nyugdíj

Eldőlt: 2010-től emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár! (2.)

Megegyezés született a koalíciós pártok között a nyugdíjkorhatár emeléséről: eszerint óvatosan, 2010-től évente egy hónapot emelnének ezen - írja a Népszabadság. A lap az SZDSZ által a most vasárnapi újabb koalíciós egyeztetésre összeállított 10 pontos reformlistát összegezve megjegyzi: az MSZP és az SZDSZ egyetért abban, hogy szűkíteni kell a korengedményes nyugdíjazás lehetőségeit. A 13. havi nyugdíj SZDSZ által szorgalmazott "beolvasztásával" a szocialisták továbbra sem értenek egyet. Az MSZP azt sem támogatja, hogy a 13. havi nyugdíj integrálásával létrejövő egységes nyugdíjtömeg elosztása jobban kövesse a rászorultság elvét.

Mikor jönnek a nyugdíjreform további lépései? Hogyan tovább a rokkantnyugdíjazásban? (2.)

Többek között a nyugdíjkorhatár, az indexálás és az előrehozott nyugdíj kérdésében (paramentrikus tényezők) "még ebben a ciklusban tételes válaszokat kell adni" - jelentette ki a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón a portfolio.hu nyugdíjreform folytatásának időzítésével kapcsolatos kérdésére Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. További konkrétumokat nem mondott, csupán azt tette hozzá, hogy az ún. paradigmatikus kérdésekről (a nyugdíjrenform szerkezetéről) azt követően születhetnek (vélhetően nem ebben a ciklusban) meg a döntések, amikor "kihordja őket a szakma".

Simonovits András: Az öngondoskodás korlátai a nyugdíjrendszerben

A magyar nyugdíjrendszer soron következő reformja során sokan drámaian növelni szeretnék az önkéntes nyugdíjrendszer szerepét, és hasonlóan csökkenteni a (kötelező vagy magán) kötelező nyugdíjrendszerét. A "mérsékeltek" beérnék egy szerény, mindenkinek járó alapnyugdíj bevezetésével, párhuzamosan minden más kötelező nyugdíj eltörlésével, a "radikálisok" azonban még tovább mennének. Például egy általam nagyra becsült vitapartnerem négyszemközt a következő előrejelzést fogalmazta meg: "50 év múlva csak a 70 év felettieknek adnak majd nyugdíjat, és azok közül is csak a nagyon rászorultaknak és csupán nagyon szerény összeget. A többieknek magukról kell gondoskodniuk." Szakértő partnerem maga is érezte, hogy nem lesz/lenne könnyű a sokak számára nyomasztó méretű kötelező nyugdíjrendszerből néhány évtized alatt átevickélni egy minimális rendszerbe. Figyelmeztetett, hogy erről jelenleg még nem szabad beszélni. Valóban, mi lenne, ha az ifjú járulékbefizetők már most, idő előtt megneszelnék, hogy nekik időskorukra már szinte semmi se jár!

Mi lesz a nyugdíjakkal? - Azonnal lépni kell, mert később nagyobb lesz a baj

A következő évtizedekben az emelkedő várható élettartam, a csökkenő halálozási ráták és a baby boom generáció nyugdíjba vonulása jelentősen növeli az időskorral összefüggő kormányzati kiadásokat a fejlett országokban - állapítja meg az IMF friss World Economic Outlook kiadványa. 2050-ben a népesség sokkal öregebb lesz, mint most, a függőségi ráta (az idősek és a munkaképes korúak aránya) a duplájára emelkedik, ez pedig a költségvetés helyzetére igen komoly nyomást fog gyakorolni.

Kiszolgáltatott nyugdíjrendszer: éretlen választók, rövidlátó politikusok

Miközben a magyar nyugdíjrendszer rövid távú egyensúlya megbomlott az elmúlt tíz évben és a hosszú távú fenntarthatóság mutatói jelentősen romlottak, a mikro-alapok erősödtek, de legalább is nem gyengültek. Ez arra enged következtetni, hogy a magyar esetben nem a mikro-alapok (például a demográfia vagy a járulékfizetési fegyelem), hanem "valami más" magyarázza a helyzet romlását -írja Gál Róbert Iván friss tanulmányában. A Magyarország Holnap nyugdíjkérdéssel foglalkozó kerekasztala számára született írás amellett érvel, hogy ez a "valami más" a rendszer túlzott kitettsége a rövid távú politikai döntéseknek, még pontosabban, a választási ciklusnak. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításait ismertetjük, a teljes anyag letölthető itt .

