A Reuters értesülései szerint elbukott az Emmanuel Macron francia elnök kormánya ellen beadott bizalmatlansági indítvány, melyet azt követően nyújtottak be, hogy a kormány az alsóház kihagyásával igyekezte felemelni 62-ről 64 évre a nyugdíjkorhatárt.
Folytatódtak szombaton szerte Franciaországban a nyugdíjreform elleni utcai tiltakozások, Párizsban a rohamrendőrök könnygázzal próbálták feloszlatni a tömeget; a demonstrálók közül többen kukákat gyújtottak fel.
Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához - közölték kormányzati források.
Egyre több EU-tagállam deklarálja, hogy az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása. Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg. Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik. Ezt a hiányt azonnal orvosolni szükséges, hogy enyhüljön a magyar állami nyugdíjrendszert terhelő nyomás. Az első lépés ezen az úton az lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók 2017-től érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet. Idén célszerű lenne emiatt bevezetni azt a rendelkezést, hogy a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díjához adott munkáltatói támogatás szocho-mentes legyen, vagyis a munkáltatónak 13%-kal jobban megérje a dolgozói hosszútávú anyagi biztonságának támogatása, mintha munkabérként fizetné ki az érintett öszeget. A jelenlegi és bármely jövőbeni magas inflációs közegben ez a szocho-mentesség különösen szolgálhatná az állam érdekeit is, hiszen támogatná a távolabbi jövőre halasztott fogyasztást, így az azonnali kereslet csökkentésével enyhíthetné a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást.
Franciaországban nyolcadik alkalommal tiltakoztak utcai felvonulásokkal és sztrájkokkal szerdán a kormány nyugdíjreformja ellen, miközben a parlament két házának vegyes bizottsága zárt ülés tartott a törvénytervezet szövegének véglegesítésére a másnapi végszavazás előtt.
A francia szenátus elfogadta vasárnapra virradóan a vitatott nyugdíjreformot: az ellenzéki, jobboldali többségű felsőházban 195 szenátor szavazott igennel 112 nem ellenében. Néhány órával korábban már hetedik alkalommal tiltakoztak országszerte százezrek a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelése ellen.
Nehéz helyzetben vannak most a magyar fiatalok, ugyanis nemcsak a megtakarításaikat kell megvédeni az inflációtól, hanem a demográfiai adatok miatt a nyugdíjas éveikre is előre gondolniuk kell. Ma már több olyan konstrukció is a rendelkezésünkre áll, amelyekkel befektethetjük a felhalmozott pénzeinket, és rengeteg olyan is, amelyekkel a nyugdíjkorra takarékoskodhatunk. A kettő egyik ötvözete a nyugdíj-előtakarékossági számla, amellyel nemcsak mentesülhetünk a kamatadó alól, hanem akár a befizetett SZJA egy részét is visszaigényelhetjük.
Már éves alapon csak 16,7 százalék volt a februári cseh inflációs adat. Magyarországon a januári 25,7 százalék után csak 25,4 százalékra lassult az áremelkedés üteme.
A magyar nyugdíjrendszer hosszú távú instabilitása a szakértők számára egyértelmű, a jelenlegi demográfiai és egészségügyi folyamatok mellett 2040-re három magyarra jut majd egy 65 éven felüli eltartott, jelenleg ötre – hangzott el a Portfolio Biztosítás 2023 mai konferenciáján. A szakértők egyetértenek abban, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások és az öngondoskodás ösztönzése a munkáltatók nélkül nem lehetséges, őket valahogyan vissza kell hozni erre a piacra. Ugyanígy fontos a fiatal munkavállalók bevonása a hosszú távú öngondoskodási piacra, akár egy automatikus beléptetési rendszer keretében. Volt, aki úgy látja, az öngondoskodás a mai formájában csupán önámítás.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar biztosítók, bár nőtt tavaly a díjbevétel, az infláció csúnyán belerontott a képbe. Az életbiztosításokon belül a hagyományos biztosítások díjbevétele csökkent, igaz, pozitívumként emelte ki a nyugdíjbiztosításokat előadásában Erdős Mihály, a MABISZ elnöke, a Portfolio Biztosítás 2023 konferenciáján. A szakember kitért azokra a stratégiai pontokra, ahol a MABISZ szerint a biztosítási piacnak szüksége lenne a változásra.
Bár a magyar biztosítási rendszer stabil és válságálló, defenzív és a pénzügyi szektorban a lemaradók között van. Meg kell állítani a szektor erózióját, finomhangolásra és megújulásra van szükség – mondta el előadásában Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa a Portfolio mai Biztosítás 2023 konferenciáján. Kifejtette, miért van szükség nagyobb penetrációra és nagyobb kockázatközösségre a biztosítási piacon és milyen változások lennének szükségesek az öngondoskodási piacon.
Adózni senki sem szeret, pláne akkor nem, ha azt a befektetésen szerzett nyereségből kell tenni. Jó hír azonban, hogy számos olyan konstrukció áll rendelkezésünkre a piacon, amelyekkel mentesülhetünk a kamatadó megfizetése alól.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
Franciaországban tömeges részvételre számítanak a hatóságok és a szakszervezetek is a nyugdíjreform ellen kedden kezdődő határozatlan idejű általános sztrájkban. A törvénytervezet elleni hatodik tiltakozónapon az egységet hirdető szakszervezetek célja az ország megbénítása munkabeszüntetésekkel és utcai felvonulásokkal.
A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) aggódik az egészségügy "viharos" átalakítása miatt. Közleményük szerint az orvosi ügyeleti rendszer rapid átalakítása és a Magyar Orvosi Kamara villámgyors lenullázása miatt veszélybe kerülhet az ellátásuk.
Számos olyan élethelyzet adódhat, amikor egy hirtelen bekövetkező esemény miatt nem tudjuk a korábbi életszínvonalunkat fenntartani. Ilyen lehet például egy baleset után a rokkantság, de az is, ha egy komolyabb betegség miatt valaki hónapokra az ágyba kényszerül. A családfő halála esetén pedig akár a család elsődleges keresete is kieshet, arról nem is beszélve, hogy sok esetben hitelt is hagyhat maga után. A kockázati életbiztosítások mellett nagyon népszerűek a megtakarításos életbiztosítások is, ezeket megtakarítási céllal indíthatjuk, és lejáratkor vagy nyugdíjba vonuláskor használhatjuk fel. Ebben a cikkben összegyűjtöttük az összes információt, amit a két típussal kapcsolatban tudni érdemes.
A tavalyi magas infláció miatt idén 11,5%-kal kellett volna emelni a cseh nyugdíjakat, de egy öt napig tartó parlamenti huzavona után szombaton úgy döntött a cseh képviselőház, hogy ez csak 2,3%-os lesz, amellyel idén mintegy 313 milliárd forintot spórol meg a költségvetés a nyugdíjasok kárára.
Megviselte a tavalyi év az önkéntes pénztárakat, ez visszaköszön a gyenge hozamok mellett a kezelt vagyon és a taglétszám kisebb visszaesésében is. A Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján azonban kiemelték, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú időtávra szólnak, ilyen időtávon pedig érdemi reálhozamokkal is találkozhatunk. A nyugdíjpénztári adójóváírások megsínylették a kormány tavaly év eleji szja-visszatérítését, igaz, az év első felében az egyéni befizetések ennek az extra pénznek köszönhetően kissé megugrottak. Teljesen más számokat láthattunk az egészségpénztáraknál: a Covid óta jelentős mértékű befizetések érkeztek, a taglétszám is megugrott, úgy tűnik, egészségtudatosabbá váltak a magyarok.