Még októberben szavazta meg a román országgyűlés a nyugdíjememlést, aminek kormányzati bejelentések szerint az oktatási és a közlekedési kiadások lefaragása lesz a fedezete. Több minisztériumtól is megvontak már költségvetési forrásokat, összesen 340 millió euró értékben, hiszen az S&P és Fitch leminősítései miatt nem engedheti meg a kormány magának, hogy a 2008-as deficitcél ne teljesüljön.
Komoly árat fizet az amerikai lakosság a túlzott fogyasztás és eladósodás miatt, a második világháború után született népesség ugyanis nem tudja elkerülni a nyugdíjba menetel után az életszínvonal érezhető csökkenését. Az alacsony megtakarítási hajlandóság az amerikai gazdaság növekedését is veszélyezteti, hosszú távon a reál GDP 2.2 százalékkal nőhet, miközben 1965-2000 között ennél legalább 1 százalékponttal volt magasabb a növekedés. A McKinsey elemzői a probléma megoldását a későbbi nyugdíjbavonulásban látják, ami a születéskortól várható élettartam emelkedésével összhangban nem is tűnik olyan nagy áldozatnak.
Nem csak 2009-re vonatkozik a 13. havi nyugdíjak maximalizálása (80 ezer forint), hanem a további évekre is. Ezt a Portfolio.hu meglátása szerint Veres János pénzügyminiszter először csak tegnap egyértelműsítette, azt követően, hogy az elmúlt néhány hét kormányzati kommunikációjában összemosódtak a költségvetési hiánylefaragás jegyében csak jövő évre tervezett intézkedések (például a közszféra 13. havi bérének eltörlése) a rendszerszintű átalakításokkal.
Az utolsó szavazáson is átment az argentin elnöknő államosítási tervezete, amivel Argentínában egy teljesen új nyugdíjrendszer jön létre. A külföldi befektetők komoly eladásokkal reagáltak még az egy hónappal ezelőtti bejelentésre, ami komoly részvényindex zuhanásokat okozott. A befektetők bizalma az államosítás miatt gyakorlatilag teljesen odalett, az pedig csak hónapok múlva tudhatjuk meg, hogy ekkora árat megért-e a lépés.
A 15 hónapja tartó válság komoly átalakulást hozhat a nyugdíjalapok portfóliójában, a nagy nyertesek az alternatív befektetések lehetnek a közvetlen részvénybefektetések legnagyobb kárára. Az elmozdulás pedig komoly versenyt hozhat az észak-amerikai és európai vagyonkezelési piacon, hiszen a felmérések szerint 2012-re a díjbevételek 60 százaléka fog az alternatív befektetésekből származni. Egyelőre azonban kétséges, hogy mekkora mértékben fognak külső vagyonkezelőkre támaszkodni a nyugdíjalapok a saját házon belüli megoldással szemben.
Az egyre mélyülő válság közepette egyelőre háttérbe szorultak a reformtörekvések, azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy 2013-tól tömegesen megindulnak a járadékszolgáltatások a kötelező magánnyugdíjpénztáraknál. A szakértők szerint pedig több fontos kérdésre sincs egyelőre megnyugtató válasz. A NYIKA például már önmagában a pénztári formát is elhibázottnak tartja, ezzel ugyanis a rendszerbe van programozva a hiány, nem beszélve arról ,hogy honnan lesz fedezete a svájci indexálásnak megfelelő vagy annál is nagyobb nyugdíjemeléseknek. A vegyes rendszer bevezetésével pedig megnőtt a felelősségünk, mivel a majdani nyugdíjunk közel egyharmadáért mi vagyunk a felelősek, hosszú távon pedig nagyon sok múlhat a pénztárak teljesítményén.
Közvetlenül a jegybankhoz fordulnak devizalikviditásért az európai szinten is a legnagyobbak közé tartozó holland nyugdíjalapok, miután az extrém piaci körülmények megnehezítették számukra a devizakockázataik szokásos fedezését.
2008 első kilenc hónapjában összesen 2.2 milliárd koronás nyereséget hoztak össze a cseh nyugdíjalapok, ami igaz, hogy éves szinten 37 százalékos visszaesésnek felel meg, azonban a környező országokban az alapok rendszerint veszteséggel zárták ugyanezt az időszakot a magas részvényaránynak köszönhetően. A Nyugdíjalapok Szövetségének elnöke szerint nincs ok az aggodalomra, hiszen a vagyon nagyrésze biztonságos befektetésekben van kihelyezve, ami azonban hosszabb távon nem feltétlenül a legjobb választás. A válság miatt lehet, hogy rövid távon jól járnak az ügyfelek, több évtized távlatában viszont már a részvénybefektetések előnye jön ki a kockázatmentesebb befektetésekkel szemben.
