nyugdíj

Egyre nagyobb az egyetértés a nyugdíjpénztárak között

Két újabb taggal bővült a hazai pénztári ágazat legnagyobb pénztári szövetsége, a Stabilitás. A VIT és a Honvéd nyugdíjpénztár csatlakozásával a szövetség már a magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon, illetve a tagság mintegy 70 százalékát képviseli. A kisebb és nagyobb pénztárak korábbi ellentétei elsimultak, és a szövetség a minél hatékonyabb érdekképviseletre és a szabályozás szakmai támogatására fókuszál. Annál is inkább, mert a közelmúlt változásai mellett a jövőben is komoly szabályozói kihívással kell a pénztáraknak szembe nézniük, amelyek között kiemelten fontos a járadékszolgáltatás mikéntjének tisztázása és a pénztárak szervezeti formájának korszerűsítése.

Nézzünk szembe a kockázatokkal! (interjú)

A választható portfóliók januári bevezetését követően az Aranykor Magánnyugdíjpénztár továbbra is igyekszik hatékonyan kihasználni a több vagyonkezelő versenyeztetéséből adódó előnyöket - hangsúlyozza Kulyassa Krisztina, a pénztár ügyvezetője és Demeter Zsolt, befektetési vezető. Az Aranykor által követett befektetési filozófia a szakemberek szerint az előttünk álló hónapokban vélhetően kifizetődő stratégia lesz, ezért a portfóliók kialakításához szükséges részvényeket csak jövőre vásárolja meg a pénztár. Mindeközben a pénztár intenzíven készül az elszámolási egység alapú rendszer elindításán.

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár is elindítja választható portfoliós rendszerét

2008. január 1-jével az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár - az OTP Magánnyugdíjpénztár mellett - bevezeti a választható portfoliós rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett tagdíjakat a pénztártagok az általuk választott hozamelvárású és kockázatú befektetési csomagnak megfelelően fektessék be. A szintén 2008. január elsején elinduló elszámoló egység alapú nyilvántartás pedig hozzájárul ahhoz, hogy a pénztártagok akár naponta követhessék pénztári megtakarításuk értéknek alakulását.

A választható portfóliós rendszer színe és visszája

A jövő évben nagy horderejű változásra kell készülnünk a nyugdíjpénztárak befektetési stratégiájában: a magánnyugdíjpénztárak az év folyamán, de legkésőbb 2009 legelején át fognak állni a választható portfoliós rendszerre. Az alábbiakban Orbán Gábor, az Aegon portfóliómenedzsere a választható portfoliós rendszerre történő áttérés lényegét, előnyeit foglalja össze, kitérve annak várható kötvény-, illetve devizapiaci hatásaira is.

Nemzetközi elismerés a Premium Magánnyugdíjpénztárnak

Szakmai elismerésben részesítette a Premium Magánnyugdíjpénztárat az európai befektetési- és nyugdíjpiac vezető szakfolyóirata. A közel 13 milliárd forintot kezelő pénztár a díjat a zsűri a magasabb részvényarányt nyújtó portfóliója miatt ítélte oda, amellyel a pénztár eltér a hazai nyugdíjpénztárak képviselte alacsony kockázati kitettségű befektetési politikáitól.

"Örülnénk, ha mindig időben értesülnénk az új szabályokról" (interjú)

Túl sok a kérdőjel még egyéb területeken, ezért egyelőre kivár a Budapest Magánnyugdíjpénztár a választható portfóliók bevezetésével, de az ehhez szükséges részvényvásárlásokat már megkezdte - számolt be az aktuális helyzetről Szimeonov Angel, a pénztár igazgatótanácsának elnöke. A kapcsolódó változás, az új unit alapú elszámolási szisztéma igazságosabb lesz a pénztártagok számára, mint a mostani, így érthető a szabályozói szándék. Sok idő kell azonban, hogy értékelni tudjuk az új rendszert, és egyelőre úgy tűnik, nincs a láthatáron újabb nagy ívű átalakítás a szektorban - véli a szakember, ugyanakkor sok esetben maguk a pénztárak is csak az utolsó pillanatban értesülnek a legújabb szabályokról, így jöhetnek még meglepetések is.

