Tovább bővült a hazai pénztári szakmát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség, amely így a nyugdíj- és egészségpénztári szféra legjelentősebb érdekvédelmi szerveződésévé vált. A kilenc új tag csatlakozásával a Stabilitás a magánnyugdíjpénztári megtakarítások 91 százaléka felett gyakorol ellenőrzést, miközben az önkéntes nyugdíjpénztári tagság 80, az egészségpénztári tagság 72 százaléka tartozik a Stabilitás tagszervezeteinek égisze alá.
Szemrevaló pozitív reálhozamot könyvelhettek el 2008-ban a második negyedévben felállt román nyugdíjalapok, amelyek így az egész régióban az elsők lettek a mindenhol tapasztalható negatív hozamok közepette. Persze még korai lenne komolyan összehasonlítani az eredményeket, annyira gyerekcipőben jár még a szektor keleti szomszédunknál.
Napi rendszerességű pontos adatokat szolgáltatnak az év elejétől kezdve a magánnyugdíjpénztárak tagjaik számára. A hosszú munkával bevezetett rendszer ugyanakkor a pénztártagoktól is új szemléletet követel. Hogy ne vesszünk el az információáradatban, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének prudenciális főigazgató-helyettesi kabinetje főosztályvezető-helyettese szedte csokorba tanácsait. A szerző cikkét az alábbiakban módosítás nélkül közöljük.
A nemzetközi gazdasági válság fontos változásokat indíthat el a magyar nyugdíjszabályozás terén Holtzer Péter, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke szerint, miután a krízis egészen egyértelművé tette a rendszer költségei mellett az igazságtalanságait is. A jogalkotás ugyanakkor még sokszor átgondolatlan és a célokkal ellentétesen ható lépésekkel nehezíti az egyébként is komoly átalakuláson keresztül menő nyugdíjpénztári szféra helyzetét.
Az öregségi nyugdíjak 3.1 százalékkal emelkednek januárban az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság tájékoztatója szerint, ami arra elegendő, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke ne csökkenjen. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján még számíthatnak a nyugdíjasok emelésre, hiszen a svájci indexálásnak megfelelően nemcsak az infláció, hanem a nettó átlagkereset növekedése is meghatározó.
Az egyik legnagyobb angliai nyugdíjalap befektetési igazgatója szerint a pénzügyi válság után felemelkedés következhet az első olajárrobbanás tapasztalatai alapján, ami akár 15 évig is eltarthat. A hosszú távon gondolkozó befektetőknek ezért érdemes lehet már kockázatosabb eszközöket keresniük, a nyugdíjalapok számára pedig most jöhet el a befektetési stratégia megváltoztatásának az ideje.
Az ír kormány korábbi bejelentése szerint 5.5 milliárd eurót kíván a három legnagyobb ír bank feltőkésítésére fordítani, aminek nagy része az állam által még 2001-ben alapított speciális nyugdíjalapból fog érkezni. A kockázatokat ezáltal a majdani nyugdíjasok viselik, azonban ez annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy jellemzően a fejlett országok nyugdíjalapjai kockázatvállalók, ami a hosszú távú befektetés miatt lehet kifizetődő.
A többször módosított 1997-es társadalombiztosítási törvénynek megfelelően változik meg a nyugdíjak kiszámítási módja, ami alapvetően a magas átlagjövedelemmel rendelkező egyének számára lesz üdvözítő. A degressziós tábla megváltoztatása gyakorlatilag észrevétlenül hoz magasabb nyugdíjat a leggazdagabbaknak, hiszen enyhülnek a nyugdíj-csökkentésének szabályai, ami viszont csökkenti a társadalmi szolidaritást.
A visegrádi országok között forintban számolva Magyarországon láthattuk a legalacsonyabb öregségi nyugdíjakat az elmúlt években, azonban relatív értelemben már a nyugdíjak megfelelnek a régiós átlagnak. Az egyre csökkenő gazdasági növekedés ellenére viszont 2005 és 2007 között 21 százalékkal emelkedtek a magyar átlagnyugdíjak, ami messze kiemelkedett a régióban.
Széles politikai összefogással kerülte meg a lengyel parlament az elnöki vétót a nyugdíjreform egyik legfontosabb elemének számító törvénytervezet elfogadásakor, amelynek segítségével drasztikusan szűkítik a korkedvezményes nyugdíjban részesülő munkavállalók körét, jelentős tehertől szabadítva meg a társadalombiztosítási kasszát. A szakszervezetek háborognak, a parlamenti viszonyok pedig fejük tetejére állnak, de a reformfolyamat megállíthatatlannak látszik. Bizony, ilyen is van, nem is olyan messze.
A következő fél évszázadban a kamatok emelkedésének korszaka jöhet el a társadalom öregedése miatt, a megtakarítók és fogyasztók közötti egyensúly megbomlása következtében ugyanis az intézmények csak nagy verseny árán tudnak majd forráshoz jutni. A nagy vesztesek a kötvény- és részvénypiacok lehetnek, azonban nagyon sok múlik a feltörekvő piacokon, ahol a megtakarítási hajlandóság a fejlett piacokhoz képest nagyon eltérően is alakulhat.
