Technikai hiba miatt nem lehetett ideiglenesen elérni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján elérhető nyugdíjszámítási példákat. Már csak 17 napjuk van a döntésig a pénztártagoknak, a választás előtt pedig érdemes lenne ezeket a számításokat figyelembe venni, azonban a hivatalos szervnél ez nem volt elérhető.
Mindössze 18 napjuk van a nyugdíjpénztártagoknak arra, hogy nyilatkozzanak a tagságuk fenntartásáról, különben végérvényesen az állami pillérbe kerülnek vissza. A kiszerződést választók az országban 36 helyen tehetik meg a nyilatkozatukat, és mivel jelenleg naponta ezt csak 700-800-an teszik meg, az ügyfélszolgálatokon nincsenek problémák. A legtöbb ember a fővárosban nyilatkozott eddig, egy ügyfél pedig gyakorlatilag 10 perc alatt végezni tud. Mostani számításaink szerint viszont nagyon meglepő lenne, ha 50 ezer fölé tudna nőni január végéig a maradók tábora, ami 3 milliós tagsággal számolva mindösszesen 1,67 százalékos maradási arányt jelentene.
A miniszterelnöki nyugdíjvédelmi megbízott szerint tisztességes megoldást választott a kormány, amikor úgy döntött, hogy megnyitja a visszalépés lehetőségét a nyugdíjpénztártagok előtt. Selmeczi Gabriella szerint a törvények kiállják az alkotmányosság próbáját, bár azt elismerte, hogy a kommunikációt lehetett volna jobban is intézni. A megbízott szerint a vagyon átadást-átvétel után teljes körű átvilágítást fognak végezni, többek között azért, mert tartanak attól, hogy lesznek még meglepetések és botrányos fejlemények. A politikus szerint az állami pillérben fokozatosan vezetik be az egyéni számlavezetést, és nyilvántartást, a rendszer pedig csak jövő év elejére lesz teljes.
Több hónapja húzódó ügy végére került pont tegnap, hiszen a kormány bejelentette, hogy miként akar az EU által támasztott követelményeknek megfelelni. A lengyelek a magyarokhoz hasonlóan nem tudnak sok mindent tenni, a költségvetésük rendbetétele megköveteli, hogy a nyugdíjrendszerükbe is belenyúljanak. A politikusok itt is a járulékelvétellel élnek, az egyéni számlákra 2011 tavaszától nem a bér 7,3 százaléka, hanem a 2,3 százaléka lesz jóváírva. Az állam a már vezetett egyéni számlákon persze meg fogja jeleníteni ennek az ellenértékét, viszont az csak virtuális összeg lesz, egy állami ígéret. A következmények a hazai példával összhangban negatívak, hiszen a jövőben az állami kötelezettségek emelkednek, a társadalom viszont rohamos tempóban öregszik.
A hárommillió magánnyugdíjpénztári tagból ma délelőttig 3090-en nyilatkoztak úgy, hogy maradnak a pénztáruk mellett - tudta meg az MR1 Kossuth Rádió. A nyilatkozók kétharmada a fővárosban, legkevesebben viszont a Dél-Dunántúli és az Észak-Alföldi régióban jelentkeztek.
Az év egyik legnagyobb negatív szenzációja hazánkban kétségtelenül az 1997-es nyugdíjreform visszafordítása volt. Senki sem gondolta volna, hogy ha a kormány szorongatott helyzetben érzi magát, és pénzszűkében van, akkor minden további nélkül megcsapolja 13 év nyugdíjcélú megtakarításait. A vegyes rendszerre igaz nem sok jót lehet mondani, a kezdeti hibák ellenére azonban most érett be pénztári szektor, éppen akkor, amikor a kormány kimondta a halálos ítéletet felettük. A szabályokat ugyanis olyan módon változtatták meg, hogy gyakorlatilag senkinek se érje meg tagnak maradni, hanem vissza kelljen lépni az állami társadalombiztosítási rendszerbe. Az persze most senkit sem foglalkoztat, hogy mi lesz évtizedek múlva, viszont az állam sem mindenható, a jelenlegi garanciák pedig biztosan nem tarthatók fent.