Mennyi részvény kell a nyugdíjadhoz?

"Legyen minél több részvénybefektetetésed fiatalon, és minél kevesebb a nyugdíj előtt" - így lehet összefoglalni a nyugdíj célú megtakarítások pénztári választható portfóliókban is tükröződő alapelvét. A Pioneer Investments által szervezett konferencia tapasztalatai alapján azonban ez a szemlélet akár alapvetően hibás is lehet, miután a bécsi 2nd European Colloquia előadói - köztük Nobel-díjas közgazdászok - rávilágítottak arra, hogy a fiataloknak egyáltalán nincsen szüksége a maximális kockázati kitettségre, míg az idősek az előirányzottnál lényegesen magasabb részvényarányt igényelhetnek. A három választható portfólió ráadásul kevésnek bizonyulhat, de az új elméleteket akkor is érdemes megfontolni, ha valamilyen önkéntes nyugdíjmegtakarítási formát szeretnénk igénybe venni.

Sokkal nagyobb különbségek lesznek a nyugdíjpénztárak között (interjú)

Még nem működik igazán gördülékenyen a központosított tagdíjbevallás és -befizetés, így korai lenne a választható portfóliók bevezetése a pénztár részéről - véli Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Ráadásul a pénztáraknak át kell állnia a pénztártagokat napi szintű árfolyamadatokkal ellátó elszámoló egységes nyilvántartási rendszerre, amit célszerű a portfóliók felállásával egy időben bevezetni. Az új portfóliók révén a pénztárak közötti különbségek is élesebbek lehetnek, ami a pénztártagok nagyobb arányú "elvándorlásához" is vezethet, így a pénztárak kommunikációja kulcsfontosságú lesz.

515 milliárd forinttal nem lehet csak úgy beállítani a tőzsdére (interjú)

Az OTP Magánnyugdíjpénztár a hazai piac legnagyobb szereplőjeként az elsők között indítja el a választható portfólióit, a kötelező határidő előtt egy évvel. A január 1-jén startoló rendszer felállításának előzményeiről, kihívásairól Nagy Csabával, a társaság ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. A pénztár készen áll a három portfólió elindítására, az év során ugyanis több lépcsőben jelentősen megemelte a részvénykitettségét. Az új befektetési politika viszont új vagyonkezelői képességeket követel, így az ágazat egészében a pénztárak mögött egyre több vagyonkezelő, tanácsadó jelenik majd meg - véli a szakember-, aminek költségei kérdéseket vethetnek fel a szabályozással kapcsolatban is. A működési költségeket ezzel együtt a központosított bevallás segít leszorítani, de a rendszer egyelőre még hagy némi kívánnivalót maga után.

Veszélyben érzik nyugdíjunkat a pénztárak?

A választható portfóliók bevezetése nemcsak adminisztrációs terheket ró a magánnyugdíjpénztárakra, hiszen befektetéseiket is jelenősen át kell alakítani, hogy megfeleljenek a szerintük túlságosan merev szabályozói előírásoknak. A pénztárvezetők leginkább attól tartanak, hogy egy-egy negatív teljesítményű időszak a tagok elvándorlásához vezethet, míg a vagyonkezelők és a szabályozó is a hosszú távú szemlélet mellett foglal állást, hiszen a tagság érdeke egyértelműen a bátrabb befektetési politikákat kívánja meg. A pénztárak ezt vitatják, mondván a tagság érdekeit kevéssé veszi figyelembe a döntési szabadságot csak a nevében hordozó új rendszer.