A romániai kötelező nyugdíjalapok piacán tovább folytatódhat a konszolidáció, hiszen egy tegnapi bejelentés szerint egyesül a 6. és a 11. legnagyobb piaci szereplő. A tranzakcióra egészen a szabályozó hatóságok beleegyezéséig várni kell, ami egy korábbi egyesülési kísérletre már rányomta a bélyegét. A következő egy-két évben újabb tranzakciókra kerülhet sor, ami alapvetően a kisebb szereplők beolvadását hozhatja el méretgazdaságossági problémák miatt.
A legfejlettebb 28 ország nyugdíjalapjainak vagyona 2008 első 10 hónapjában összesen 5,000 milliárd dollárral csökkent, ami közel 20 százalékos zuhanásnak felelt meg. A leginkább sújtott országok azok voltak, amik az átlagoshoz képest magasabb részvénykitettséggel rendelkeztek, így vagyonarányosan a legnagyobb veszteséget az ír nyugdíjalapok könyvelhették el, ahol már kormányzati beavatkozásra is szükség volt a helyzet stabilizálása érdekében.
A társadalom öregedése akár komoly problémák elé is állíthatná a fejlett és feltörekvő országokat, azonban a kormányok kezében meg van minden eszköz ahhoz, hogy a katasztrófát elkerüljük. A megoldások között az egyik legnyilvánvalóbb a nyugdíjkorhatár emelése, ami a születéskortól várható élettartam emelkedésével összhangban szükségszerű. Emellett egyre nagyobb teret kellene engednie a szabályozóknak a részmunkaidős állások területén, miközben fokozatosan el kell tüntetni a rendszerben lévő ellenösztönzőket. A változások idővel elkerülhetetlenné válnak, ezek végehajtása több esetben is nagy ellenállásba fog ütközni, azonban be kell látniuk az embereknek, hogy enélkül a saját nyugdíjukat veszélyeztetik.
1987-ig kell visszamennünk ahhoz, hogy a mostanihoz hasonló veszteségeket láthassunk az amerikai vállalati nyugdíjrendszerekben. Az alapok több szempontból is megszenvedik a válságot, hiszen a részvénypiaci zuhanások és a hozamesések mind-mind a rendszer deficitjét növelik. Hosszú távon nem lehet fenntarható ez a helyzet, amire megoldást kell találniuk az illetékeseknek, miközben rövid távon veszélybe kerülhet a vállalati nyugdíjak emelése.
A következő ötven évben a világ minden országában a társadalom öregedése lesz megfigyelhető, a Nomura szakértői szerint például több fejlett országban a népesség 50 százalékát teheti ki a 65 év feletti lakosság aránya. A társadalom öregedését két fő tényező okozza, egyrészt a fejlődéssel összhangban a várható élettartam emelkedni fog, másrészt a jövőben tovább csökkenhet az amúgy is nyomott születésszám. A várható élettartam emelkedésével összhangban felülvizsgálatra szorul az öregkor fogalma, a jövőben ugyanis nagy valószínűséggel a fejlett országokban nem a 65 év, hanem a 80 év fellettiek számítanak majd öregkorúnak.
Az ír pénzügyminisztérium bejelentése szerint azok a foglalkoztatói nyugdíjalap tagok, akik a következő két évben mennek nyugdíjba, lehetőségük lesz egy összegben felvenni a járandóságukat. A változtatással két évvel kitolhatják a járadék vásárlást a nyugdíjasok, amivel részben kompenzálhatják a súlyos veszteségeiket. A válság miatt ugyanis a most nyugdíjba vonuló tagok akár 30 százalékkal alacsonyabb életjáradékra számíthatnának, ami igazságtalan hátrányt jelentene számukra.
A román kötelező nyugdíjalapok az elmúlt fél évben minden várakozást felülmúlóan az inflációt is meghaladó pozitív hozamokat értek el. A 5 százalék feletti átlagos hozamot az alapok szélsőségesen kockázatkerülő befektetési politikájuknak köszönhetik, amellyel a válságot kívánják átvészelni.
A néhány évvel ezelőtt több pilléressé alakított nyugdíjrendszer Litvániában a válság miatt komoly változtatásokon eshet át, ami az önkéntes nyugdíjalapok totális ellenállását váltotta ki. A tervek szerint a korábbi 5.5 százalék helyett mostantól csak 3 százalékot utalna át az állam az önkéntes nyugdíjalapokba, miközben ezzel párhuzamosan az állam nyugdíjrendszerben maradó rész 12.5 százalékról 15 százalékra emelkedne. A javaslattal friss forráshoz juthatna az állam, amit felhasználhatna államkötvények vásárlására, hogy megkönnyítse a költségvetési hiány finanszírozását.
Az ír nyugdíjalapok rossz teljesítménye miatt a kormány átmenetileg könnyítené a nyugdíjrendszert, mivel aki most menne nyugdíjba, az a válság miatt körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapna. Ezt elkerülendő a kormány lehetővé tenné számukra, hogy ne kelljen azonnal átváltani a megtakarításukat járadékra, hanem a vérzivataros idők elmúltával tehessék ezt meg a magasabb nyugdíj reményében.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