A magán-nyugdíjpénztári tagnak 2011. január 31-ig személyesen kell nyilatkoznia a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál illetve az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságnál (ONYF), ha a magánnyugdíjpénztári tagságát fenn kívánja tartani - hangzott el szerdán az ONYF budapesti tájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.
A miniszterelnök szerint a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a gazdaságpolitikai elképzeléseket érintően "két különböző malomban őröl". Orbán Viktor kedden a Magyar Televízió Az Este című műsorában emellett arról is beszélt, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk. A kabinet munkájával elégedett a kormányfő.
Szász Károly az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a magánkasszák működtetése drága volt, s a vagyonkezelésért fizetett díjak vizsgálata során jogszabálysértést is megállapított a felügyelet. A PSZÁF elnöke úgy vélekedett: "érthető, hogy a 12 éve működő rendszer felszámolása megrázza az e területen dolgozó szereplőket, azonban ez szükséges, és szakmailag indokolható, mindnyájunk érdekében meghozott lépés".
Az Országgyűlés úgy döntött, hogy nem tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló kezdeményezést. A képviselők erről 31 igen, 241 nem és 22 tartózkodás mellett döntöttek keddre virradó éjszaka. A voksoláson a jelenlévő Jobbik és az LMP szavazott igennel, a kormánypártok nemmel, az MSZP pedig tartózkodott.
Hatályba lépett a nyugdíjpénztár-választásról szóló kormányhatározat. A dokumentumból kiderül, ezentúl nyugdíjat csak nyugdíjjárulékból lehet folyósítani, több kedvezményre számíthatnak a megmaradó önkéntes nyugdíjpénztárak. A határozat egységesíti az állami rendszerbe visszatérők illetve a pénztáraknál maradók munkavállalói nyugdíjjárulékát is, ez a bruttó bér tíz százaléka lesz. A kormányhatározat több ponton átfedésben van azzal a nyugdíjtanulmánnyal, amit két hete publikált a Nemzetgazdasági Minisztérium. De a tanulmány még jóval többet ígért a visszalépőknek annál, ami most a kormányhatározatból kihámozható - írja laptársunk, az Index.
A tisztán állami nyugdíjrendszerbe visszalépők befizetése egyéni számlára kerül - nyomatékosította Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott a mai sajtótájékoztatón -, a tervek szerint másfél éven belül lesz minden járulékfizetőnek egyéni számlája. Stabil, megbízható, hosszú távon kiszámítható nyugdíjrendszert hozott létre a hétfőn elfogadott erről szóló törvény és a szerdai kormányülésen hozott határozat - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott. A magánnyugdíjpénztárban maradók számára a későbbi visszalépés lehetősége elvész.
Az Állami Számvevőszék számítása szerint a Pénztári Garancia Alap 2009 év végéig a magánnyugdíjpénztári befizetésekből összességében 1,2 milliárd forintos bevételre tett szert - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Pénztári Garancia Alap (PGA) működésének ellenőrzéséről tartott sajtótájékoztatón. A kezelt vagyon összértékét nézve az elnök azt is elmondta, hogy csak állami hitel mellett tudnák biztosítani a garanciát. Az ÁSZ elnöke kitért arra is, a nyugdíjreformmal a járulék kiesés pótlására a központi költségvetés 2009 végéig 2043 milliárd forint támogatást nyújtott - mondta Domokos László.
A magyar és a brit kormányt összekötő szoros szálakat és a külpolitikai törekvések hasonlóságát hangsúlyozta David Cameron brit kormányfővel tartott szerda esti londoni megbeszélése után Orbán Viktor, aki szerint a közelgő magyar EU-elnöki félév sikere esetén Magyarország visszanyerheti az elmúlt években elvesztett tekintélyét - írja az Index.