A hosszabb lejáratú kötvények lesznek a nyerők

A nyilvánosság előtti szakmai viták főként a nyugdíjpénztárak portfólióinak részvényarányára fókuszálnak, holott az állampapír befektetések megvalósításának konkrét módja - a rövid, közép, vagy hosszú távú lejáratok közötti preferencia meghatározása - is számottevően befolyásolhatja egy adott év hozamát, sőt akár a hosszú távú, 5 éves átlagos hozamokat is.

Reakció Matits Ágnes nyugdíjpénztári minősítésről írt gondolataira

Matits Ágnes: Az önkéntes nyugdíjpénztárak minősítése

A PSZÁF oldalán évek óta nyomon követhetők a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak hozamadatai, és kis keresgéléssel a pénztárak költségmutatói is elérhetők. Ezen tényezők tehát külön-külön vizsgálhatók, de nem találunk célratörő értékeléseket a pénztárak valódi, tehát a pénztártagok számára közvetlenül érzékelhető teljesítményét illetően. Az alábbiakban Dr. Matits Ágnes megoldási javaslatát közöljük az önkéntes pénztárak teljesítményeinek reális értékeléséről.

Egymáshoz igazodnak a nyugdíjpénztárak hozamai

Múlt héten hozta nyilvánosságra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak 2006-ra vonatkozó hozamait. A pénztárszintű statisztikákon túl a Felügyelet a szektorszintű teljesítményeket is értékelte. Az adatokból kiderül, a pénztárak számottevő reálhozamokat értek el az elmúlt években, ugyanakkor nem volt számottevő eltérés az egyes pénztárak egyedi teéjesítményei között.

Elöregszik a magyar társadalom, de mégis mennyire?

Mintegy 6 évvel növekedhet a jelenlegi 73.3 évhez képest az évszázad közepére Magyarországon a születéskor várható élettartam, ez azonban csak a 75. legmagasabb életkort jelentheti a vizsgált országok közül - derül ki az ENSZ előrejelzéséből. A 79.6 éves magyar várható élettartam 2050-re a visegrádi országok közül a legalacsonyabb értéket jelentheti, de kissé jobb, mint az ukrán, román és szerb állampolgárok kilátásai.

Elkészült a rokkantnyugdíjazás szigorítási terve - fontos részletek

Elkészült a kormányzati előterjesztés a rokkantsági nyugdíj rendszerének megváltoztatására, mely a rendszerbe újonnan belépőkre vonatkozik majd és azt célozza, hogy a rokkantnyugdíjazás helyett aki lehet, vegyen részt orvosi rehabilitációban. Így rokkantnyugdíj helyett legfeljebb három évig rehabilitációs járadékban részesüljön munkavégzése alatt, melyből - mivel ez az időszak szolgálati időnek számít - nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvénytervezet lényege, hogy összege magasabb lesz, mint a rokkantsági nyugdíj, és azoknak jár, akiknek egészsége 50-79 százalékban károsodott - írja a Népszabadság.

Mennyit hozott a nyugdíjpénztárad? - most megtudhatod

Ismét közzétette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a hazai magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak 2006-os évre vonatkozó hozamait. Az adatok arról tanúskodnak, hogy már nem mindegyik pénztár tudta túlszárnyalni az elmúlt évek teljesítményeit, és több pénztár a saját benchmark-hozamoktól is elmaradt. A 2006-os reálhozamok a magánnyugdíjpénztárak tekintetében 2.3-6.2 %-os sávban szóródtak.

Csak jövő januártól szigorodik a rokkantnyugdíjazás rendszere - mi várható?

