Súlyosan érintette a hitelválság a korábban tetszetős hozamokat nyújtó belga nyugdíjalapokat, így 2007-es hozamuk átlagosan csupán 1.4 százalék volt. Az év második felében tapasztalt visszaesés a kialakult krízis közvetett hatásainak tudható be, a nyugdíjalapok hosszú távú hozamait viszont nem befolyásolják a rövid távú visszaesések, az alapok az elmúlt két évtizedben ugyanis stabilan infláció feletti teljesítményekkel növelték a befektetők megtakarításait.
Távol esett az ideálistól a nyugdíjpénztárak hozamait meghatározó befektetési környezet 2007-ben, de az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár így is az ágazat átlaga felett tudott teljesíteni - hangsúlyozza Fórizs Sándor, a pénztár igazgatótanácsának elnöke. A szakember szerint az új szabályozás kívánta fejlesztések komoly terheket jelentenek a pénztárak számára, így egyelőre még nem érződik a reformok költségcsökkentő hatása.
A választható portfóliók ráadásul a vagyonkezelő ráfordításait is növelik - teszi hozzá Schuszter Péter, az Évgyűrűk vagyonának jelentős részét kezelő Generali Alapkezelő vezérigazgatója, aki úgy véli, az abszolút hozamra törekvő vagyonkezelési megoldások a jövőben mind nagyobb szerephez jutnak majd a nyugdíjpénztáraknál, hasonlóan a tőkevédettség mellett egyéb sajátos előnyöket is nyújtó strukturált termékekhez.
Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár (OTP ÖNYP) 2008-ban több olyan szolgáltatást vezet be, amelyek még inkább kiszolgálják ügyfeleik igényeit. A számos intézkedés közül nagy valószínűséggel az immár nyugdíjszerű juttatást jelentő és havi szinten is igényelhető járadékszolgáltatás, és az átlépők számára a belépési díj megszűntetése fog a legnépszerűbbek közé tartozni.
A társadalmilag felelős befektetések - az ártalmas tevékenységet folytató vállalatok elkerülése, a hasznos iparágak erőteljesebb támogatása - az intézményi vagyonkezelés egyik legfrissebb, de legégetőbb kérdésköre is, hiszen a hatalmas intézményi vagyonok etikus felhasználása érezhető pozitív hatásokat eredményezhet többek között a környezetvédelem és vállalatirányítás terén. Az információink ennek ellenére meglehetősen szétszórtak az intézmények etikus befektetéseiről, de már nem sokáig, miután két szakmai szervezet tavasszal elkészíti az eddigi legszélesebb globális felmérést a témában.
Az AXA Magyarország a január elején elindult választható portfólió csomaggal és a kifejezetten dinamikus Premium Magánnyugdíjpénztárral együtt összesen négy, egymástól különböző portfólióval áll ügyfelei rendelkezésére. Zolnay Judit, az AXA pénztári üzletágának vezetője ugyanakkor úgy gondolja, hogy nem kell mindig sietni a változtatásokkal: a Premium pénztárnál csak 2009-ben tervezik bevezetni a választható portfóliókat.
Óriási sikerrel zárult a magánnyugdíjpénztári rendszert bevezető kampány Romániában, miután a tavaly év végén felállt nyugdíjalapokhoz összesen 3.6 millió tag csatlakozott az elmúlt négy hónapban. A pénztárak összesen 500-600 millió eurót fordítottak a tagtoborzásra, amiből öt intézmény jött ki igazán jól, a legnagyobb létszámmal bíró nyugdíjalapok ugyanis a tagság 82 százalékát csábították magukhoz. A nem nyilatkozókkal együtt a teljes tagság meghaladja majd a 4 millió főt, a pénztárak vagyona pedig a tagdíjbefizetések révén elérheti a 300 millió eurót is az év végére.
Két újabb taggal bővült a hazai pénztári ágazat legnagyobb pénztári szövetsége, a Stabilitás. A VIT és a Honvéd nyugdíjpénztár csatlakozásával a szövetség már a magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon, illetve a tagság mintegy 70 százalékát képviseli. A kisebb és nagyobb pénztárak korábbi ellentétei elsimultak, és a szövetség a minél hatékonyabb érdekképviseletre és a szabályozás szakmai támogatására fókuszál. Annál is inkább, mert a közelmúlt változásai mellett a jövőben is komoly szabályozói kihívással kell a pénztáraknak szembe nézniük, amelyek között kiemelten fontos a járadékszolgáltatás mikéntjének tisztázása és a pénztárak szervezeti formájának korszerűsítése.
