Tavaly nem volt ritka a mínusz 10% feletti hozam sem a hazai nyugdíjpénztáraknál, az idei első negyedéves számok azonban sok nyugdíjra gyűjtőnek megnyugvást jelenthetnek: visszatértek a nyeregbe az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak. A legjobb teljesítményeket a klasszikus és pénzpiaci portfóliók érték el, de megnéztük azt is, melyek jelenleg a legolcsóbb és legdrágább nyugdíjportfóliók a piacon.
Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.
Franciaország védelmi minisztériuma egészen meglepő lépésre szánta el magát: terveik szerint 70, egyes esetekben 72 éves korig tolnák ki a hadsereg tartalékosainak maximális életkorát. Tekintettel a különböző fenyegetésekre, Párizs emellett a védelmi kiadások büdzséjét is megemeli - számolt be a Deutsche Welle.
Az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos szabályokat járja körbe az adó.hu, ez az ellátás ugyanis csak bizonyos feltételek esetében jár és az sem mindegy, hogy házastársakról vagy élettársakról van-e szó.
Ferenc pápa szavai szerint nem szabad túlterhelni a jövő generációit a mai nyugdíjrendszerek költségeivel – számol be a hírről a Reuters. A pápa minden bizonnyal a francia nyugdíjreform támogatása érdekében szólalhatott fel, amely az utóbbi hetekben tüntetések sorozatát váltotta ki az országban.
Az idei nyugdíjszámítás során döntő tényező, hogyan kell valorizálni (a tavalyi év bérszínvonalához igazítani) a korábbi években szerzett, nettósított kereseteket az életpálya átlagkereset meghatározása során. Idén 17,5%-kal nőttek a valorizációs szorzók - írja friss cikkében Farkas András nyugdíjszakértő.
Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog, jó hír viszont, hogy évről évre emelkedik. Az MNB legfrissebb adatai rávilágítanak arra, hogy a legfelső 10%-ba tartozók átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot, míg a legszegényebbek átlagvagyona egymillió forintos mínuszban volt. Hasonló vagyoni koncentráció figyelhető meg más európai országokban is, itt viszont érdekes, hogy az életkor előrehaladtával a háztartások medián vagyona is emelkedik, nem úgy a magyaroknál.
Szerdán ismét munkába álltak Párizsban a szemétszedők azt követően, hogy több mint három hétig sztrájkoltak Emmanuel Macron elnök rendkívül népszerűtlen új nyugdíjtörvénye miatt. A március 6-a óta tartó sztrájk után azonban a munkások rendkívül komoly feladat előtt állnak – Írja az AP News.
Az idei nyugdíjemelés kifejezetten jelentősnek tűnik elsőre, a makroadatok és a megélhetési költségek részletesebb vizsgálata után viszont az látszik, hogy valójában nem javul érezhetőn a nyugdíjasok jövedelmi helyzete - hívja fel a figyelmet Farkas András, a Nyugdíjguru.hu szerkesztője.
A rendezők tájékoztatása szerint több ezer ember tüntetett szerdán Prágában a cseh kormány nyugdíjreformja ellen.
Kínában tavaly indult először útnak a magánnyugdíj-pillér, egyelőre kísérleti jelleggel, Peking azonban gondoskodott arról, hogy a hazai bankok és alapkezelők nyerjék el az új ügyfelek túlnyomó többségét egy olyan piacon, amely akár 1,7 ezermilliárd dollárra is nőhet. A globális vállalatok, köztük a BlackRock és a Fidelity International csak lassan tudnak ezen a piacon teret nyerni – számol be a hírről a Bloomberg.
A nyugdíjreform ellen Franciaország-szerte zajló tüntetések és zavargások során kedden 175 rendőr is megsérült - közölte Gérald Darmanin francia belügyminiszter szerdán a Twitteren.
A franciaországi üzemanyagtöltő állomások mintegy 17 százalékánál hiányzott legalább egy termék tegnap este - közölte a francia energiaügyi minisztérium adataira hivatkozva az UFIP francia kőolajipari szövetség.
A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.
10-ből 4 idősödő magyar olyan háztartásban él, amelynek mérete meghaladja az ember alapvető igényeit, sok esetben azonban nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy képesek legyenek fenntartani az ingatlant. A statisztikák szerint minden harmadik 65 év feletti magyar, akinek a havi járandósága a medián jövedelem 60%-át nem haladja meg, a szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban él - írja a Pénzcentrum.
Nem sok jót mutatnak a magyar demográfiai adatok: míg idén minden ötödik magyarra jut egy nyugdíjas, 2040-re már minden harmadik állampolgár 65 év feletti lesz. Sokan, de inkább a fiatalok félnek, amikor a nyugdíjakról van szó, hiszen könnyen lehet, hogy néhány évtized múlva már nem is számíthatnak állami segítségre. Így egyre inkább égetővé válik az a kérdés, hogy miként lehet saját magunkat felkészíteni az időskori éveinkre. Szerencsére több olyan konstrukció is megtalálható a piacon, amelyekkel nemcsak megtakaríthatunk, hanem akár állami támogatásban is részesülhetünk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a magyar bankrendszer stabilitásával foglalkozunk, tételesen végigvesszük, hogy az egyes banki mutatók miben különböznek a 2008-astól. Vendégünk Palkó István, lapunk pénzügyi díviziójának vezető elemzője. A második részben az Emmanuel Macron francia elnök által keresztülvitt nyugdíjreform lesz a téma, kiderül, hogy miért olyan bőkezű a francia nyugdíjrendszer és mik lehetnek a döntés politikai következményei. Erről Fejérdy Gergelyt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének oktatóját kérdezzük, aki korábban diplomataként is szolgált Párizsban
Emmanuel Macron francia államfő szerdán úgy vélte, hogy a vitatott nyugdíjreformnak az év vége előtt hatályba kell lépnie, mert az elengedhetetlen az ország érdekében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, amelyben a Pénzcentrum nagy visszhangot kiváltó felmérésével foglalkozunk. 10-ből 6 nyugdíjas nyilatkozott úgy, hogy (az infláción és az élelmiszer infláción felül) többet kellett az elmúlt évben rezsire, élelmiszerre és gyógyszerekre költenie. A plusz kiadásokat olyan költségeken spórolták meg, mint a vendéglátás, a ruházat, vagy a kulturális programok. Minden negyedik válaszadónak jelentősen romlott az anyagi helyzete, és a magyar nyugdíjasok többsége 2023-tól sem remél semmi jót - mondta el a Checklistben Koós Anna, a Pénzcentrum szerkesztője. Adásunk első részében Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük a Török Áramlatról: tavaly dőlt el ugyanis, hogy nőhet az orosz-török gázforgalom, amely a magyarországi gázellátást is biztosító Török Áramlat fejlesztését is magában foglalná. Azonban Ankara egyre inkább halogatja a projektet, miközben a szankciók végrehajtásában is egyre aktívabb lesz a török fél, az Egyesült Államok büntetőintézkedései pedig már a meglévő vezeték karbantartását is ellehetetlenítik.
Hosszú pereskedés után több mint 300 ezer fontot, tehát mintegy 134 millió forintot kapott a Commerzbanktól egy korábban a bank brit üzletágánál dolgozó nő – számol be a hírről a Financial Times.
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