A korábbi elképzelésekkel szemben nem júliustól, hanem csak 2008. január elsejétől szigorodik majd a rokkantsági nyugdíjazás rendszere, mely a rendszerbe újonnan belépőket érinti. Áprilisban kerül majd a parlament elé a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvénytervezet, melynek lényege, hogy három évig folyósítanák és ha ezután a rehabilitáció nem hozott eredményt, és az érintett személy munkaképességének csökkenése eléri a 67 százalékot, rokkantnyugdíjassá válhat. Ha ezt a szintet nem éri el az egészségkárosodás, akkor szociális vagy munkanélküli-ellátást kaphat, ami érdemi kiadáscsökkentést hozhat az állam számára - írja a Világgazdaság.

Német válasz az elöregedésre - 67 év a nyugdíjkorhatár!

Pénteken elfogadta a Bundestag, a német parlament alsóháza azt a javaslatot, amellyel a törvényes öregségi nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 65-ről fokozatosan 67 évre emelik. Az intézkedéssel a szociális rendszerre nehezedő nyomást kívánják enyhíteni a honatyák.

Németh György: Az alapnyugdíjról (reakció Rézmovits Ádám írására)

Megütközéssel olvastam Rézmovits Ádám cikkében, hogy a "nyugdíjreform munkálatainak fókuszába az időskori biztonságot garantáló ún. alapnyugdíj bevezetése, ennek vizsgálata került." Már csak azért is, mert bár ez fontos kérdés, de semmiképp sem tartozik a legsürgetőbbek közé.

Gerencsér László: A nyugdíjrendszer modernizációjáról

Hazánkban (is) egyre szélesebb körű vita folyik a nyugdíjrendszer átalakításáról. Ezekben a vitákban - ideérve a nyugdíj és öregkor témájával foglalkozó nemzeti kerek asztal "indító téziseit" - számos vélekedés hangzik el a nyugdíjrendszer működésével és jövőjével kapcsolatosan, de sajnálatos módon a nyugdíjszakmai összefüggések háttérbe szorulnak, miközben az előtérben álló finanszírozási, fenntarthatósági kérdések is egyoldalú közelítésben kerülnek tárgyalásra.

A szürke gazdaság esete a nyugdíjakkal

Az általános vélekedéssel ellentétben ma még elsősorban nem a demográfiai folyamatok, hanem a szürke gazdaság kiterjedtsége okozza a nyugdíjrendszer főbb problémáit. Erről írt nemrégiben Barabás Gyula, az MNB szakértője is a "Nyugdíjreform - az adórendszer és az alacsony foglalkoztatottság csapdájában" című tanulmányában. (Az írás összefoglalója elolvasható, illetve a teljes anyag letölthető itt.) Az alábbiakban főként a tanulmány gondolatmenetét követve foglaljuk össze az informális gazdaság néhány aspektusát.

Merre tartanak a magánnyugdíjpénztárak?

Folytatódik a hazai magánnyugdíjpénztári szektor növekedése, a pénztárak vagyona 30% feletti ütemben nőtt 2006-ban, miközben a tagság is dinamikusan bővült - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előzetes adataiból. A nyugdíjpénztári befizetések is növekednek, miközben a működési költségek nem követik ezt az ütemet. A nyugdíjpénztári portfóliók összetétele ugyanakkor továbbra is erőteljes állampapírtúlsúlyt mutat, amiben az elkövetkező két év a választható portfóliós rendszerre történő felkészülés miatt biztosan jelentős változást fog hozni.

Alig bízunk már a nyugdíjban - A magyarok a legboldogtalanabbak az EU25-ben

A magyaroknak csupán 68%-a vallotta magát összességében boldognak az Eurobarometer tavaly november közepe és december közepe között készült felmérésében, mely az Európai Unió akkori 25 tagországa között a legalacsonyabb aránynak számít. Az azóta már taggá vált románoknak 60%-a, a bolgároknak csupán 39%-a érezte úgy, hogy boldog.

A bevallás még megy, a befizetés már nem - nyugdíjpénztári tapasztalatok

2007. január 1-től megváltozott a nnyugdíjpénztári tagdíjak bevallásának és befizetésének rendje, a munkáltatók a korábbiakkal ellentétben az APEH-hez küldik a tagdíjbevallásokat, és a díjak befizetése is központilag, az APEH külön erre a célra létrehozott számlájára kellene, hogy történjen. Az első központosított bevallás határideje február 12-e volt, a legfrissebb tapasztalatokat Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elnöke foglalta össze.