Döntött a kormány azokról az eljárási szabályokról, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez kapcsolódnak - közölte a kormányszóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a kabinet ülése után. Nagyjából ennek megfelelően már világosak azok a szabályok, amik a visszalépéshez, illetve a reálhozam felvételéhez kötődnek, azonban még meg kell várni az erről szóló kormányrendelet is, hogy minden világossá váljon a technikai részletekről.
Politikai döntés eredményeként egy nagyon speciális, a világon egyedülálló nyugdíjpénztári szektor jött létre 1998-ban hazánkban, az elmúlt időszakban pedig Matits Ágnes, független nyugdíjszakértő szerint nem szolgált rá a szektor a védelemre. Ha megnézzük az elmúlt 13 évet, akkor a vegyes rendszer csak azoknak térült meg, akik pályakezdőként csatlakoztak a rendszerhez, míg azok, akik önként választották a belépést már sokkal rosszabb helyzetben vannak, éppen azért, mert a választással a tagok lemondtak az állami nyugdíjuk 25 százalékáról. A szakértő szerint jelenleg senki sem juthat racionálisan arra a következtetésre, hogy megérje maradni a pénztárakban, hiszen a feltételek olyanok, amik túl nagy veszteséget hoznak a maradó tagoknak. A következőkben Matits Ágnes véleményét tesszük közzé változatlan formában.
A nyugdíjrendszer esetleges államosításáról szóló - akkor még sokak által elképzelhetetlennek hitt - riogatást hallhattuk már a 2010. áprilisi választási kampány során is. Igaz, a magyar kormány a 2010 őszén, a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban hozott intézkedéseinél a szabad választás lehetőségét és a nyugdíjak védelmének elsődlegességét hangsúlyozza, azonban a tegnap a parlament által is elfogadott végeredmény nem sokban különbözik az előbbitől. Kérdés, hogy mi volt ezen lépések mozgatórugója, és mik lehetnek a következményei? Természetesen törekszem az intézkedések tárgyilagos, gazdaságpolitikai szempontok szerinti bemutatására, nem a kormányzati kommunikációt, vagy az elvi, politikai érveket boncolgatni. A következőkben Sörös Csaba, a TakarékBank elemzőjének írását tesszük közzé változatlan formában.
Több prominens fideszes politikus is kihagyta a nyugdíjtörvény zárószavazását. A két hónapja tartó vita utolsó parlamenti felvonásán nem jelent meg a kormányfő és szóvivője sem, de a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sem szavazott. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter ott volt, mégsem szavazott igennel. Nem először van baj a szavazási fegyelemmel a Fideszben - írja az Index.
Levélben tájékoztatta "A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény" elfogadásáról az Európai Bizottság elnökét és két másik magas rangú EU-tisztviselőt a Stabilitás Pénztárszövetség. A szakmai szervezet José Manuel Barroso azonnali segítségét kérte 3 millió magyar munkavállaló érdekeinek megvédésében. Egyben felszólították Schmitt Pál köztársasági elnököt: haladéktalanul küldje a törvényt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség közleményét tesszük közzé.
A rövid távú előnyökért cserébe feléli a kormány a nyugdíjvagyont, a legnagyobb probléma pedig azzal van, hogy folyó kiadásokat is finanszíroz az állam a rendkívüli bevételeiből, miközben a kiadási oldalhoz nem nyúl érdemben hozzá. Pier Carlo Padoan, az OECD főtitkár-helyettese és vezető közgazdásza a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a második pillér megszüntetése bizalomvesztéssel jár, miközben a látható strukturális reformok elmaradása a későbbiekben meg fogja bosszulni magát. A költségvetés fenntarthatósága érdekében a jövőben mindig finomhangolásra fog szorulni az állami nyugdíjrendszer, a kedvezmények eltörlése, a munkában töltött idő növelése és a korhatáremelés pedig elkerülhetetlen.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