A választható portfóliók januári bevezetését követően az Aranykor Magánnyugdíjpénztár továbbra is igyekszik hatékonyan kihasználni a több vagyonkezelő versenyeztetéséből adódó előnyöket - hangsúlyozza Kulyassa Krisztina, a pénztár ügyvezetője és Demeter Zsolt, befektetési vezető. Az Aranykor által követett befektetési filozófia a szakemberek szerint az előttünk álló hónapokban vélhetően kifizetődő stratégia lesz, ezért a portfóliók kialakításához szükséges részvényeket csak jövőre vásárolja meg a pénztár. Mindeközben a pénztár intenzíven készül az elszámolási egység alapú rendszer elindításán.
2008. január 1-jével az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár - az OTP Magánnyugdíjpénztár mellett - bevezeti a választható portfoliós rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett tagdíjakat a pénztártagok az általuk választott hozamelvárású és kockázatú befektetési csomagnak megfelelően fektessék be. A szintén 2008. január elsején elinduló elszámoló egység alapú nyilvántartás pedig hozzájárul ahhoz, hogy a pénztártagok akár naponta követhessék pénztári megtakarításuk értéknek alakulását.
A jövő évben nagy horderejű változásra kell készülnünk a nyugdíjpénztárak befektetési stratégiájában: a magánnyugdíjpénztárak az év folyamán, de legkésőbb 2009 legelején át fognak állni a választható portfoliós rendszerre. Az alábbiakban Orbán Gábor, az Aegon portfóliómenedzsere a választható portfoliós rendszerre történő áttérés lényegét, előnyeit foglalja össze, kitérve annak várható kötvény-, illetve devizapiaci hatásaira is.
Szakmai elismerésben részesítette a Premium Magánnyugdíjpénztárat az európai befektetési- és nyugdíjpiac vezető szakfolyóirata. A közel 13 milliárd forintot kezelő pénztár a díjat a zsűri a magasabb részvényarányt nyújtó portfóliója miatt ítélte oda, amellyel a pénztár eltér a hazai nyugdíjpénztárak képviselte alacsony kockázati kitettségű befektetési politikáitól.
Túl sok a kérdőjel még egyéb területeken, ezért egyelőre kivár a Budapest Magánnyugdíjpénztár a választható portfóliók bevezetésével, de az ehhez szükséges részvényvásárlásokat már megkezdte - számolt be az aktuális helyzetről Szimeonov Angel, a pénztár igazgatótanácsának elnöke. A kapcsolódó változás, az új unit alapú elszámolási szisztéma igazságosabb lesz a pénztártagok számára, mint a mostani, így érthető a szabályozói szándék. Sok idő kell azonban, hogy értékelni tudjuk az új rendszert, és egyelőre úgy tűnik, nincs a láthatáron újabb nagy ívű átalakítás a szektorban - véli a szakember, ugyanakkor sok esetben maguk a pénztárak is csak az utolsó pillanatban értesülnek a legújabb szabályokról, így jöhetnek még meglepetések is.
"Legyen minél több részvénybefektetetésed fiatalon, és minél kevesebb a nyugdíj előtt" - így lehet összefoglalni a nyugdíj célú megtakarítások pénztári választható portfóliókban is tükröződő alapelvét. A Pioneer Investments által szervezett konferencia tapasztalatai alapján azonban ez a szemlélet akár alapvetően hibás is lehet, miután a bécsi 2nd European Colloquia előadói - köztük Nobel-díjas közgazdászok - rávilágítottak arra, hogy a fiataloknak egyáltalán nincsen szüksége a maximális kockázati kitettségre, míg az idősek az előirányzottnál lényegesen magasabb részvényarányt igényelhetnek. A három választható portfólió ráadásul kevésnek bizonyulhat, de az új elméleteket akkor is érdemes megfontolni, ha valamilyen önkéntes nyugdíjmegtakarítási formát szeretnénk igénybe venni.
Még nem működik igazán gördülékenyen a központosított tagdíjbevallás és -befizetés, így korai lenne a választható portfóliók bevezetése a pénztár részéről - véli Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Ráadásul a pénztáraknak át kell állnia a pénztártagokat napi szintű árfolyamadatokkal ellátó elszámoló egységes nyilvántartási rendszerre, amit célszerű a portfóliók felállásával egy időben bevezetni. Az új portfóliók révén a pénztárak közötti különbségek is élesebbek lehetnek, ami a pénztártagok nagyobb arányú "elvándorlásához" is vezethet, így a pénztárak kommunikációja kulcsfontosságú lesz.
Az OTP Magánnyugdíjpénztár a hazai piac legnagyobb szereplőjeként az elsők között indítja el a választható portfólióit, a kötelező határidő előtt egy évvel. A január 1-jén startoló rendszer felállításának előzményeiről, kihívásairól Nagy Csabával, a társaság ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. A pénztár készen áll a három portfólió elindítására, az év során ugyanis több lépcsőben jelentősen megemelte a részvénykitettségét. Az új befektetési politika viszont új vagyonkezelői képességeket követel, így az ágazat egészében a pénztárak mögött egyre több vagyonkezelő, tanácsadó jelenik majd meg - véli a szakember-, aminek költségei kérdéseket vethetnek fel a szabályozással kapcsolatban is. A működési költségeket ezzel együtt a központosított bevallás segít leszorítani, de a rendszer egyelőre még hagy némi kívánnivalót maga után.
