a tagoknak. Jogosan ezek az összegek a tagokat illetnék meg, tehát a reálhozam kifizetésnél is figyelembe kellene őket venni, azonban mivel az adóhatóság és a pénztárak lassúsága miatt azok egy külön számlán gyarapodnak, mégsem lesz így. A kormány túlságosan gyorsan akarja átvenni a visszalépők vagyonát, ezért valószínűleg nem lesz elég idő ahhoz, hogy a most 100 milliárd forintra taksált összeg a függő portfóliókból az egyéni számlákra kerüljön teljes egészében. Amennyiben ez tényleg így lesz, akkor több százmillió forinttól eshetnek el a visszalépők.
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek... 
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