Nyugdíjvita: Egy felesleges könnycseppről (Németh György)

Egy könnycsepp jelent meg a szemem sarkában Deutsch Antal (továbbiakban Professzor Úr) írásának első mondatait olvasva (Hogyan tovább magyar nyugdíjrendszer?), aki szerint nyugdíjreformot úgy kell csinálni, hogy előbb kiötöljük a célmodellt, amit jól elfogad a politika, aztán legyártjuk az átmenet lehetséges forgatókönyveit, melyek közül aztán kiválaszt egyet. A könnycsepp indoka, hogy ezt pontosan így gondolom én is, a nyugdíj-kerekasztalnál sürgölődők közül egyedüliként (leszámítva Holtzer Pétert és Fehér Csabát, de velük szívélyes egyetértésünknek ezzel nagyjából vége is), rajtam kívül mindenki más abban gondolkodik, hogy egy-két generációra tervezzünk valamit, aztán egy-két generáció múlva az akkoriak is tervezzenek egy-két generációra, vagy tegyék azt, amit akkor majd jónak látnak, abba mi már aligha szólhatunk bele. Én viszont azt gondolom, hogy egyszer és mindenkorra, az örökkévalóságot tekintve időhorizontnak, rendezzük a nyugdíjügyet, hogy egészen pontos legyek, annak hard core-ját, az öregségi nyugdíjat. Ami e köré épül - hozzátartozói ellátások (árvák, özvegyek), rokkant-ügy stb. -, azt hagyjuk meg a mindenkori politikusoknak és szakértőiknek, mert ott valóban van mozgástér és szórhatnak a nézetek, különbözhetnek értékek stb.

Soha nem fizettünk még ennyi nyugdíjjárulékot - hogy lesz ebből nyugdíjunk?

Bérünk egyharmadát fizetjük be jövőre nyugdíjjárulékként, de még többet kellene önkéntesen megtakarítanunk, ha elfogadható nyugdíjat szeretnénk; eközben az állami nyugdíjrendszer feleslegesen nagyvonalú, a magyar emberek pedig igyekeznek minél korábban felhagyni a munkával, és nyugdíjukra támaszkodni - derült ki a PSZÁF X. Pénztár-konferenciáján. A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye a szakemberek szerint biztosan javulni fog a jövőben, de számos probléma vár még megoldásra ahhoz, hogy valódi verseny alakulhasson ki közöttük, pedig a tagok érdeke ezt kívánja meg. Ráadásul mindennapi működésük sincs híján súrlódásoknak, hiszen a központosított tagdíjbevallás kihívásainak az APEH egyelőre nem tud maradéktalanul megfelelni.

Mégsem veszítenek a jövőre nyugdíjba menők - érdemes várni

A korábbi számítások azt mutatták, hogy a kiszámítási szabályok változtatása miatt az induló nyugdíjak összege 2008-ban mintegy 8%-kal lesz alacsonyabb annál, mint aki még az idei nyugdíjszabályok alapján kéri járadéka megállapítását. A legújabb számítások szerint azonban úgy tűnik: nem veszítenek a jövőre nyugdíjba menők - hívja fel a figyelmet a Népszabadság.

Hogyan tovább magyar nyugdíjrendszer? (Deutsch Antal)

A magyar panaszkultúra hálás tárgya a nyugdíjrendszer. A nyugdíjszintek túl alacsonyak a közvetlenül érintettek szemszögéből, és kezelhetetlenül magasak a költségvetés szempontjából. Aki hozzáértéssel merül a témába, gyorsan felismeri, hogy itt-ott történő lefaragásokkal a kirovó-felosztó pillér meg egynéhány évig tartható, de a most élő fiatalok részére mai formájában mar nem lesz ott. A pénztárak, mint felhalmozó rendszer, működnek, de a járadékfizetésre nincsenek igazan felkészülve. A kormány vitára hívta az érdekelteket, abban a nyilvánosan kifejezett reményben, hogy javaslati szinten megoldás születik.

Mégsem szigorodik az előrehozott nyugdíjazás szabálya?