A választható portfóliók bevezetése nemcsak adminisztrációs terheket ró a magánnyugdíjpénztárakra, hiszen befektetéseiket is jelenősen át kell alakítani, hogy megfeleljenek a szerintük túlságosan merev szabályozói előírásoknak. A pénztárvezetők leginkább attól tartanak, hogy egy-egy negatív teljesítményű időszak a tagok elvándorlásához vezethet, míg a vagyonkezelők és a szabályozó is a hosszú távú szemlélet mellett foglal állást, hiszen a tagság érdeke egyértelműen a bátrabb befektetési politikákat kívánja meg. A pénztárak ezt vitatják, mondván a tagság érdekeit kevéssé veszi figyelembe a döntési szabadságot csak a nevében hordozó új rendszer.
Egy könnycsepp jelent meg a szemem sarkában Deutsch Antal (továbbiakban Professzor Úr) írásának első mondatait olvasva (Hogyan tovább magyar nyugdíjrendszer?), aki szerint nyugdíjreformot úgy kell csinálni, hogy előbb kiötöljük a célmodellt, amit jól elfogad a politika, aztán legyártjuk az átmenet lehetséges forgatókönyveit, melyek közül aztán kiválaszt egyet. A könnycsepp indoka, hogy ezt pontosan így gondolom én is, a nyugdíj-kerekasztalnál sürgölődők közül egyedüliként (leszámítva Holtzer Pétert és Fehér Csabát, de velük szívélyes egyetértésünknek ezzel nagyjából vége is), rajtam kívül mindenki más abban gondolkodik, hogy egy-két generációra tervezzünk valamit, aztán egy-két generáció múlva az akkoriak is tervezzenek egy-két generációra, vagy tegyék azt, amit akkor majd jónak látnak, abba mi már aligha szólhatunk bele. Én viszont azt gondolom, hogy egyszer és mindenkorra, az örökkévalóságot tekintve időhorizontnak, rendezzük a nyugdíjügyet, hogy egészen pontos legyek, annak hard core-ját, az öregségi nyugdíjat. Ami e köré épül - hozzátartozói ellátások (árvák, özvegyek), rokkant-ügy stb. -, azt hagyjuk meg a mindenkori politikusoknak és szakértőiknek, mert ott valóban van mozgástér és szórhatnak a nézetek, különbözhetnek értékek stb.
Bérünk egyharmadát fizetjük be jövőre nyugdíjjárulékként, de még többet kellene önkéntesen megtakarítanunk, ha elfogadható nyugdíjat szeretnénk; eközben az állami nyugdíjrendszer feleslegesen nagyvonalú, a magyar emberek pedig igyekeznek minél korábban felhagyni a munkával, és nyugdíjukra támaszkodni - derült ki a PSZÁF X. Pénztár-konferenciáján. A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye a szakemberek szerint biztosan javulni fog a jövőben, de számos probléma vár még megoldásra ahhoz, hogy valódi verseny alakulhasson ki közöttük, pedig a tagok érdeke ezt kívánja meg. Ráadásul mindennapi működésük sincs híján súrlódásoknak, hiszen a központosított tagdíjbevallás kihívásainak az APEH egyelőre nem tud maradéktalanul megfelelni.
A korábbi számítások azt mutatták, hogy a kiszámítási szabályok változtatása miatt az induló nyugdíjak összege 2008-ban mintegy 8%-kal lesz alacsonyabb annál, mint aki még az idei nyugdíjszabályok alapján kéri járadéka megállapítását. A legújabb számítások szerint azonban úgy tűnik: nem veszítenek a jövőre nyugdíjba menők - hívja fel a figyelmet a Népszabadság.
A magyar panaszkultúra hálás tárgya a nyugdíjrendszer. A nyugdíjszintek túl alacsonyak a közvetlenül érintettek szemszögéből, és kezelhetetlenül magasak a költségvetés szempontjából. Aki hozzáértéssel merül a témába, gyorsan felismeri, hogy itt-ott történő lefaragásokkal a kirovó-felosztó pillér meg egynéhány évig tartható, de a most élő fiatalok részére mai formájában mar nem lesz ott. A pénztárak, mint felhalmozó rendszer, működnek, de a járadékfizetésre nincsenek igazan felkészülve. A kormány vitára hívta az érdekelteket, abban a nyilvánosan kifejezett reményben, hogy javaslati szinten megoldás születik.
