nyugdíj

170+35 mrd Ft értékben vehetnek részvényt a magánnyugdíjpénztárak

A Gyurcsány-csomag kapcsán összeállított "pénzügyi saláta törvényben" a magánnyugdíjpénztárakat érintő legfontosabb változás, hogy minden pénztár köteles lesz három különböző portfóliót kínálni tagjainak, mely a "történelmileg" kialakult állampapír túlsúlyt kissé megtörve minden bizonnyal a részvények súlyának növekedéséhez vezet. Korábbi írásunkban rövid távon 120 mrd Ft körüli részvény befektetéssel számoltunk a pénztárak részéről, melyet évi kb. 30 mrd Ft-os addicionális kereslet egészíthet ki az éves befizetések kapcsán.

A hazai magánnyugdíjpénztárak összesített vagyonát, valamint tagjainak korfáját elemezve azonban számításaink szerint a fenti összegek akár a 170, illetve 70 mrd Ft-ot is elérhetik.

Gyurcsány-csomag: egy pozitív elem... segítség a részvénypiacnak?

Érdekes változásra bukkanhatunk a Gyurcsány-csomag kapcsán összeállított, a szakmában csak "pénzügyi saláta törvénynek" nevezett jogszabály módosítási tervezetében. A magánnyugdíjpénztárak portfólióját érintő legfontosabb változás, hogy minden pénztár köteles lesz három különböző portfóliót kínálni tagjainak, mely végre a "történelmileg" kialakult állampapír túlsúlyt követően minden bizonnyal a részvények súlyának növekedéséhez vezet. A tét nem kicsi piaci szempontból sem; a magánnyugdíj pénztárak 2006. március végén 1,220 mrd Ft-os vagyont kezeltek. Egy mérsékelt, 10%-os átlagos részvénysúly növekedést feltételezve 122 mrd Ft friss kereslet jelenhet meg a magyar részvénypiacon.
Amennyiben a törvényváltozást a Parlament megszavazza, úgy a magyar nyugdíjpénztárak is elmozdulhatnak az itthon oly sokszor példaként emlegetett lengyel minta irányába, ahol a pénztárak piaci aktivitás jelentős szerepet kapott egy életteli, IPO-kban gazdag tőkepiac kialakításában.

Németh György: Miről szólt eddig a nyugdíjreform és miről kellene szólnia? - válasz Bodor Andrásnak

Bodor András: Nyugdíjreform és nyugdíjszakmai fogalmak "középhaladó szinten" minden érdeklődőknek egy vita kapcsán

A portfolio.hu lapjain folyó nyugdíjvita első cikkeinek íróival (Holtzer Péter, Bodor András) "frontálisan ütköző" véleményt közöl Németh György, de ha jobban megnézzük a vitatott pontokat - és elvonatkoztatunk a nyugdíjszakmában alkalmazott kifejezések helyességéről alkotott eltérő véleményektől - akkor kiderül, hogy a nézetkülönbségek nem is olyan élesek legalábbis e sorok írója elképzeléseihez képest.

Szüntessük meg a lakástámogatási rendszert, adóztassuk meg a nyugdíjakat (IMF-javaslatok)

A jelentős fiskális kiigazítás sikeresebb és tartósabb, ha elsősorban a kiadáscsökkentésre alapoz - állapítja meg az IMF Magyarországon járt tárgyalódelegációjának szöveges értékelése, mely a mai pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón vált ismertté.

A nyugdíjvita folytatódik - Czajlik István: Egy hatékony ösztönzőrendszer irányában

Érdeklődve olvastam a nyugdíjvita keretében megjelenő írásokat a Portfolión. Holtzer Péter írása szerint az első pillér problémái a meghatározóak, a hangsúly az első pillér reformján van. Erdős Mihály írásában a nyugdíjrendszeri pillérekkel kapcsolatban az egységesítést emeli ki, valamint a járadékszolgáltatás szabályozásának rendezését.

Bokros: vissza kell venni a 13. havi nyugdíjat! (ha tényleg van reformkor)

A nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás feladása mellett csökkenteni kell a helyettesítési rátát (az induló nyugdíjnak az utolsó bérhez viszonyított arányát) és emiatt vissza kell venni a 13. havi nyugdíjat - jelentette ki Bokros Lajos, a CEU professzora, volt pénzügyminiszter a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezet nyugdíjkonferencián. Bokros szerint a visszavonandó 13. havi nyugdíj összegét az egészségbiztosítási kasszának kell odaadni, így a nyugdíjasok is - legalább jelképes módon - hozzájárulnak jelenleg is az egészségügyi kassza kiadásaihoz.

Hamecz: ne szépítsük a dolgokat - más nyugdíjjavaslatok

Nincs olyan, hogy állami és magánnyugdíjrendszer, együtt kell kezelni az egészet - hangsúlyozta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezett nyugdíjkonferencián. Ma már rejtegetni kell a magyar nyugdíjrendszert nemzetközi összehasonlításban, mi inkább a negatív példák egyikeként szereplünk - fogalmazott Hamecz. Felrótta, hogy törvényi kötelezettség ellenére nem nézte meg a kormány rendszeresen (3 évente), hogy az egyes beavatkozások mellett milyen mértékben fenntartható a nyugdíjrendszer, illetve melyek a problémák.

