Miközben kormánydöntés született arról, hogy 60 éven maradna az előrehozott nyugdíjba vonulás korhatára a 2009-2012 közötti időszakban is ahelyett, hogy átmenetileg 59 évre csökkenjen, néhány MSZP-s képviselő nem támogatja azt és úgy tűnik, hogy a szociális tárca is kihátrálhat a kormány döntése mögül.
Lassan a szükséges adatok birtokába kerül a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (Nyika), így akár már tavaszra beérhetnek a nyugdíjreform előkészítésével megbízott testület munkájának első gyümölcsei. A készülő modellek sarkalatos pontjairól és a kerekasztal további terveiről éppen ezért Holtzer Pétert, a testület elnökét kérdeztük. Habár az állami nyugdíjrendszerek nem tűnnek el teljesen, valószínűleg kisebbek lesznek a jövőben - véli a szakértő -, de nincs általános megoldás. Magyarország számos más területen is súlyos gondokkal küszködik, amelyek rendezése nélkül a nyugdíjreform sem lehet átütő, és az erőteljes politikai vetületek miatt az egyik legnehezebb kihívás a rendszer napi demagógiától független hitelességének megteremtése lesz.
Lassan két hete annak, hogy felröppent a hír, hogy képviselői indítványként beterjesztették, hogy módosítsák a magánnyugdjípénztári törvényt úgy, hogy az 50 éven felüli tagok 2010-ig visszaléphessenek a TB rendszerbe. Azután már másnap kiderült, hogy a kormány nem fogadta el a javaslatot, s akkor öles betűkkel megjelent a sajtóban, hogy "Mégsincs visszalépés!"
A még 2005. novemberében a kormány által elfogadott, 5 évre vonatkozó nyugdíjkorrekciós program részeként ma megerősítette a kormányszóvivő, hogy jövőre mintegy 760 ezren kapnak kiegészítő nyugdíjemelést. Daróczi Dávid elmondása szerint jövőre 4.5%-os kormányzati inflációs prognózis mellett átlagosan 4.9%-kal emelkednek a nyugdíjak, de a korrekciós program részeként összességében 8.4%-kal nő a nyugdíjakra fordított összeg idénhez képest. Önmagában a nyugdíjkorrekciós program 2008-as hatása mintegy 37 milliárd forint, amelyet a jövő évi büdzsé már tartalmaz.
Felbolydult a magánnyugdíjpénztári ágazat és a nyugdíjreformmal megbízott szakértői testület is az Index szerda délután megjelent cikkére, miszerint a kormány azt tervezi, az 50 évnél idősebb pénztártagoknak 2010 végéig engedélyezi a visszatérést az állami nyugdíjrendszerbe. Az első hallásra is abszurd javaslatból azután egy teljes színdarab kerekedett ki, amelynek láttán Franz Kafka sírva nevetett volna, vagy legalábbis szerzői jogi pert indít. A javaslatot ugyanis senki nem támogatta, senki ki sem találta, és beadni is tulajdonképpen szinte csak véletlenül sikerült. Természetesen haladéktalanul vissza is vonták.
Egyszeri akció keretében 2008. január 1. és 2010. december 31. között a legalább 50 évesek ott hagyhatják a magánnyugdíjpénztárukat - hívja fel a figyelmet az Index a kormány által elfogadott döntésre, amelyet az adócsomaghoz benyújtott egyik módosító indítványban dugott el. A döntésről hamarosan levelet is fognak kapni az érintettek.
Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételrendszerét teszik következetesebbé és a rövid távú finanszírozhatóságot kiszámíthatóbbá azok a nyugdíjtörvényt érintő kisebb módosítások, amelyekről a múlt héten döntött a kormány, de a mai kormányszóvivői közlemény tartalmazza. Az Országgyűlésnek benyújtott javaslat megőrzi a nyugdíjminimumot és a résznyugdíjat, amelyet az 1997-es nyugdíjtörvény rendelkezései 2009. január 1-jével szüntettek volna meg.