Fittyet hányva a bizonytalan rövid távú kilátásoknak, régen nem látott lendülettel vásároltak részvényeket októberben a lengyel nyugdíjalapok, annak ellenére, hogy a részvénypiacok zuhanása fennállásuk legnagyobb havi veszteségét okozta számukra. A vagyon így a stabil tőkebeáramlás ellenére is drámaian csökkent, az alapok részvénykitettsége pedig soha nem látott mélységekbe süllyedt. Ha azonban a nyugdíjalapok továbbra is így folytatják a részvényvásárlásokat, a részvénykitettség feltehetően újból nőni fog, az ügyfelek pedig elmondhatják majd magukról, hogy igen jutányos áron vásárolt részvényekbe fektetik hosszú távú megtakarításaikat.
A válság alól Anglia nyugdíjalapjai sem vonhatják ki magukat, egy felmérés szerint pedig már évek óta megfigyelhető folyamat, hogy a részvények helyett egyre inkább az alternatív eszközök kerülnek előtérbe. Jelenleg 50 százalékon áll a részvénykitettség nagysága, ami közel 10 százalékkal alacsonyabb a két évvel ezelőtti helyzethez képest, a jövőben pedig további csökkenésre számíthatunk, aminek az egyik nyertesei a fedezeti alapok lehetnek.
Az idei Pénztárkonferencián Pillár Zsolt, az esemény támogatójaként fellépő Generali Alapkezelő igazgatósági tagja a pénztári szféra jövő évi kihívásairól és lehetőségeiről tartott előadást. A szakértő a befektetési politikával összefüggő kérdések bemutatása során hangsúlyozta: a pénztári rendszer legfontosabb szereplői, a pénztártagok, az elmúlt időszakban igencsak passzívak maradtak, és csak kis részük választott tudatosan a portfóliók között.
A Nyugdíj és Időskori kerekasztal által készített legújabb tanulmányából egy hosszú távon fenntarthatatlan nyugdíjrendszer képe rajzolódik ki, külső beavatkozás hiányában pedig fennáll a veszélye annak, hogy majdnem fél millió nyugdíjasnak kell majd 2050-ben mai értéken számolva 30 ezer forintból, vagy annál kevesebből élnie. A jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz az iskolázottságnak, hiszen megfelelő jövedelem és szolgálati idő hiányában csak az államtól várhatnak segítséget a majdani nyugdíjasok.
Téves az a feltételezés, hogy a nyugdíjpénztárak kötvényeladásai állnának a magyar állampapírpiac nehéz helyzetének hátterében, Hamecz István szerint a választható portfóliók kialakítása nem gyakorolt számottevő hatást az állampapírpiacra. A szabályozás váratlan megváltozása emiatt súlyos tévedés volt a szakember szerint.
Erőltetett tempóban bővül a román nyugdíjrendszer harmadik pillére, az önkéntes nyugdíjalapok október végén 8 százalékkal több ember 12.5 százalékkal több pénzét kezelték, mint egy hónappal korábban.
Függetlenül a kötvénykibocsátási programtól új, 30 éves futamidejű államkötvényeket bocsát ki a dán állam, kifejezetten a nyugdíjalapok kérésére.
Az ír nyugdíjalapok egy tanácsadó cég felmérése szerint október végén egy év alatt -33 százalékos hozamot értek el a tőzsdei zuhanások miatt, ami azt jelenti, hogy 10 éves átlagban az alapok nem tudták megőrizni a megtakarítások vásárlóértékét. A tanácsadó cég szerint a további bizonytalanságok ellenére hosszabb távon már nagyon jó beszállási célpontokat találhatunk a piacokon, ami a nyugdíjalapok teljesítményére is pozitívan hathat.
A korábbiakhoz képest lényegesen alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak átmenetileg mindazok, akik a korai nyugdíjba vonulást választják a munka helyett, ha elfogadja a lengyel parlament a kormányzó párt legújabb javaslatát. A törvénytervezet már átment a társadalombiztosítási bizottságon, amire a szakszervezetek tüntetésekkel válaszoltak, mivel az intézkedés akár egy millió embert is károsan értinthet.
Saját reformtervezet összeállításával próbálnak küzdeni az államosítás ellen az argentin nyugdíjalapok, válaszul Cristina Fernandez elnöknő egy héttel ezelőtti javaslatára. A tervezet szerint az állam átvenné az irányítást az 55 százalékban államkötvényeket tartó magánnyugdíjalapok felett, így enyhítve az állam kamatterheit, illetve addicionális finanszírozási forráshoz juttatva az államkasszát.
A pénztári ágazat általában véve elkötelezett a választható portfóliós rendszer felállítása iránt, de a pénztárak egyelőre még több más területen is nehézségekkel küzdenek - vélik a pénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség vezetői, akik ezzel együtt is hangsúlyozzák, a rendszer működését a jelenlegi válság nem veszélyezteti.
A 13. havi nyugdíjat jövőre csak azok kaphatják meg, akik betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ez a szabályváltozás nem vonatkozik a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokra - egyértelműsítette mai online sajtótájékoztatóján Budai Bernadett kormányszóvivő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapi bejelentését.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