Miközben kormánydöntés született arról, hogy 60 éven maradna az előrehozott nyugdíjba vonulás korhatára a 2009-2012 közötti időszakban is ahelyett, hogy átmenetileg 59 évre csökkenjen, néhány MSZP-s képviselő nem támogatja azt és úgy tűnik, hogy a szociális tárca is kihátrálhat a kormány döntése mögül.

Holtzer Péter: "A nyugdíjreformra nincs univerzális recept" (interjú)

Lassan a szükséges adatok birtokába kerül a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (Nyika), így akár már tavaszra beérhetnek a nyugdíjreform előkészítésével megbízott testület munkájának első gyümölcsei. A készülő modellek sarkalatos pontjairól és a kerekasztal további terveiről éppen ezért Holtzer Pétert, a testület elnökét kérdeztük. Habár az állami nyugdíjrendszerek nem tűnnek el teljesen, valószínűleg kisebbek lesznek a jövőben - véli a szakértő -, de nincs általános megoldás. Magyarország számos más területen is súlyos gondokkal küszködik, amelyek rendezése nélkül a nyugdíjreform sem lehet átütő, és az erőteljes politikai vetületek miatt az egyik legnehezebb kihívás a rendszer napi demagógiától független hitelességének megteremtése lesz.

Matits Ágnes: Visszalépjenek- e az 50 éven felüliek a TB nyugdíjrendszerbe?

Lassan két hete annak, hogy felröppent a hír, hogy képviselői indítványként beterjesztették, hogy módosítsák a magánnyugdjípénztári törvényt úgy, hogy az 50 éven felüli tagok 2010-ig visszaléphessenek a TB rendszerbe. Azután már másnap kiderült, hogy a kormány nem fogadta el a javaslatot, s akkor öles betűkkel megjelent a sajtóban, hogy "Mégsincs visszalépés!"

Folytatódik a nyugdíjkorrekciós program: 760 ezren kapnak extra pénzt jövőre

A még 2005. novemberében a kormány által elfogadott, 5 évre vonatkozó nyugdíjkorrekciós program részeként ma megerősítette a kormányszóvivő, hogy jövőre mintegy 760 ezren kapnak kiegészítő nyugdíjemelést. Daróczi Dávid elmondása szerint jövőre 4.5%-os kormányzati inflációs prognózis mellett átlagosan 4.9%-kal emelkednek a nyugdíjak, de a korrekciós program részeként összességében 8.4%-kal nő a nyugdíjakra fordított összeg idénhez képest. Önmagában a nyugdíjkorrekciós program 2008-as hatása mintegy 37 milliárd forint, amelyet a jövő évi büdzsé már tartalmaz.

Tényleg így születnek a nyugdíjtörvényeink? - Tragikomédia néhány felvonásban

Felbolydult a magánnyugdíjpénztári ágazat és a nyugdíjreformmal megbízott szakértői testület is az Index szerda délután megjelent cikkére, miszerint a kormány azt tervezi, az 50 évnél idősebb pénztártagoknak 2010 végéig engedélyezi a visszatérést az állami nyugdíjrendszerbe. Az első hallásra is abszurd javaslatból azután egy teljes színdarab kerekedett ki, amelynek láttán Franz Kafka sírva nevetett volna, vagy legalábbis szerzői jogi pert indít. A javaslatot ugyanis senki nem támogatta, senki ki sem találta, és beadni is tulajdonképpen szinte csak véletlenül sikerült. Természetesen haladéktalanul vissza is vonták.

3 évig kiléphetnek a magánnyugdíjpénztárakból az 50 év felettiek!

Egyszeri akció keretében 2008. január 1. és 2010. december 31. között a legalább 50 évesek ott hagyhatják a magánnyugdíjpénztárukat - hívja fel a figyelmet az Index a kormány által elfogadott döntésre, amelyet az adócsomaghoz benyújtott egyik módosító indítványban dugott el. A döntésről hamarosan levelet is fognak kapni az érintettek.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.