Jövő tavasz-nyárra készen állnak majd azok a hatásvizsgálatok, amelyek azt mutatják be, hogy ha a magyar nyugdíjrendszerben különböző irányokban alapvető változtatások lesznek, akkor hosszú távon mire lehet számítani. "Ezt követően a pártok (saját értékrendjüknek megfelelő) nyugdíjprogrammal tudnak versenyezni, ilyen ma nincs Magyarországon" - vázolta a 2010-es parlamenti választások kampányának egyik lehetséges fő kérdéskörét Holtzer Péter egy tegnapi nyugdíjkonferencián. A magyar valóságra tekintettel azonban a kormány által tavasszal életre hívott Nyugdíj és Idősügyi vezetője kijelentette: "csodálkoznék rajta, ha a szakmai érvek dominálnának" a választási kampányban a nyugdíjügyben.
"A nyugdíjrendszer túlígérte magát, ezzel nyilvánvalóan kezdeni kell valamit, ezért paradigmatikus lépések kellenek" - jelentette ki a mai, a Pénzügykutató Zrt. és az Allianz Hungária nyugdíjkonferenciáján Varga Mihály. A Fidesz vezető gazdaságpolitikusa hozzátette: ha nem lépünk, akkor a rejtett államadósság (melyet a Magyar Nemzeti Bank szakértői a GDP mintegy 240%-ára tettek) látható államadóssággá válik.
Heteken belül beterjeszt a kormány a parlament elé három, a nyugdíjrendszert érintő, korrekciós típusú intézkedést, illetve néhány hónapon belül választ talál a rendszer jelentősebb módosításával kapcsolatos kérdésekre is - jelentette ki a mai, a Pénzügykutató Zrt. és az Allianz Hungária nyugdíjkonferenciáján Kiss Péter. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szavai szerint ezek mellett szakmai vitát nyitnak az időskori foglalkoztatásról is, tekintettel a társadalmi és politikai lehetőségekre.
A közelmúltban Magyarországra látogató Nicolas Sarkozy francia elnök lépéseit "hívta segítségül" Gyurcsány Ferenc, amikor a nyugdíjreformmal kapcsolatos kérdéskört feszegette múlt pénteki internetes naplójában. Sarkozy a napokban egymás után jelentette be reformlépéseit, melyek többek között az elmúlt évtizedekben kiépült kiterjedt nyugdíjkedvezmény-rendszert újragondolását, a szabályrendszer egységesítési igényét jelentik. A magyar kormány hasonló törekvéseiről jelent meg hír a múlt héten az egyik napilapban.
Idén január és augusztusi között közel 25%-kal, mintegy 12 ezerrel többen kérték nyugdíjuk megállapítását, mint a tavalyi hasonló időszakban - írja a Népszabadság. A lap azonban a nyugdíjfolyósító szakértőire hivatkozva azt is megjegyzi: az eddigi tendenciák alapján még nem lehet kijelenteni, hogy az év egészében is jelentősen nő majd a nyugdíjmegállapítást kérők száma.
A közeljövőben megkezdhetik működésüket az első román magánnyugdíjpénztárak, miután elnyerték az illetékes nyugdíjpénztári hatóság jóváhagyását. A három pénztár nagyon hasonló befektetési politikával vág neki a tagtoborzásnak, a meghirdetett célportfóliók ráadásul a magyarországi nyugdíjpénztárak befektetési szerkezetére hajaznak. Apró szépséghiba, hogy a hazai szabályozás éppen ennek a struktúrának a "felpörgetését", a bátrabb kockázatvállalást célozza, szomszédaink mégis ezzel a megközelítéssel vágnak neki az útnak. A román rendszer viszont a szabályozás szerint a költségek tekintetében biztosan hatékonyabb lesz, mint a magyar, miután a különböző módon elvonható költségeket a hatóság jóval a magyar szintek alatt maximálta.