Együttműködési megállapodást kötött a két legnagyobb hazai pénztárszövetség

Eljött az ideje az együttműködésnek; erős, egységes szakma kell ugyanis ahhoz, hogy az előttünk álló nyugdíjrendszerbeli feladatokat jól meg tudjuk oldani - hangzott el a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezett nyugdíjkonferencia sajtótájékoztatóján. Az eseményen bejelentették, hogy együttműködési megállapodást kötött egymással a Stabilitás Pénztárszövetség és a Hazai Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége.

Nagy felzúdulást fogunk kiváltani ezekkel a javaslatokkal (Lengyel László)

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, össze kell omlania az állami nyugdíjrendszernek - jelentette ki Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezett nyugdíjkonferencián. Lengyel fontos eredménynek nevezte, hogy az 1990-es évek végén felismertük: az állami nyugdíjrendszer felől az öngondoskodás felé kell elmozdulni. A jelenlegi nyugdíjrendszer igazi kockázatának nem a magánnyugdíjpénztári rendszert, hanem az államit látja. Lengyel szerint be kell látni, hogy az állami nyugdíjrendszer nem a szociálpolitika része, nem használhatjuk szociális ígérvényekre, választási kampánycélokra.

Spéder Zoltán: 15-20%-os növekedés előtt áll a nyugdíjpénztári szegmens

15-20%-os növekedés prognosztizálható a pénztári szegmens számára az elkövetkezendő évekre - mondta el Dr. Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke, vezérigazgató-helyettese, illetve az OTP Magánnyugdíjpénztári Igazgatótanács elnöke a mai, a Stabilitás Pénztárszövetség által szervezett nyugdíjkonferencián.

Nyugtalan nyugdíjvita: Németh György: Nyugdíj, érdek, tudomány

Holtzer Péter ("Egy alternatív nyugdíjmegközelítés lehetősége") című vitaindító írására szégyenlősen reagált Bodor András ("Korrekt diagnózis, de eltérő terápia"), mert sokkal több kérdésben ért egyet, mint vitatkozik, s milyen vita az, ahol nem frontálisan ütköznek, hanem egy irányba haladtukban csupáncsak összekoccannak? Az alábbi írás frontálisan ütközik mindkettejükkel, bár Bodorral szembe menve az utolsó pillanatban leveszi lábát a gázról.

A nyugdíjvita folytatódik - Erdős Mihály: Egy egységes nyugdíjrendszerért!

Bodor András: Korrekt diagnózis, de eltérő terápia (gondolatok Holtzer írásához)

Az egyéni számlás állami nyugdíjrendszer létjogosultsága Magyarországon

Rendszerint a már megjelent publikációkhoz kapcsolódó írásokat a vita, az eltérő vélemény bemutatásának a szándéka inspirálja. Ha ez igaz akkor jelen hozzászólás Holtzer Péter a Portfolio.hu lapjain publikált írásához formabontó. Annyit érdemes előre vetítenem, hogy sokkal több kérdésben értek egyet Holtzer Péterrel, mint amennyiben vitatkozom vele.
A szerző a Georgetown Egyetem közgazdaságtan Ph.D. hallgatójaként folytat nyugdíjközgazdasági kutatásokat. Továbbra is várjuk a nyugdíj kérdésekkel kapcsolatos szakmai véleményeket a nyílt eszmecsere folytatásához.

65 év lehet a nyugdíjkorhatár

A minden napra egy kormányprogram-morzsa sorozatában arról számol be a ma Népszabadság, hogy 62 évről 65 évre emelkedhet a nyugdíj korhatár hazánkban. A nem hivatalos információk szerint Gyurcsány Ferenc az Idősügyi Tanács előtt tegnap számolt be ezen tervekről.

Holtzer Péter: Egy alternatív nyugdíjmegközelítés lehetősége

Megélénkült mostanában a nyugdíjvita. A választásokat követően publikált javaslatok, elemzések közül több is megállapította, hogy a nyugdíjrendszerben sincsenek távolról sem rendben a dolgok, és sajnos nem kerülhető meg, hogy az államigazgatás, egészségügy, oktatás, és egyéb fontos alrendszerek mellett, az 1997-es reform után ismét elővegyük a nyugdíjat is.
Mint a fent említett anyagok egyikének szerzője és így gyakran megkérdezett fél, azt is tapasztalom, hogy 1997 után először, most "sikerült" ismét olyan témát bedobni e téren, amely nem csak a szakértői szintekig hat el. Akkor az utca emberét is elérte a magánnyugdíjpénztárak megjelenése, ma pedig a korhatáremelés fenyegető réme sejlik fel a kérdésekben ("valóban 70 év lesz a korhatár?").

A szerző az ezen cikkben kifejtett gondolatokat vitaindítónak szánta. A Portfolio.hu szívesen teret más szakértő által megfogalmazott vélemények megjelentetésének is a témában.