Elkerülhetetlenül öregszik a közép-kelet-európai régió lakossága, és ez alól hazánk sem függetlenítheti magát: az Allianz legfrissebb elemzése szerint 2050-re a 65 éven felüliek részaránya a lakosságon belül megközelítheti a 30 százalékot. A növekvő függőségi ráta ugyanakkor előtérbe helyezi a nyugdíjrendszerek hatékonyságának kérdését. Az Allianz Global Investors International Pensions ma bemutatott tanulmányában rámutat, hogy a közép-európai régióban rendkívül sokszínű a nyugdíjrendszerek palettája, az egyes elemek súlya, szabályozási háttere egészen eltérő az egyes országokban. A nyugdíjrendszer reformjának szükségessége szerint ugyanakkor hazánk és a régió az európai középmezőnyben helyezkedik el, megelőzve többek között Franciaországot és Olaszországot is.
Szeretné "kárpótolni" a Pénzügyminisztérium (PM) azt a nagyjából 150 ezer főre becsült réteget, amely azzal, hogy 1998-ban nem maradt a tisztán állami nyugdíjrendszerben, a rövidesen esedékes nyugdíjba vonulásakor 10-15%-kal kisebb nyugdíjra számíthat - értesült a Népszabadság. "A PM-nek ilyen álláspontja nincs" - hangsúlyozta a cikk kapcsán a portfolio.hu-nak a PM sajtóosztálya. A lap információi szerint vagy az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét szélesítenék, vagy nyugdíj-kiegészítéssel oldanák meg a problémát. Az idő sürget, ugyanis a hatályos jogszabályok szerint azok, akik az 1998-as induláskor rögtön beléptek egy magánnyugdíjpénztárba, jövőre már nem léphetnek vissza az államiba, mert elérik a 10 éves tagságot (amely a törvényi logika alapján már megfelelő nyugdíjjogosultságra adhat alapot). Döntés a lap szerint egyelőre még nincs.
Két százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre számíthatnak idén a nyugdíjasok - jelentette be egy nyugdíjas lakossági fórumon tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az MTI tudósítása szerint a kormányfő elmondta: a többlet juttatást ősszel kaphatják meg a nyugdíjasok.
A gazdasági stabilitás felborulásával fenyeget az a román parlament által elfogadott törvény, amely jövőre és 2009-ben is 43-43%-os nyugdíjemelést irányoz elő - állapítja meg a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő, amely önmagában emiatt nem tervezi az ország besorolásának rontását. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén élesen bírálta a parlamenti döntést, mivel szakértőinek megítélése szerint az az erősödő belső kereslet miatt az inflációs nyomás erősödését, illetve az importon keresztül a folyó fizetési mérleg hiányának tovább duzzadását eredményezheti. A román kormány azzal számol, hogy a fent jelzett mértékű nyugdíjemelés idén mintegy 2 milliárd eurójába (kb. 500 milliárd forint!) kerül a büdzsének. Ebből 1.2 milliárdot a gyorsuló gazdasági növekedésből származó többletbevételek, a fennmaradó részt a költségvetési átcsoportosítások és az adóemelések fedezhetik.
Megalapozatlan és elkapkodott kiszivárogtatásnak minősítette még pénteken a Klubrádióban Gyurcsány Ferenc azt a múlt heti információt, mely szerint a koalíciós pártok megállapodtak a 62 éves törvényes nyugdíjkorhatár 2010-től évente egy hónappal történő emeléséről.
Egyelőre csak politikai döntés született a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár 2010-től évente egy hónappal történő emeléséről, a szociális tárca szakmai műhelyében ilyen javaslattal még nem is találkoztak - jelzi a Népszabadság.
A Magyarországot is magába foglaló országcsoportban az ésszerű gazdaságpolitika képes ellensúlyozni a népesség elöregedésével járó többletkiadásokat - olvasható a Világbank és a Tárki közös, a volt szocialista országok előtt álló kihívásaival foglalkozó ma megjelenő tanulmányában.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
